Azt hiszem, mindnyájan hallottunk arról a megdöbbentő felmérésről, melyet idősek és haldoklók körében végeztek az ápolók. Egy körkérdést tettek fel az időseknek: mi az, amit az életükre visszatekintve a leginkább megbántak. A válaszok között kiugróan a legnagyobb számban jelent meg az, miszerint az idősek bánják, hogy nem volt elég bátorságuk az életben ahhoz, hogy változtassanak áldatlan kényszerhelyzeteiken!
Hogy merjenek változtatni, és mondjuk otthagyni egy lélekölő munkahelyet, és újat, kielégítőbbet keresni. De nem merték ezt meglépni, mert féltek a bizonytalanságtól. Vagy nem volt bátorságuk véget vetni egy bántalmazó, megalázó párkapcsolatnak, és inkább leélték életüket egy manipulatív, elnyomó emberrel az erőszak és bántalmazás légkörében, és így soha nem volt lehetőségük arra, hogy kiteljesítsék az életüket, és saját Istentől kapott képességeiknek teret engedjenek…
Vagy vannak emberek, felnőtt emberek, akik szüleik bűvköréből nem tudnak kitörni, nem mernek felnőttekké válni, hanem alárendelt infantilisként élik le életüket, egy rájuk telepedő szülő túlzott, egészségtelen befolyása miatt.
A legtöbb idős ember ezt fájlalja, visszatekintve az életére: hogy nem volt bátorságuk változtatni áldatlan helyzeteiken, hogy mindig fontosabb volt az, hogy mit mond a szomszéd vagy mit szólnak a rokonok, minthogy azt tegyék, amit meg kellett volna tenniük… Gyávák voltak ahhoz, hogy kitörjenek lélekölő élethelyzeteikből, bántalmazó, elnyomó kapcsolataikból… Nem volt hozzá bátorságuk, és haláluk előtt már csak a siránkozás maradt…
És most lehet, hogy ez meglepetés lesz, de tudnunk kell, hogy Istenünk, Teremtőnk nem kéri tőlünk, sőt, nem helyesli a bátortalan, meghunyászkodó életet!
Az ember bátortalan és bizonytalan akkor, ha nem ismeri az igazságot – az egyedüli isteni Igazságot, melyet Jézus Krisztus tanított nekünk! Mert az isteni Igazság ismerete nélkül az ember valóban nagyon félénk, mert úgy érzi, hogy egyedül, támasz nélkül, iránytű nélkül van a világban. Viszont az isteni Igazság megismerése után az ember már nem félénk többé: Istennel az élet felszabadító, szárnyaló, egyértelmű és rendkívülien erőteljes! Ha egész énünkkel Isten mellett állunk, akkor teljes mértékben átérezzük Jézus Urunk szavait: „S megismeritek az igazságot, és az igazság szabadokká tesz benneteket!”
Ha kutatjuk és megértjük Isten akaratát, Teremtőnk irányelveit életünkre nézve, és aszerint kezdünk el élni, és kérjük Őt, hogy legyen életünk Ura és Vezére, ez azt jelenti, hogy Isten minden élethelyzetben velünk lesz, s ha Benne bízunk, Ő soha el nem hagy minket! Nem hiszi el a kedves olvasó? Próbálja ki!
Ha Isten velünk, ki ellenünk? – teszi fel a költői kérdést Pál apostol. (Rómabeliekhez 8:31) Azért költői e kérdés, mert Pál apostol és hallgatósága is tudta, hogyha Isten velünk, akkor bárki is van ellenünk, győztesen akkor is mi kerülünk ki, bármilyen élethelyzetből. Hiszen a Biblia még pontosít: „Azt pedig tudjuk, hogy akik Istent szeretik, azoknak minden javukra szolgál, azoknak, akiket örök elhatározása szerint elhívott.” (Rómabeliekhez 8:28)
Tehát bárki és bármilyen erő is mesterkedik ellenünk, istenfélő, Jézus-hívő keresztények ellen, Istenünk minden helyzetet jóra fordít számunkra. Az ártó szándék is áldássá lesz annak az életében, aki Istenbe vetett hittel él! Tehát nincs mitől félnünk! Jézus urunk gyönyörű példázatokkal ecsetelte Isten irántunk érzett féltő-óvó és törődő szeretetét. Ezt mondta:
„Ezért mondom nektek: ne aggódjatok életetekért, hogy mit egyetek, se testetekért, hogy mivel ruházkodjatok, mert több az élet a tápláléknál és a test a ruházatnál. Nézzétek meg a hollókat: nem vetnek, nem is aratnak, nincsen kamrájuk, sem csűrük, Isten mégis eltartja őket. Mennyivel értékesebbek vagytok ti a madaraknál! De aggodalmaskodásával ki tudná közületek akár egy arasznyival is meghosszabbítani életét? Ha tehát a legcsekélyebbre sem vagytok képesek, miért aggódtok a többi miatt? Nézzétek a liliomokat, miként növekednek: nem fáradoznak, nem is fonnak, de mondom nektek, hogy Salamon teljes dicsőségében sem öltözött úgy, mint ezek közül bármelyik. Ha pedig a mező füvét, amely ma van, és holnap a kemencébe vetik, az Isten így öltözteti, mennyivel inkább titeket, kicsinyhitűek! Ti se kérdezzétek tehát, hogy mit egyetek, vagy mit igyatok, és ne nyugtalankodjatok. Mert mindezeket a világ pogányai kérdezgetik. A ti Atyátok pedig tudja, hogy szükségetek van ezekre. Keressétek mindenekelőtt az ő országát, és mindezek ráadásul megadatnak nektek.” (Lukács 12:22-32)
Még ha az ellenfél meg is öl minket, akkor is mi, istenfélő Jézusban hívők kerülünk ki győztesen, hiszen aki Istenben remél, az a mennyországi életre támad fel, aki pedig istentelen létben élt és halt meg, az a Gyehenna tüzére kerül! És ki az, aki az istentelen ember örök életű lelkét a Gyehennára veti? Jézus Urunk az! Ő ítél majd meg mindenkit a feltámadáskor, és az istentelen elvetemülteket a Gyehennára küldi, az örök tűzzel égő tóba, ahonnan már nem lesz lehetőség a kiszabadulásra. Tehát Jézus Urunkat, Istenünket féljük, az Ő tanítását, az Ő igazságát hallgassuk, kövessük és éljük! Mert Ő Isten, teljes hatalmú Isten, és életünket egy napon megítéli. Ébredjünk fel szende álmunkból, és tudatosítsuk, hogy Jézus Isten, az Atya Isten mellett uralkodó Mindenható Isten, a világmindenség Ura. Ő többé nem ember már, Ő nem „Jézuska”, aki az ajándékot hozza karácsonykor… nem! Jézus Urunk Isten! És életünkről neki kell számot adnunk halálunk után, ami elkerülhetetlenül el fog jönni… Ismerjük fel hatalmát, közeledjünk Hozzá alázattal és szeretettel, és alakítsunk ki Vele élő kapcsolatot!
Mert hogy az Atya Isten és Jézus mennyire szeret minket, és mennyire törődik az övéivel, az a következő Bibliaversekből is kiviláglik. Ezt mondta Jézus Urunk: „Ugye öt verebet adnak két fillérért: mégsem feledkezik meg közülük egyről sem az Isten. Nektek pedig még a hajatok szálai is mind meg vannak számlálva. Ne féljetek, ti sok verébnél értékesebbek vagytok! (Lukács 12:7)
Tehát értékesek vagyunk Isten előtt, számon vagyunk tartva Isten előtt, még a hajunk szálai is mind számon vannak tartva – Jézus itt jelzi, hogy minden dolgunkat, gondunkat, örömünket, bánatunkat észlel és számon tart Isten.
Ha ezt tudjuk, hogy ilyen védelemben és figyelemben van részünk Istenünktől, akkor tudunk igazán bátran élni, és a számunkra kijelölt úton haladni – minden nehézség ellenére.
És a Biblia e tényt – hogy Isten számon tart minket és törődik velünk – újra és újra kidomborítja, és megerősít minket ebbéli tudatunkban. Nézzük meg, hogy buzdít minket Istenünk: „De én az Úrra nézek, várom az én szabadításom Istenét; meghallgat engem az én Istenem! Ne örülj, én ellenségem! Elestem ugyan, de felkelek, mert ha még a sötétségben ülnék is, az Úr az én világosságom!” (Mikeás 7:7-8)
„Maga az Úr megy előtted, ő lesz veled. Nem hagy el téged, és nem marad el tőled. Ne félj hát, és ne rettegj!” (5Mózes 31:8)
Ilyen lelkülettel élt Dániel, aki inkább vállalta, hogy a kiéheztetett oroszlánok vermébe dobják, de akkor sem tagadta meg az igaz, élő Istent. Tudta, hogy ha a Teremtője úgy akarja, akkor megmenti őt a vadállatoktól, ha pedig nem úgy látja jónak, akkor halála után magához emeli őt a mennybe. Isten ebben az esetben úgy látta jónak, hogy megvédi Dániel életét, és Dániel sértetlenül élte túl az oroszlánok közé vettetést.
Ilyen hittel kell élnünk nekünk is! Tudnunk kell, hogy ha mi Istenhez ragaszkodunk, teljes szívvel szeretjük Őt és hiszünk benne, akkor Ő biztosan nem hagy el minket, mert Ő hűséges, szavatartó, soha nem csap be minket, és Isten soha nem hazudik! Aki Istenben bízik, az soha nem lesz vesztes, mert az az ember Isten gyermeke. Istene pedig mint a legszeretőbb apa gondoskodik róla. „Célt téveszt minden fegyver, amit ellened kovácsoltak, és minden nyelv, mely perlekedik veled, megszégyenül. Ez az öröksége az Úr szolgáinak, így szolgáltatok nekik igazságot – így szól az Úr.” (Ézsaiás 54:17)
„Az Úr az én pásztorom; nem szűkölködöm. Füves legelőkön nyugtat engem, és csendes vizekhez terelget engem. Lelkemet megvidámítja, az igazság ösvényein vezet engem az ő nevéért. Még ha a halál árnyékának völgyében járok is, nem félek a gonosztól, mert te velem vagy; a te vessződ és botod, azok vigasztalnak engem. Asztalt terítesz nékem az én ellenségeim előtt; elárasztod fejem olajjal; csordultig van a poharam. Jóságod és kegyelmed bizonnyal követnek engem életem minden napján, s az Úr házában lakozom hosszú ideig.” (Zsoltárok 23:1-6)
„Ezek szekerekben, amazok lovakban bíznak, mi pedig az Úrban, a mi Istenünkben. Azok meghanyatlanak és elesnek; mi pedig felkelünk és megállunk.”
Ha Istenben bízol, ha ismered az Ő Igazságát, akkor éld bátran az életed, és ha áldatlan a helyzeted, merj változtatni rajta! Tedd bátran azt, ami helyes, ami jó, amit Istened elvár tőled. És ha erre törekszel, akkor Ő megsegít, és győzelemre viszi ügyedet. Tehát nincs okod félni!
(Cúth Katalin/Felvidék.ma)
Kérem tekintse meg kisfilmjeimet YouTube csatornámon, melyek arról szólnak, hogyan éljük mindennapjainkat Isten akarata szerint. YouTube csatornám címe:
„A hit próbája: a mindennapok”.
