Komolytalan és hiteltelen az az ország, amelynek külügyminisztere összevissza beszélhet és hazugságokat terjeszthet egy szomszédos országgal kapcsolatban, s amelynek államfője és miniszterelnöke ezt helyénvalónak, de maximum szerencsétlen fogalmazásnak minősíti, s nemcsak nem vonja meg tőle a bizalmat, de védelmébe veszi úgymond kiváló külügyminiszteri kvalitásait.
Igaz, nem is tehet mást, hiszen közös a megbízójuk, egy csapathoz tartoznak és ugyanazon forgatókönyv szerint járnak el. Szomorú, de így van, s ezért rossz hír számunkra, hogy
ez a hitelét vesztett gárda még hosszú hónapokig végezheti kútmérgező tevékenységét, rombolva tovább a gazdaságot és züllesztve az ország erkölcsét.
„Minden nemzetnek olyan kormánya van, aminőt érdemel. Ha valami oknál fogva ostoba vagy komisz emberek ülnek egy bölcs és becsületes nép nyakára, akkor a nép azokat a silány fickókat minél hamarabb a pokol fenekére küldi. De ha egy hitvány kormány huzamosan megmarad a helyén, akkor bizonyos, hogy a nemzetben van a hiba…” hangzik egy idézet, amit tévesen Széchenyi Istvánnak tulajdonítanak.
Véleményem szerint függetlenül attól, hogy kitől származik, pontosan illik az itteni állapotokra, leginkább a silány fickók kifejezést tartom megfelelőnek egy olyan garnitúrára, melyből az egész országnak és a parlamentnek is elege van, ennek ellenére úriemberekhez méltó távozás helyett foggal-körömmel küzdöttek azért, hogy szeptemberig maradhassanak, s ezekben a válságos időkben még több kárt okozzanak az országnak.
Ugyancsak figyelemreméltó az is, hogy ugyan a rémhírterjesztés büntetendő cselekménynek számít és másról sem hallani, mint hogy a rendőrség hogyan próbál gátat szabni a dezinformációs tevékenységnek,
egy külügyminiszter mégis büntetlenül, következmények nélkül riogathat hazugságokkal, s feszültséget, mi több, gyűlöletet kelthet a társadalomban. Ráadásul büszkén kijelenti, neki nincs miért bocsánatot kérnie senkitől.
Mindez erősen minősíti őt és az országot is, mellyel kapcsolatban azonban egyáltalán nem merülnek fel brüsszeli aggályok, nem kel ki magából Verhofstadt, nem aggódik Jourová. Miért is tennék, hiszen a megalapozatlan vádaskodások tőlük sem állnak távol, Káčer tehát vígan beszélhet bármit, az általa betöltött poszton ez immár bevett gyakorlatnak, s egyre inkább úgy tűnik, napiparancsnak számít…
(NZS/Felvidék.ma)
