A lap főmunkatársa, Kövesdi Károly a Macsete és vasrúd című vezércikkét Laurent Obertone regényére hivatkozva kezdi, amelyben az író Franciaország utolsó három napjának apokalipszisét fogalmazza meg, „és hátborzongató vízióként jelenik meg benne mindaz, aminek hovatovább egyenes adásban lehetünk a szemtanúi. (…)
Egy jövő nélküli nemzedék randalírozása. Így jellemezte valaki szofisztikáltan és finoman a köztévében azt a történést, amely egy hét alatt a feje tetejére állította Franciaország közrendjét. Ennél azonban sokkal többről van szó. Egyre világosabbá válik, hogy nemcsak egy tébláboló, a társadalomba beilleszkedni képtelen, a helyét nem találó, „integrálandó” fiatal migránsnemzedék tombolását látjuk a képeken, hanem a befogadást az agylágyulásig toleráló ország széthullását. Ugyanezzel a témával foglalkozik külpolitikai jegyzetében Haják Szabó Mária is.
Kevés lett volna a fantáziánk megjósolni, mi lesz 2023-ban. Ezt Kövér László, a magyar Országgyűlés elnöke fogalmazta meg a többéves szünet után múlt héten újra kaput nyitó Martosi Szabadegyetemen.
Nincs csodapirula sem a gyermekbetegségekre, sem az orvoshiányra, vallja interjúnkban Kosár Kinga dunaszerdahelyi gyermekorvos, akivel B. Vida Júlia beszélgetett. A szakma elöregedik, nincs utánpótlás. S a következményeket nem nehéz megjósolni. Rendelők zárnak be, egész körzetek maradhatnak gyermekorvosi ellátás nélkül. Hiába kongatja a vészharangot a gyermekorvosok érdekvédelmi szervezete, süket fülekre talál…
Az államnak megtakarítást jelentene a digitális euró, mert kevesebb bankjegyet kellene nyomtatni, az állampolgárnak meg egyszerűbb lenne a dolga, mert gyorsabban tudna fizetni a kereskedelmi bankok közreműködése nélkül is. Eddig digitális pénzt csak kereskedelmi bankok adtak ki, a jegybankok pedig most próbálkoznak ezzel, az Európai Központi Bank irányításával. Vajon sikerrel járnak-e a digitális euróval? Rajkovics Péter: Mi az a digitális euró? És a digitális pénztárca?
Ami egy lecsó mögött van: a hagyma, a paprika és a paradicsom, de jó bele a kolbász is. Mindezek ára a közelmúltban iszonyatosan emelkedett, így már nem mondható el, hogy a lecsó olcsó vacsora, írja Kocur László.
Talán még emlékeznek olvasóink arra, hogy Magyarországon Bajnai Gordon, Szlovákiában pedig Peter Kremský (OĽaNO) botránkoztatta meg a lakosságot azzal a javaslattal, hogy ha pénzügyi gondjuk van, adják el házukat, lakásukat.
Most pedig már szlovákiai magyar vonatkozása is van egy ehhez hasonló ötletnek, hiszen a Modrí, Most–Híd csoport nyugdíjemelés gyanánt ezt javasolta Szlovákia szenior korú lakosságának. Szomorú pikantériája a történetnek, hogy éppen most tetőzik a nyugdíjasokat lehúzó piti csalók korszaka, s most egy szlovák–magyar párt is érintett az ilyen praktikák állami szintre emelésében. Somogyi Szilárd: Több nyugdíjat szeretne? Zálogosítsa el a lakását!
Mire elég az 5,1%? A kérdést Kövesdi Károly tette fel és válaszában azt bírálja, hogy a felvidéki magyarságban nagyon megerősödött a megfelelési kényszer. Mintha nem lenne saját akaratunk, és a jövőképünket is attól tesszük függővé, mit szól ahhoz a többség, amelyet ugyanakkor nemzetközi szerződések köteleznék, hogy tisztességesen bánjanak az országukban (amelyet ráadásul ajándékba kaptak) élő számbeli kisebbségekkel.
Juhász Dósa János írásával köszöntik az immár 70 éves gömörológust, B. Kovács Istvánt.
A lengyel-magyar kapcsolatok szürke eminenciása Divéky Adorján (1880–1965), aki 1918–1922 között a varsói egyetem magyar nyelvű lektora volt. Róla olvashatnak a Leporolt históriákban Lacza Tihamér tollából.
Az 1848–1849-es honvédsereg tábornokai közül többen is megsebesültek, Józef Bem háromszor, gróf Henryk Dembiński két ízben. A császári oldalon Benedek Lajos sebesült meg, Christian Götz Vácnál, Heinrich Hentzi von Arthurm vezérőrnagy Budavár bevételekor kapott halálos sebet. Görgei Artúr tábornok az 1849. július 2-i komáromi csatában kis híján odaveszett, sebesüléséről különféle történetek kaptak lábra. Ezekkel foglalkozik Görgei fejsebe című írásában Babucs Zoltán.
Ugyan évtizedek kellettek hozzá, de a zselíziek régi vágya végre teljesül: megszépül és hamarosan újra élet költözik a helyi kastély termeibe. A kastély ügyében oly nagyon várt változás Juhász András 2014-ben kezdett polgármesteri ciklusa alatt jött el; a város építészként is tevékenykedő első embere felkarolta a Zselízi Városi Múzeum és a Franz Schubert-emlékszoba vezetőjének, Polka Pálnak a kastélyfejlesztési javaslatát, olvashatjuk Kaszmán Zoltán cikkében.
Megszerettetni a gyerekekkel a néptáncot és a népzenét. Ez a célja Strešňák Dagmarnak, akinek a munkáját Pozsony megye is elismerte. A kitüntetett a szenci Möggyes gyermek néptáncegyüttes vezetője.
Emléktáblát avattak Petőfi Sándor tiszteletére, születésének 200. évfordulója alkalmából, a késmárki evangélikus líceum falán.
1845-ben történt felvidéki utazása során a költő a líceumba is ellátogatott. A közös múltunk erőt adhat ahhoz, hogy a jövőben is közösen legyünk sikeresek – fogalmazott az emléktábla leleplezésekor Magyar Levente, Magyarország Külgazdasági és Külügyminisztériuma miniszterhelyettese. Békességben és testvéries hangulatban Késmárkon a címe Fábián Gergely tudósításának.
Másfél évvel halála után emléktáblát avattak Benedek László fotóművész, barlangász, a Magyar Kultúra Lovagja tiszteletére a hanvai Nefelejcs kávézóban, amelynek létrejöttéhez és kiállítási anyagának az összeállításához ő is tevékenyen hozzájárult. Virsinszky Tamás: Őrállója a magyarságnak
Kovács Koppányt manapság már nem csupán a Rómeó Vérzik frontembereként jegyzi a magyar közélet, hiszen ahogy szépen besétált a 40-es éveibe, nemcsak az álmai nagy részét valósította meg, hanem egyre több olyan kihívást vállalt fel, amelyet nem is tervezett előre. Az ő esetében is igaz a közhely, hogy az Élet nagy játékmester, de ha mindig akad a „zsebben két ász”, úgy könnyű… Lacza Gergely beszélgetett a sokoldalú művésszel, aki állítja magáról: „Örökmozgó lettem, nem állok sohasem”.
Belgiumi siker – a kezdeti szikra. A Párkányi Liszt Ferenc Művészeti Alapiskola első ízben vett részt Belgiumban az ifjúsági zenekarok nemzetközi fesztiválján, és rögtön el is hozták kategóriájuk első díját. Pásztor Jánosnak, a művészeti alapiskola igazgatójának meggyőződése, hogy a minőségi, élménydús oktatás vezet eredményre. S hogy igaza van, bizonyítja a siker, amelyről Bokor Klára számol be olvasóinknak.
A Jókaiban a családé, a Legóban a robotoké volt a főszerep, illetve a harmadik táborban a verseket és a meséket ötvözték a képzőművészettel, írja Nagy-Miskó Ildikó.
Fantasztikus légkörben, a klasszikus kultúra és néphagyományok „ölelésében” zajlik már hosszú évek óta a zsigárdi kistérségi kulturális táborsorozat. Elsőként a kézműves táborba kukkantottunk be, amelyet Kaszás Attiláról, a legendás színészről elnevezett tájházban tartanak. Szomolai Andrea: Kistérségi kulturális nyár Zsigárdon.
Kovács Flóra, a kis balerina még csak kilencéves, mégis felnőtteket megszégyenítő kitartással halad a célja felé. A ragyolci Kovács Flóra legutóbb bajnokként tért haza Balatonfüredről, itt rendezték meg a Látványtáncok Európa-bajnokságát, olvasható Agócs Szvorák Emese írásában.
A bodrogközi Lelesz községet említve valószínűleg sokan vagyunk, akik elsőként a premontrei rend kolostorára gondolunk. Olvasmányainkból felrémlik a legenda, amely szerint Gertrudis királyné szívét rejtheti. Valaha a kolostor felé vezető Szent Gotthárd hídon kelt át a Tiszán Árpád fejedelem. Pár éve azonban a faluvégi Kaponya részben elhelyezkedő levendulafarmot tekintik Lelesz legújabb nevezetességének. Urbán Szilvia a levendula szerelmese lett, írja Molnár Gabriella.
A Kávézó rovatban a használt mobiltelefonok vásárlásával kapcsolatban olvashatnak tanácsokat, majd a Hazajáróban a Tarkő-hegység, a Gyimesek és a gyimesiek őre cím alatt a csángókhoz látogathatnak el lapunk hasábjain.
Hússal töltött krumpligombóc joghurtos kapormártással és áfonyás tortácska az íz-lelő rovat két receptje Szabó B. Csillától, Vas Gyula az Alfa Romeo Tonale 1.3 Turbo PHEV Q4 speciális kiadású, nagyon drága autót tesztelte.
Szolgai Máté szerint minden csallóközi srác álma a DAC. Neki sikerült. A nyári felkészülés során a DAC-nál folyamatos játéklehetőséget kapott Guľa mestertől, így az új szezonban jó eséllyel a bajnokságban is bemutatkozhat sárga-kékben, írja Ondík Gábor.
Gyors ütemben követik egymást a vizes világbajnokságok. Tavaly július 3-án ért véget a budapesti vb, de már jön is a folytatás, a 2023-as, július 14-e és 30-a közötti, Japánban, Fukuokában. És ha ez kevés lenne, 2024 februárjában máris kapjuk a következőt, a katari Dohában. Fukuoka és Doha között rendeznek egy Eb-t is, januárban, a vízipólósoknak biztosan. Rajkovics György: Vizes világbajnokság Fukuokában
Az Önök küldték rovatban Halgas Ildikó aratási emlékéről olvashatnak Aratókoszorú és „ádomás” címmel.
MAGYAR7 27. számának hátlapján Baróti Szabó Dávid síremléke és szobra látható Virtről. A lapban természetesen megtalálják a keresztrejtvényt és a részletes műsort is.
(ma7.sk/Felvidék.ma)
