Egy piac a helyi identitás erősítésében is fontos szerepet tölt be, hiszen vásárlás közben van tere a beszélgetésnek, ezen keresztül új kapcsolatok, barátságok alakulásának. A helyi piacok létrehozásának alapvető célja az volt, hogy megkönnyítse a kistermelők által megtermelt alaptermékek, illetve az azokból előállított élelmiszerek eljuttatását a fogyasztókhoz.
Az emberek egyre szélesebb rétege kezd azonosulni a piacok hangulatával, a minőségi áruval. Tény, hogy a piacokon több időt vesz igénybe a napi bevásárlás, viszont
az árukészlet sokszínűsége, minősége és a kereskedőkkel kialakított személyes, közvetlen kapcsolat többet ér, mint spórolni egy órát a bevásárláson.
Erre kezdenek rájönni a fiatalok is, főleg mostanság, amikor minőségi, egészséges termékekhez már nem olyan egyszerű és magától értetődő a hozzájutás. Az új értékesítési lehetőség biztosításával nemcsak a jelenlegi tevékenységek őrizhetők meg, de újabb mikro-, kis- és középvállalkozások elindítására is ösztönzőleg hat, ezáltal élénkíti a település gazdasági életét.
Nemcsak bejgli készülhet a mákból, hanem mákolaj, mákolajos szappan, gluténmentes mákos süti és mákos szesz is – tudtuk meg a pati Pém családnál. (Fotó: Miriák Ferenc)
A piac a környező települések termelőit és vásárlóit is a településre vonzza, ezáltal a szomszédos településekkel való gazdasági kapcsolat is erősödik.
Nem feltétlenül az olcsóbb árak miatt népszerűek, hiszen itt prémiumminőségű hazai termékeket lehet vásárolni, melyeknek nem feltétlenül az árai vonzóak, hanem a biztos eredete, jó minősége, a frissessége, a közvetlen kiszolgálás és megfelelő információ. Fontos, hogy közvetlenül a termelővel tudjuk tartani a kapcsolatot, első kézből kaphatunk információkat a termékről, azok fajtáiról, előnyeiről, felhasználhatóságukról. A kultúra szerves része a piacra járás is.
A piac elmaradhatatlan velejárója a kemencés lepény (Fotó: Miriák Ferenc)
Karva község és a pozsonyi Slow Food Polgári Társulás közös szervezésében második alkalommal került sor a „Mi piacunkra”, a Dunakorzó területén.
A slow food valójában nem éppen új trend, 40 éves története van. A mozgalom 1982-ben született válaszul a McDonald’s megnyitására a római Piazza di Spagna téren. A Carlo Petrini vezette csoport olasz tészták dobálásával tiltakozik a McDonald’s ellen. A tiltakozás legfőbb oka az ipari forradalom utáni élet felgyorsulása és az étkezési szokások öntudatlansága. A csoport, amely a lassítás szükségességét és a helyiek megbecsülését hirdeti, miközben a világ a gyors élet felé fejlődik, a „Jó, tiszta és tisztességes étel” mottóját veszi fel. A mozgás szimbóluma a lassúságáról ismert csiga. Bár ez a mozgalom Olaszországban született, világszerte olyan emberek támogatják, akik a gyors élettel és annak számos problémájával szembesülnek.
Az egész világon hatékony slow food mozgalom célja, hogy megvédje a régiók biológiai sokféleségét, és magbankok létrehozásával a termelést átadja a következő generációknak.
Ötfajta kovászos kenyeret, valamint hagyományos kelt tésztából édes és sós pékárut is kínált az érsekújvári kézműves pékség (Fotó: Miriák Ferenc)
A Permakultúra (Fenntartható Mezőgazdaság) módszerrel ugyanazok a termékek hosszú éveken át adhatók tovább a jövő generációinak anélkül, hogy genetikai térképük megváltozna. A termelés támogatása nagy jelentőséggel bír mind a természet egyensúlyának megóvása, mind az egészséges élet szempontjából. A slow food mozgalom a helyi termékek és a slow food fogyasztását támogatja. A mai világban, ahol a fenntarthatóságról sokat beszélnek, és a globális cégek és márkák a fenntarthatóságon dolgoznak, a slow food mozgalom fontos ponton nyújt előnyöket mind az egészség, mind a termelés támogatása érdekében, hogy térségükben növelje a nagy tudatossággal rendelkezők és a helyi termelést támogatók számát. A növényvédő szerek mezőgazdasági felhasználása elleni mozgalom a növényvédő szerek használata ellen is harcol, és egy teljesen természetes és fenntartható termelési rendszert hirdet.
Bár a fenntarthatóság, az egészséges életmód és a helyi termelés támogatása a kiemelt cél, a slow food az ízekre is hat. A természetes és helyben termesztett élelmiszerek kiváló ízvilágát hangsúlyozó mozgalom célja, hogy minél több embert ösztönözzön a bioélelmiszerek fogyasztásának szokására.
„Örülünk, hogy a második alkalommal megrendezett piacunk látogatottsága egyre nagyobb, ami bizonyítja azt is, hogy kiáll a kultúra védelme és a helyi kulináris hagyományok mellett. Igyekszik bővíteni ismereteinket azzal kapcsolatban, hogyan befolyásolja az élelmiszerekhez való viszonyunk a gyártási folyamatokat és ennek következményeként az ökoszisztémánkat. Síkraszáll a jó ételhez való jogokért, felelősségre szólít örökségünkért, a biodiverzitás védelméért, kultúránkért és ismereteinkért. A Mi piacunkat közös kódex irányítja, amely a nemzetközi slow food mozgalom értékein és elvein alapul, és olyan közösség igazgatja, amely egyforma értékeket és szabályokat képvisel. Az ilyen piacok segítségével a látogató jó földművesekkel, családi gazdaságokkal és kézművesekkel ismerkedhet meg, kellemes időt tölthet el velük, megkóstolhatja a különleges ínyencségeket és ezen túl elvihet néhány további élményt is. Nemzetgazdasági, nemzetbiztonsági szempontból is fontos cél a kormány számára, hogy a lakosság elsősorban a hazai előállítású termékeket keresse és vásárolja, a mostani fejlesztéseknek köszönhetően pedig még szélesebb körben érhetők majd el a helyi és környékbeli őstermelők és kistermelők által előállított élelmiszerek. A piac a településen közösségi térként is funkcionál, létrehozásával erősödik az összetartás, felélénkül a közösségi élet. A turizmus fellendülését is elősegíti, mivel a látogatók számát növeli, valamint az árusokon és vásárlókon keresztül népszerűsíti a települést”
– nyilatkozta a település polgármestere, Duka Gábor.
A házi készítésű szörpök fő alkotóelemét, a gyümölcsöt kizárólag megbízható hazai forrásból szerzik be (Fotó: Miriák Ferenc)
Varga Péter, a Karvai Kereskedelmi, Szolgáltatóipari és Vidékfejlesztési Szakközépiskola igazgatója és a Gazda Polgári Társulás elnöke az őstermelői piacok fontosságát hangsúlyozva, elmondta, egy régió boldogulásának alapja a saját termékek támogatottsága a fogyasztók köréből. A társadalom egyre nagyobb hangsúlyt fektet az egészséges életmódra, minőségi termékekre. Rendkívül időszerű kérdés, hiszen ez a helyi közösségek életében is egy összetartó kapocsként funkcionálna, mely pozitív irányban módosíthatná a vásárlási preferenciákat, valamint egy teljesen új értékrendet állíthatna fel az étkezés kérdésében.
(Miriák Ferenc)
