Mai életvitelünk és fogyasztásunk hosszú távú fenntartásához a bolygónkon található erőforrások csaknem kétszeresére lenne szükség – jelentette ki Áder János szerdán Tatabányán, az Árpád Gimnázium tanulóinak A „Dobd el!”-kultúrától a fenntartható fejlődésig címmel tartott előadásán.
„A Föld elvolt akkor is, amikor mi még nem voltunk a hátán, és ellesz nélkülünk is” – hívta fel a mintegy 100 fős, leginkább diákokból álló hallgatóság figyelmét a Kék Bolygó Klímavédelmi Alapítvány kuratóriumi elnöke.
A korábbi köztársasági elnök azt mondta, azért járja az országot, és azért beszél kisebb-nagyobb közösségek előtt a környezetvédelmi problémákról, mert „mindannyian azt szeretnénk”, hogy a Kárpát-medence és Magyarország azt az arcát mutassa, „amit ma ismerünk”.
Grafikonokkal és képekkel kísért bemutatójában kiemelte, hogy 1920-tól napjainkig négyszeresére nőtt az emberiség létszáma, ezzel egy időben nyolcszor akkora ütemben bővült az emberek által elfogyasztott víz mennyisége, az energiafelhasználás pedig háromszor volt gyorsabb a népességnövekedésnél.
Beszélt arról is, hogy a készleteink nagysága 4,5 milliárd éve változatlan. Míg 50 év alatt négyszeresére nőtt a nyersanyag-felhasználás, a mai ismeretek szerint vas 65 évig, réz 40 évig, arany 21 évig bányászható.
Előadásában a bolygó erőforrásainak bemutatása mellett ismertette az egyre fogyó víz problémáját, melyhez különböző termékek „vízlábnyomát” emelte ki, valamint szólt arról is, hogy a „Dobd el!”-kultúra mekkora környezetszennyezést és energiapazarlást okoz.
Közölte, hogy Magyarországon évente egy lakosra számítva 66 kilogramm élelmiszert dobnak ki.
Áder János kitért arra is, hogy Európában az eladott ruhadarabok egyharmada a szemétben végzi, ez is tehet arról, hogy a globális szén-dioxid-kibocsátás 10 százaléka a textiliparhoz kötődik, de jelentős, mintegy 5 százalékos az elektronikai szektor kibocsátása is, miközben egy mobiltelefon legyártásához 13 ezer liter víz szükséges.
A korábbi köztársasági elnök úttörő és gazdaságosan működő, magyar fiatalok által fejlesztett eljárásokat mutatott a diákoknak, melyek egy-egy környezetvédelmi problémára kínálnak megoldást.
Szó volt a műanyagokat lebontó baktériumkoktélról, a komposztálható gyorséttermi evőeszközökről, az élelmiszer-hulladékból 72 óra alatt talajjavításra alkalmas anyagot készítő berendezésekről.
Áder János a hallgatóság soraiból érkezett kérdésre közölte, az Európai Unióban megszületett a döntés, hogy 2035-től csak elektromos autót lehet üzembe helyezni, ehhez pedig akkumulátor kell.
Akik egy akkumulátorgyár távolabbi vagy közelebbi környezetében élnek, joggal várják el, hogy ne legyen esély a balesetre. Az Országgyűlés elfogadta, hogy január elsejétől az Európában használatos legszigorúbb környezetvédelmi szabályokat alkalmazzák Magyarországon – tette hozzá.
(MTI/Felvidék.ma)
