Sodródó magyar szavazók, a 30 ezüst ára és a lélek csillanása – megjelent a MAGYAR7 17. száma.
A balliberális oldal képtelen napirendre térni Peter Pellegrini győzelme fölött, folyik a hibáztatás, a megbélyegzés, amiből a magyaroknak is jutott. „Forró Krisztián és a Magyar Szövetség vezetői nem személyes jólétük miatt, nem az akol melegéért és a tele vályúért álltak Peter Pellegrini mellé, hanem azért, hogy magyar ügyeinket tárgyalási alapul az asztalra tegyék” – írja Ideologizálás vagy pragmatizmus? című vezércikkében Molnár Judit főszerkesztő, és az RMDSZ-re mutat, amely nem veszett el a kivel nem, és kivel igen alapú ideologizálgatásban, és ezt a választóik is elfogadták. Magyar pártként, értékrendjüket nem feladva, de a közösségük céljait követve, kellő pragmatizmussal mozognak a román politikai dzsumbujban.
Az amerikai politikára Volodimir Zelenszkij ukrán államfő is igyekezett nyomást helyezni, amikor – tőle szokatlan módon – azt mondta: „Ukrajna vereséget fog szenvedni, ha a képviselőház nem szavazza meg a segélyt.” Pénz, paripa, fegyver tehát már van, 61 milliárd dollár, amit a napokban szavazott meg Washington.
Thomas Mann szerint a nevetés a lélek csillanása, Bagdy Emőke klinikai szakpszichológus pedig úgy tartja, a kacagás zsigeri kocogás. Az utóbbi években, évtizedekben számos tanulmány, vizsgálat, kísérlet, értekezés foglalkozott a nevetés pszichológiájával, annak lélektani és biológiai hatásaival az emberi szervezetre. Létfontosságú, hogy nevessünk, hiszen bizonyítottan életmentő már akár húszpercnyi kacagás is. Közben az is igaz, hogy a nevetés társasjáték, tudjuk meg a professzor asszonnyal készült nagyinterjúból. Isten áldotta csodálatos dolog, hogy mosolyogni, nevetni tudunk és egymást tudjuk segíteni a talpon maradásban, az együttélés kínjaiban.
Kövesdi Károly a Tükör által homályosan (I.) című írásában annak járt utána, milyen képet fest a felvidéki magyarságról a szlovákiai sajtó. A szlovák és magyar, hiszen önismeretünk egyik fontos szempontja, hogy mások hogyan, milyennek látnak, láttatnak bennünket. Az adta a tükörbe nézés ötletét lapunk főmunkatársának, hogy nemrégiben olvasta Rudolf Chmel egykori kulturális miniszter, még egykoribb irodalomtörténész április 2-án a Denník N-ben megjelent cikkét, amelynek már a címe is sokatmondó volt: „30 ezüstért vagy rubelért”. Az elfogulatlannak nem nevezhető cikkben Chmel azt írja, nem tudta, „hogy ilyen könnyű, főleg olcsó megvásárolni a magyar választót a vásárban, hogy ilyen gyorsan és áron alul képes felváltani a demokráciában való életet 30 ezüstért!” Ehhez a sommás megállapításhoz tette hozzá a magáét olcsóságról, ezüstről és gerincről Kövesdi Károly.
Legfrissebb számunkban közöljük Somogyi Szilárd: Az apadó folyó krónikája című elemzésének a második részét. Amint olvasóink emlékezhetnek, írásunk első részében felvázoltuk az Őry Péter vezette Pro Civis társadalmi kutatásokat végző műhelynek az elmúlt évtizedek parlamenti választásait feldolgozó tanulmányának a legfontosabb magyar vonatkozású keretszámait. A második részben azokra a kérdésekre keresi a választ, hogy hova, mely pártok irányába sodródik a magyar választópolgár, mi lehet erre a megoldás, illetve merre mozdulhat el a felvidéki magyar politika?
A lengyel politika abban a pillanatban megfelelő lett a brüsszeli elvárásoknak, amint Varsóban Donald Tusk lett a miniszterelnök. Sokáig nem értettem, hogy az időnkét Davosban találkozgató legújabb pénzarisztokráciának miért jobb az, ha Európát tönkreteszi, mint ha Európa kétezer éves kulturális értékeit megtartva fognának hozzá a New Age, vagyis az új világrend megvalósításához… Fülöp Antal: Dollárfertőzés Brüsszelben
A híres Kelet-kutatónak, Vámbéry Árminnak volt egy fantomja, valójában egy szélhámos, aki Vámbérynak adta ki magát… A történetről a Leporolt históriákban olvashatnak Lacza Tihamér írásában.
Április utolsó vasárnapja a testvérvárosok világnapja. Ma már talán nem is találni olyan várost vagy falut, amelynek ne lenne legalább egy külföldi testvértelepülése. De miről is szól az ilyen kapcsolat? A meghatározás szerint két közigazgatási egység szövetsége, amelyet kölcsönös látogatások, közös rendezvények és más kapcsolati formák éltetnek. Testvértelepülési kötelékeikről a Párkány környéki települések vezetőit kérdezte Bokor Klára.
Rimaszombatban eladnák a volt kollégium kihasználatlan épületét, tudjuk meg Virsinszky Tamás beszámolójából.
A Nobel-díjak átadása táján szinte minden évben újra és újra beszédtéma, hogy tulajdonképpen hány Nobel-díjasunk is van. Bennünket, magyarokat érthető módon büszkeséggel tölt el, hogy kis nemzet lévén számos Nobel-díjast magunkénak tudhatunk, akkor is, ha bizonyos korok politikája egyesek magyarságát közülük nem tartotta ildomosnak hangsúlyozni, másokat elüldöztek innen a körülmények, vagy szüleik ugyan még Magyarországon születtek, de ők maguk már nem. Nos, egy pozsonyi előadáson 16-ot számolt össze Lapos József. Az előadásról Dunajszky Éva számol be lapunkban.
Tehetség, tudásszomj és önreflexió. A dunaszerdahelyi Mórocz Virág a családjában szívta magába a zenei műfajok sokaságát, így nem is lehetett kérdés, hogy ő is a zene, konkrétabban az éneklés mellett kötelezi el magát. Első komolyabb sikerét pár hónapja érte el, ugyanis a Magyar Állami Operaház által szervezett 2024-es Dalmaraton legjobb női énekese lett. A fiatal tehetséggel beszélgetett Lacza Gergely.
Örvendetes, hogy sok felvidéki alapiskolában a magyarórákon legalább érintőlegesen foglalkoznak a rovásírással, amelynek több időt a szakköri tevékenység keretében szentelnek. A Palóc Társaság bő két évtizeden át volt a felvidéki rovásírás vetélkedő fő szervezője. A Covid miatti kényszerszünet után azonban már két tettre kész pedagógus, Salgó Gabriella és Vörös Hajnalka irányításával rendezték meg az Ősi Tudás – Kistérségi Rovásírás-vetélkedőt tavaly Érsekújvárban, idén pedig Komáromban, írja Nagy-Miskó Ildikó.
2024. április 11-én a leendő kulturális központ épületének az udvarán mutatták be azt a projektet, amelynek végeredménye az ipolysági Bartók Béla Kulturális Központ kialakítása lenne. Kaszmán Zoltán: Bátor tervek Ipolyságon
Ki mondta, hogy nem tudod megváltoztatni a világot? Ha a világot nem is, de egy több hektárnyi, Királyhelmec kataszteréhez tartozó, évtizedeken át tisztítatlan, elhanyagolt természetvédelmi területet a több mint 100 kecske mindenképpen képes volt megváltoztatni. Legeltetésükkel az elmúlt pár évben sikerült helyreállítani és fenntartani az értékes sztyeppés területet, visszaadva ezzel a ritka állat- és növényfajok természetes életterét, írja Molnár Gabriella.
A gyermek születésével egyben család is születik. Az újszülött érkezése mindig nagy izgalommal jár, új élethelyzet teli új kihívásokkal. Az édesanya és az édesapa sok feladatot ösztönösen lát el a csecsemő körül, egy kis iránymutatás, néhány ápolási jótanács azonban talán minden fiatal családnak jól jöhet Asztalos Kele Orsolya gyerekorvostól.
Kacsamáj créme brulée pirított kaláccsal és karamellizált almával, ez Fekete Norbert receptje az Íz-lelőbe, amelyet egy csodálatso franciaországi kirándulás ihletett.
Vas Gyula Ford Puma 1.0 EcoBoost ST Line X, az aktuális csúcsmodell autót tesztelte.
A MAGYAR7 17. számának hátlapján Dobó István, az egri hős dobóruszkai síremléke látható. Hetilapunkban természetesen megtalálják a keresztrejtvényt és a részletes műsort is.
(ma7.sk/Felvidék.ma)
