Egy ember új élete címmel a Parnasszus könyvek sorozatában, Turczi István alapító főszerkesztő szerkesztésével jelent meg Száraz Pál legújabb műve. A fülszövegben Bene Zoltán ezt írja a szerzőről: „Novellisztikája a széppróza legősibb hagyományaihoz kapcsolódik, amiben otthonosan mozog, az a történet, a mese, sőt: a sztori. És nagyon jól teszi, hogy ezt a nemes tradíciót követi, mert jó történeteket mond el – és jól mondja el ezeket”.
A szerző hetvenedik életévében megjelent könyv életművének 13. darabja a sorban, amelyek között vannak novelláskötetek, leporellók, néprajzi gyűjtések, gyermekversek egyaránt.
A legújabb kötet 39 novellát tartalmaz, a címadó elbeszélés a második, és igazán megható történet, amelynek mondanivalója arról győzhet meg bennünket, hogy az emberekben egyként van jelen a jó és a gonosz, és egy pillanat alatt megváltozhat az életünk, felülemelkedhet bennünk a jó.
A többi elbeszélés is leköti a figyelmet, mert az írások néha irónikusak, néha megdöbbentőek, sőt, van, amelyik sokkoló, különösen ha egy szépen induló történet váratlan fordulatot vesz a végére. Dehát ilyen az élet, ilyen az életünk és bizony ezek a kis elbeszélések pontos lenyomatai bonyolult sorsunknak.
A szerző pedig mindig kimondja, illetve kimondatja szereplőivel az igazságot, mégha az sokszor kegyetlen is. És megint eljutottunk oda, hogy minden elbeszélés az életünkről szól, bár a történetet olykor idegen környezetbe ágyazta a szerző, a szereplőknek pedig idegen hangzású a nevük.
Hiszen több novella is külföldi, egzotikus helyszínekre viszi az olvasót, amelyek különös hangulatot adnak a sztoriknak, ilyen például többek között az Egy ilyen szerelem, a Csípős szerelem illetve a Titkok a szigeten címűek, de ugyanakkor a hazai vidéket, a szülőföldet is megjeleníti A Nap vagy A nyaraló című történetekben. Ezekből kiérződik az a természetes vonzódás, amelyet az író a szülőföld iránt érez.
A novellák mindegyikének nagy erőssége a pontos emberábrázolás, az emberi érzelmek széles skálájának a felmutatása, jelen van bennük a megfejthetetlen titkok leírása csakúgy, mint a szenvedélyes kapcsolatok, bevallatlan, eltitkolt viszonyok, az érzelmi viharok, a megértés, az elfogadás, de a csalódás is. Szóval maga a kendőzetlen valóság, és ezért hitelesek, tanulságosak és értékesek ezek az írások.
Száraz Pál mesterien bánik a szavakkal, a cselekmény bonyolításával, ugyanakkor életszerűen érzékelteti szereplői magánszféráját, lelkivilágát, élettereit. Írhatnám, hogy ez a kötet egy könnyed nyári olvasmány, lényegében az elbeszélések témáját tekintve az is, de tény, hogy valamennyi fajsúlyos gondolatokat, hiteles életfilozófiát tartalmaz.
Bizonyára minden olvasó talál a novellák között neki leginkább tetszőt, kedvencet, nekem A Nap Asszonya ilyen, de bizonyára máshoz másik áll majd közelebb. Talán azért tetszett, mert a most annyira időszerű szabadságról is szól, „Az istenek folyton ajándékozzák, az emberek folyton visszaélnek vele” – mondja ki ezeket a súlyos szavakat a japán katonatiszt. Hát nincs igaza? És hasonló, megfogadásra érdemes gondolatokat bőven tartalmaz még Száraz Pál legújabb kötete, érdemes végigkövetni az első írástól az utolsóig.
(Benyák Mária/Felvidék.ma)