Hazafelé tartva a Nyitra Megyei Tanács 12. üléséről Aranyosmarótról, Mohi felé jöttem, az alacsonyabb rendű utakon. Szó szerint, az atomerőmű hűtőtornyainak tövében húzódik az út.
Ennek kapcsán, menet közben három dolog jutott eszembe:
1. bő fél éve átadták át az erőmű 3. blokkját, egységét – ezzel Szlovákia villamos áram tekintetében önellátóvá vált. Persze ez nagyon pontatlan meghatározás, hiszen az energetikai kereskedelmi vállalatok nem szlovákiai kézben vannak, s ők döntik el, hogy kinek, mikor értékesítik a Szlovákiában megvásárolt villanyáramot.
2. jövőre még inkább önellátóvá válhat Szlovákia, hiszen 2025-ben tervezik az atomerőmű 4. blokkjának, egységének üzembe helyezését. Ekkorra már jelentős exportőrré nőheti ki magát.
3. amikor a 2022-es év elején a villamos energia ára 300 €/MWó főlé kúszott, a Szlovák Villamosművek Rt. – Slovenské elektrárne, a.s., a mohi atomerőmű tulajdonosa kijelentette: a villamos energiát képes legyártani 60 €/MWó egységáron.
Ezen az áron és méltányolható profittal értékesíthetné a forgalmazó a tőle megvásárolt villamos energiát a szlovákiai háztartásoknak, vállalkozóknak és iparnak. Senkit nem hatottak meg ezzel, maradtak az égbe szökött, magas árak, mivel az energetikai kereskedelmi vállalatok számára előírták, hogy a Lipcsei Áramtőzsde az irányadó referencia, az pedig akkor 300 € fölött kereskedett a villamos energiával. Nálunk pedig bezártak számos ipari komplexumot, más ipari szereplők termelését erősen szűkítették vagy külföldre telepítették. Németország iparáról nem is beszélve. Ilyen következményei lettek tehát az erős központosításnak, amikor egy helyről próbáltak / próbálnak irányítani egy egész kontinenst, erőszakkal átültetni teljesen észszerűtlen dolgokat.
(Felvidék.ma/Farkas Iván FB)
