November 21-én a kassai MaJel Rovás Központ FiguratiF Galériájában Műemléki felújítások a Felvidéken című kiállítás nyílt meg, mely 16 panelen mutatja be a Felvidék keleti részének az elmúlt évtizedekben végzett felújításainak egy részét.
Pősze Attila szaxofonjátéka után Kovács Ágnes, a MaJel Rovás igazgatója köszöntötte a megjelenteket, dr. Virág Zsoltot, aki 2022-ig a Nemzeti Kastélyprogram és a Nemzeti Várprogram végrehajtásáért felelős miniszteri biztos volt, jelenleg a Magyar Kastélyprogram ügyvezető igazgatója. Molnár György művészettörténészt, a Magyar Kastélyprogram kft. alkalmazottját, aki a kiállítás kurátora. Nagy Zsuzsannát, aki szlovákra fordította a szövegeket és koordinálta az egész kiállítást. Zsebik Pásztor Zsuzsannát, akinek segítségével alakult újjá a kassai Építészek Klubja. Ennek régi-új elnöke Pásztor Péter egyetemi tanár.
Az újra megnyíló Építész Klub Kassa tevékenységét erősítve, e kiállítással arra szeretne rámutatni, a térségben található felújítások, fejlesztések során hogyan sikerült azokkal a kihívásokkal megbirkózni, hogy megfeleljenek a 21. századi műemléki irányelveknek.
Ezután dr. Virág tartotta meg beszédét. A Magyar Művészeti Akadémia támogatta a Műemléki felújítások a Felvidéken című kiállítást.
Dr. Virág Zsolt (Fotó: Balassa Zoltán/Felvidék.ma)
„Kulturális örökségünk védelme kiemelten fontos, a legtöbb esetben mára már sürgető és összetett feladat, amely együtt jár azzal, hogy a régi épületszerkezetek megóvását a mai, 21. századi igényekkel és technikai megoldásokkal kell összeegyeztetni“ – mondta az előadó.
A nagyon gazdag műemlékállomány révén meg lehet őrizni az egykori építtetők, jelentős történelmi családok emlékezetét. Az építészettörténeti, művészettörténeti és társadalomtörténeti szempontból is jelentős örökség továbbélését kell biztosítani, hogy élhessen és benne a mai kor igényeinek megfelelő kiállítások szülessenek és egyéb mai igényeknek is megfeleljen.
A számos bonyolult feladat mellett az értékelvű hasznosítás jelentős turisztikai vonzerőt jelent, mely a vidék fejlődési lehetőségeivel áll összefüggésben, a helyi vállalkozásokat, termelőket segítheti. Közösségi terek jöhetnek létre, sor kerülhet élményszerű ismeretátadásra, aminek gyűrűző munkahelyteremtő hatása is lehet. „De a legfontosabb mégis az, hogy egy-egy megújult műemlék a helyi közösség számára fontos identitásteremtő hatással bír, hiszen az adott település temploma, vára, kastélya mindig szimbolikus az ott élők számára.“
Elengedhetetlen azonban, hogy ehhez a megfelelő műemlékszakmai háttér biztosított legyen.
A most megnyíló kiállítás jó példája az említett szempontok magas színvonalú együttes megvalósulásának. Az előadó ezután felsorolt néhányat a bemutatott tizenhat műemlék közül. A későromán-koragótikus gömörrákosi templom 14-15. sz.-i freskóit, a borsi reneszánsz Rákóczi-kastélyt, a gombaszögi reneszánsz eredetű barokk Andrássy-kúriát, a bodrogszerdahelyi Vécsey-kastélyt, a homonnai Drugeth-Andrássy-várkastélyt, a tőketerebesi Csáky-Andrássy-kastélyt, a nagyidai Csáky-Schell-kastélyt, vagy a megújult nagyszalánci várat, melynek fordulatos története van. Említette még a 14. századi pincével ellátott kassai belvárosi házat, mely a református gyülekezet tulajdona.
A megnyitó közönsége (Fotó: Balassa Zoltán/Felvidék.ma)
Végül szólt arról, hogy a felújítások különböző forrásokból valósultak meg. Említette a Teleki László Alapítványt, a Rómer Flóris Tervet és az EÚ-forrásokat. Ezzel biztosítva van megmaradásuk a következő évszázadok számára is.
Az érdeklődő látogató az egyes műemlékekről készült fényképek mellett megismerkedhetett azok rövid történetével is. A kiállításon jelen volt Máriássy Péter is, aki a márkusfalvi vár tulajdonosa és évek óta igyekszik azt felújítani.
A kiállítást december 15-ig lehet megtekinteni.
Balassa Zoltán/Felvidék.ma
