Mikor volt Magyarország a béke szigete, mi lesz Betlérrel és Krasznahorkával és hol őrzik Old Shatterhand ezüst puskáját? – megjelent a MAGYAR7 50. száma.
Az összenő, ami összetartozik mondást Willy Brandt német kancellárnak tulajdonítják, állítólag 1989. november 10-én hangzott el a schönebergi városháza előtt tartott beszédében, ahol Németország újraegyesítéséről szólt. Bár annak nincs nyoma, hogy valóban elhangzott volna, a megjegyzés szállóigévé vált, és azóta jócskán fényesre kopott. Ez jutott eszébe lapunk főmunkatársának, Kövesdi Károlynak, mert úgy véli, nem véletlen, hogy Ódor Lajossal beszélgetett a komáromi Matica slovenská székházában Magyar Péter? Kövesdi Károly: „Magyarok” ha találkoznak.
Orvoslás parancsszóra. Szlovákiában az egészségügyi rendszer – most, hogy így fél hónappal vagyunk az orvosok felmondása előtt – kritikus helyzetbe került, miután több mint 3300 kórházi orvos adta be felmondását tiltakozásként az ágazatban tapasztalható problémák miatt. A felmondások december végén lépnek hatályba, ami jelentősen veszélyeztetheti az egészségügyi ellátást. Az orvosok követelései elsősorban a 2022-ben aláírt memorandum teljesítésére irányulnak, amely a többi között béremelést és a kórházak részvénytársasággá alakításának tilalmát tartalmazza, írja Politika rovatunkban Kocur László.
„Korrupció-gyanús múltjuk elől lógtak meg, meg sem állva a brüsszeli mentsvárig. Aztán uniós ügyészséget gründoltak, de csak a tagállami szintekre vonatkozó hatáskörökkel, hogy sakkban tudják tartani az otthoniakat, ha idővel – az uniós mentelmi jog elmúltával – mégis a körmükre akarnának nézni. A Katar-gate a feledés homályába veszett, a belga hatóság, amely tetten érte Eva Kaili asszonyt, végül úgy döntött: nem tartozik az ő joghatósága alá… A többi lefizetett képviselő, hivatalnok is megúszta.” N. Gyurkovits Róza: Állatfarm a mentsvárban.
Magyarország a német megszállásig a béke szigete volt Európában. Ez a címe legfrissebb lapszámunk páros interjújának, amelyet Kolek Zsolt készített. Hogyan fogadta a nemzetközi sajtó a felvidéki magyarok nagy részét az anyaországhoz visszacsatoló első bécsi döntést? Miben tért el a szlovák és a magyar kormányok zsidópolitikája 1944 márciusáig? Hogyan sikerült évekig késleltetni a magyar zsidóság tragédiáját? Mennyire voltak hiteles értesülései a korabeli médiának a holokausztról? Páros interjúnkban a korszak történeti összefüggéseiről és nemzetközi sajtóvisszhangjáról kérdeztük Máthé Áront és Szalay-Berzeviczy Andrást.
„Kezünkben a jövőnk” címmel tartott konferenciát az öt évvel ezelőtt alakult Kárpát-medencei Magyar Vállalkozói Szövetségek Nemzeti Fóruma (KMVNF), illetve a Vállalkozók és Munkáltatók Országos Szövetsége (VOSZ) múlt csütörtökön, Budapesten. A szakmai rendezvényen a felvidéki tagszervezetek közül a Szlovákiai Magyar Közgazdász Társaság vett részt. Itt kapta meg az Év Vállalkozója Díjat Béres József, a párkányi székhelyű Convertis s.r.o. tulajdonos vezérigazgatója, írja Piac rovatunkban Rajkovics Péter.
Somogyi Szilárd: Az Európai Unió változó megítélése. Bár Szlovákia húsz éve tagja az Európai Uniónak, a lakosságnak már ezt az időszakot megelőzően is volt véleménye a társulásról, illetve az ország csatlakozásának lehetséges hozadékairól. Érdemesebb inkább harmincéves távlatról beszélni, hiszen az 1989-es rendszerváltozással vált elvileg és gyakorlatilag is lehetségessé, hogy az uniós tagság egyáltalán szóba kerülhessen. Az azóta eltelt időben a lakosság – köztük a magyarok – véleménye is változott magáról a tagságról és az Európai Unióról is. Hiánypótló munkaként ezt térképezte fel Lampl Zsuzsanna, szociológus, egyetemi docens.
Száraz Dénes szerint vannak pozitív és negatív tapasztalataink is az egyes karácsonyi reklámokkal kapcsolatban, de egy valami biztos: néha már elegünk van a termékhirdető Mikulásokból, a kéményről kéményre röpködő és ajándékokat ide-oda pottyantó rénszarvasszánokból, a csillag- és ajándékszóró karácsonyfákból, a terülj, terülj asztalkákból. Még jó, hogy Jézuskát azért nem merik bevonni a reklámfilmekbe… A jegyzet címe: Meglestük a Mikulást: ezért nem fázik soha a lába!
Sokan furcsán néznének rám, ha azt találnám mondani, hogy Old Shatterhand az 1848-as szabadságharcban a komáromi vár védője volt, mint huszár főhadnagy. Mások, a mai gyerekek pedig azt kérdeznék, hogy ki az az Old Shatterhand? A valóságtól azért nem áll olyan távol az állítás. Főleg akkor nem, ha elárulom, hogy Xántus Jánosról beszélek, akit 1849. február 8-án fogtak el az osztrákok a komáromi várból való kitöréskor, írja Varga Róbert Old Shatterhand Bangkokban című írásában.
Egy megvádolt főpapról, Szalkai Lászlóról olvashatunk a Leporolt históriákban Lacza Tihamértől.
„Élet vagy halál, Uram, amint parancsolod!” E szavakat gróf Leiningen-Westerburg Károly tábornok jegyezte fel 1849. október 4-én, ítélethirdetésük előtt egy nappal. A 205 esztendővel ezelőtt, 1819. április 11-én a hesseni Ilbenstadtban született Karl August Graf zu Leiningen-Westerburg alt Leiningen rokonságával ellentétben a szabadságharc során a honvédsereg kötelékében harcolt és a magyar ügy melletti kiállásáért Aradon vértanúhalált szenvedett, olvashatjuk Babucs Zoltán hadtörténész cikkében.
Számos kérdésre adtak okot az elmúlt napok változásai a Szlovák Nemzeti Múzeum – Betléri Múzeumban azzal kapcsolatban, ki veszi át az intézmény vezetését, és ezzel együtt a krasznahorkai vár felújításának irányítását a következő időszakban. A Szlovák Nemzeti Múzeum vezetősége szerint hatékonyabb lesz a munka, a múzeum dolgozói éppen az ellenkezőjétől tartanak. Mi lesz veled, Betlér és Krasznahorka? Fábián Gergely cikkét megtalálják a Tájaink rovatban.
A magyar nyelv folyamatosan változik. Teljesen tiszta nyelv nem létezik, a nyelvek állandó kölcsönhatásban vannak egymással, ezt bizonyítja az a rengeteg jövevényszó, ami a nyelvünkben megtalálható. De hogyan tudjuk megőrizni nyelvünk tisztaságát, egyáltalán fontos-e, hogy egy nyelv úgymond, tiszta legyen? A kérdésekre Nádor Orsolya, a pozsonyi Bölcsészkar Magyar Tanszékének vendégtanára válaszolt a Pozsonyi Casinóban, írja Dunajszky Éva A nyelvet használni kell, nem kisöpörni címmel.
Lassan befejeződik a Regnum Marianum Akadémia őszi előadássorozata. A Felvidéken működő akadémia célja a világi Krisztus-hívők elméleti képzése, hogy hitük elmélyítésével számot adjanak a bennük élő reménységről. Az Akadémia idei előadásairól írt Keresztény útmutatás címmel Bokor Klára.
Lapunk megjelenésével egyidőben hagyja el a nyomdát a királyhelmeci Drab Melinda első, Házam, asztalom…című könyve. Minden bizonnyal sokak tetszését elnyeri az igényes, keménytáblás külsőben rejlő, esztétikusan elrendezett gyűjteményes tartalom, amelynek én csak a digitális változatába kukkanthattam bele, írja Molnár Gabriella, aki nemcsak a könyvet, hanem a szerzőt is bemutatja.
A rimaszombati Matej Hrebenda Könyvtárban mutatták be Bőd Titanilla sportújságíró új könyvét, a Kirmizi és Karmazi, a két kadiköyi kandúr című mesekönyvet. Erről olvashatnak Virsinszky Tamás Macskák és Isztambul című beszámolójában.
Egy következő bemutatóról tudósít Nagy-Miskó Ildikó. A mai „gimiszesek” az Egressy Béni Városi Művelődési Központ színháztermében mutatták be a Pomádét, éppen 30 évvel azután, hogy a darabbal óriási sikert aratott az akkori GIMISZ.
Film a 120 éves DAC-ról. November végén hatalmas érdeklődés mellett mutatták be a DAC Film – 120 éve együtt című másfél órás mozit, Tősér Ádám rendező alkotását Dunaszerdahelyen. A futballklubról szóló első komolyabb filmet a MAX bevásárlóközpont összes mozitermében párhuzamosan vetítették. Annyi volt az érdeklődő, hogy a sajtó képviselőinek is harcolni kellett a bejutásért, írja Lacza Gergely.
A garamkálnai Gieck Sakoš Ildi férje révén Németországban telepedett le, de több mint egy évig élt Dél-Koreában. Az ország második legnagyobb városában, Puszanban egy különleges világ nyílt meg számára. Azóta ingyenes utazási tanácsadást nyújt, s minden információt örömmel oszt meg a Koreai Köztársaságba látogatókkal, olvashatjuk Kaszmán Zoltán cikkében.
Az irány: integrál. Ez a címe önismereti sorozatunk befejező részének, majd Dél-Ausztrália tájaira kalauzol el a Hazajáró stábja.
Fekete Norbert chilis-fokhagymás garnélát főzött, Vas gyula pedig a Renault Symbioz E-Tech 145 Esprit Alpine autót tesztelte.
Az elmúlt egy évben sokat fejlődtem minden téren, állítja a lakszakállasi válogatott labdarúgó, Mocsi Attila. A 24 esztendős védő egy évvel ezelőtt állt légiósnak és Törökországba igazolt. A rutinos labdarúgó alapembere lett a Rizespor védelmének. Ondík Gábor beszélgetett vele.
Miközben Debrecenben javában zajlik az osztrák, magyar és svájci közös rendezésű női kézilabda-Európa-bajnokság, addig Budapest a rövidpályás úszó-világbajnokságnak ad otthont. December 10-től 15-ig a Duna Aréna fogadja a világ legjobbjait. A magyar csapatot 35 úszó alkotja, ezzel a legnépesebb gárda lesz az eseményen, írja Rajkovics György a Szurkolóban.
A MAGYAR7 50. számának a hátlapján Bartók Béla pozsonyi emléktáblája látható. Közéleti hetilapunkban természetesen megtalálják a keresztrejtvényt és a részletes műsort is. Keresse, olvassa lapunkat, de legjobb, ha megrendeli.
