Sebestyén Géza, a Mathias Corvinus Collegium Gazdaságpolitikai Műhelyének vezetője március 6-án Dunaszerdahelyen kalauzolta az érdeklődőket a kriptovaluták izgalmas világában, ahol a digitális pénzek történelmét és mai hatásait boncolgatta. Az előadás során szóba kerültek a kriptoeszközök piacának hullámvasút-szerű ingadozásai, a bányászat rejtelmei, sőt még a „stable coin”-ok jövőbeli szerepe is. A hallgatók bepillantást nyerhettek abba, hogy vajon ezek a virtuális valuták tényleg felforgathatják-e a pénzügyi rendszerünket, és egyáltalán: érdemes-e belevágni ebbe a kiszámíthatatlan kalandba.
A szakértő előadásából kiderült, hogy a kriptovaluták az elmúlt években alaposan felkavarták a pénzügyi piacok állóvizét. Minden 2009-ben kezdődött, amikor egy ismeretlen zseni – vagy zsenik csapata – bekopogtatott a világ ajtaján egy új ötlettel. Akkoriban kevesen gondolták, hogy ebből valami nagy dobás lesz, de visszatekintve látszik, hogy csúnyán alábecsülték a dolgot. Szép lassan egyre több kíváncsi szempár szegeződött ezekre a digitális csodákra, ami az értékük rakétaszerű kilövéséhez vezetett.
Sebestyén Géza felhívta a figyelmet, hogy a szaknyelv ma már nem szereti a „valuta” szót – helyette a „kriptoeszköz” kifejezést használják. De miért is? A válasz a közgazdaságtan alapjaiban rejlik, ahol három kulcsfontosságú szempontot találunk. Az egyiket ezek az eszközök simán kipipálják: lehet velük fizetni. A másik kettő viszont – az értékállóság és az átválthatóság – már keményebb dió.
Az extrém áringadozások miatt az értékállóságot nehéz róluk elmondani, az átválthatóság pedig ennek a hullámzásnak a tetejében percenként változhat.
Na de hogyan szerezhetünk ilyesmit? A kérdés jogos, és valószínűleg sok fejben megfordult. A válasz elsőre pofonegyszerűnek tűnik: egy számítógép bonyolult matematikai feladatokat old meg, amit a szakzsargon „bányászatnak” hív. Persze, ez közel sem olyan könnyű meló, mint amilyennek hangzik – inkább egy agyat felkavaró, technikai bűvészkedés. Ráadásul ezek a források végesek, bár akadnak kivételek. Ma már viszont egyszerűbb utat is találunk: az online „valutapiacokat”, ahol pár kattintással beszállhatunk a buliba.
Az ingadozások okait sem kell messze keresni. Sebestyén Géza kérdésünkre így világított rá a lényegre:
„Vannak eladók, vannak vevők, és ha nincs egyensúly, akkor mozog az ár, de a nagy számok törvénye alapján ez kiegyenlítődik… Mikor van hír a piaci változásokról, akkor az érdekeltek döntenek portfóliójuk gyarapításáról, vagy eladásáról. Ez eredményezi a nagy mozgásokat, amelyek egyre gyakoribbá válnak.”
A sima kriptovalutákkal szemben ott vannak a „stable coin”-ok, amik – nevükhöz híven – stabilitást ígérnek. De vajon ezt tényleg készpénznek vehetjük? Ezeknek lenne a legnagyobb esélyük, hogy labdába rúgjanak a hagyományos pénz mellett – vagy akár helyett.
Kiválthatja-e a „stable coin” a jól megszokott pénzünket?
A szakértő szerint ezek az eszközök valóban konkurenciát jelentenek, ezért a kormányok és jegybankok mindent megtesznek majd, hogy kordában tartsák őket. Példaként Kínát hozta fel: „Ott többször betiltották a bitcoint, és érdekes módon ezek a tiltások működtek is – az ára és a forgalma rendre zuhant.
Ha egyszer akkora szerepet kapnának, mint a rendes pénz, a gazdasági nagyágyúk biztosan lépnének.”
És akkor a millió dolláros – vagy inkább bitcoinnyi – kérdés: megéri-e belevágni a kriptózásba?
Sebestyén Géza szerint érdemes különbséget tenni befektetés és spekuláció között. A kripto egyértelműen az utóbbi: „Nincs olyan modell, ami garantálná a nyereséget, ellentétben a klasszikus befektetésekkel.” Ugyanakkor hozzátette: ha valaki fiatal, optimista, készen áll egy kis kockázatra, és alaposan utánaolvas a témának, a kriptovilág izgalmas kihívás lehet.
Hideghéthy Ákos/Felvidék.ma