A roma kihívás, a jó elrontása és Tusk árulása – megjelent a MAGYAR7 11. száma.
A Focus ügynökség felmérése szerint a lakosság ódzkodik a romáktól, 50 százalék nem ülne mellé a buszban, egyharmada nem szeretné, ha gyereke roma gyerek mellett ülne az osztályban, ennél is többen nem támogatnák, hogy gyereküknek roma barátja legyen. Fel van adva a lecke, hiszen a roma lakosság jelentős hányada magyarnak vallja magát és magyar iskolába íratja gyerekeit. A Magyar Szövetség elnöke, Gubík László a magyar romák ügyében is lát feladatokat, a párt komolyan foglalkozni akar a helyzetükkel, ami kihívásnak sem utolsó, írja Kisebbségnek kisebbsége meg a többség című vezércikkében Molnár Judit főszerkesztő.
Az előző hónapok magas fordulatszámon pörgő történései után csendesebb, de eseménytelennek aligha nevezhető hetet zártunk a szlovákiai belpolitikában. A koalíciós belviták és az ellenzéki demonstrációk helyett a politikai bulvár uralta a szalagcímeket, a parlamenti padsorok kiköphetetlen és lenyelhetetlen túlélőjét, Igor Matovičot újra reflektorfénybe emelve. Kolek Zsolt: Szlovák(iai) erővonalak.
„Ha belegondolunk, mégiscsak anakronizmus, hogy a NATO még mindig itt van és terjeszkedik, holott nincs már hasonló nagyságrendű és ütőerejű ellenséges katonai blokk a túloldalon, így, ha túlságosan mutogatja az izmait, legfeljebb az érhető el vele, hogy előbb-utóbb létrejön az ellenerő is. Ha az amerikai elnök azon morfondíroz, hogy épp ideje már, hogy Európa nyugati része felelősséget vállaljon magáért honvédelmi területen is, Amerika érdekeit követi”, írja Rendszerváltás 2.0 című külpolitikai jegyzetében N. Gyurkovits Róza.
A március 15-i felvidéki ünnepségek egyikére, a komáromira eljött Kövér László, az Országgyűlés elnöke is. Megkapó beszédében úgy fogalmazott, itt, mármint a Felvidéken volt a kezdet és a vég, ami azt jelenti, hogy „a politikai és pénzügyi szabadságharc már március 3-án megkezdődött a Pozsonyi Országgyűlésen. A katonai szabadságharc pedig éppen itt, a komáromi erődben ért véget” – idézte fel Kövér László. Az ünnepség történéseit Kocur László foglalta össze.
Miért ne rontsuk el, ami jól működik?! Ezekkel a szavakkal jellemezte Orosz Örs, a Magyar Szövetség szakpolitikusa azt az elképzelést, amely szerint a kulturális minisztérium széttrancsírozná a Szlovák Nemzeti Múzeum intézményeként több mint egy évtizede eredményesen működő Szlovákiai Magyar Kultúra Múzeumát. A kiszivárgott hírek szerint egy nagyobb átalakítási koncepció részét képezi a magyar múzeum lefokozása, de az elképzelésről sem a kulturális tárca, sem annak jobbkezeként fellépő Szlovák Nemzeti Múzeum nem ad érdemi információt. Ebben a süket csöndben is kikerültek információk, amelyeket Somogyi Szilárd szedett össze.
Az olimpiai arannyal gyerekkori álmát váltotta valóra a szimpatikus fiatal sportoló. A magyar csapat utolsó aranyérmét a párizsi olimpián Gulyás Michelle öttusázó szerezte. A sportolóval az olimpiáról, az elmúlt 12 év kemény munkájáról, választott hivatásáról, a rendőri munkáról, az olimpiai arany által jött népszerűségről, és arról is beszélgetett Ondík Gábor, hogy milyen érzés számára, amikor az emberek megállítják az utcán.
Mire figyeljünk az adóbevallásnál? Mindenre, hogy elkerüljük a büntetéseket. Ahogy közeledik az év harmadik hónapjának vége, egyre inkább előtérbe kerül az adóbevallás kérdése. Minden évben magánszemélyek és vállalkozások ezrei szembesülnek ezzel a kötelezettséggel, és sokan keresik a legjobb módját annak, hogy zökkenőmentesen és határidőre teljesítsék ezt a feladatot, írja Rajkovics Péter.
Évek óta nyugtalanul figyeljük a lengyel–magyar viszony alakulását, amely különösen az orosz–ukrán háború kirobbanása óta tűnik ingatagnak. Reményeink szerint csak tűnik, és nem kezelhetjük tényként. A sok évszázados, szinte már testvéri viszonyt remélhetően nem tudja lerombolni Donald Tusk, aki jelenleg Lengyelország kormányfője, írja Kövesdi Károly annak kapcsán, hogy Magyarországon egy nagyszabású írás jelent meg Konrad Sutarski tollából Tusk árulásairól. A cikk olvasása közben arra gondoltam, hogy végre! Nagyon kellett már ez az írás… a mi lapunkban is.
Képzeljük el, egy reggel arra ébredünk, hogy a szomszéd gyerek kanyaróval fekszik otthon, a hírekben a szamárköhögés felbukkanásáról beszélnek, és mi csak kapkodjuk a fejünket, hogy ez hogyan lehetséges 2025-ben. Az elfeledettnek hitt betegségek lassan, de biztosan visszatérnek, és miközben az oltások évtizedek óta védik az emberiséget, néha mégis felbukkannak olyan hangok, amelyek kételkednek bennük. Nézzük, honnan indultunk, milyen oltások védik a lakosságot, és miért fontos, hogy ne feledkezzünk meg róluk! Mit, hol, mikor oltanak nálunk. Varga Dominika Az oltás bizony nem ördögtől való! című írásából ez is kiderül.
Vécsey Zoltán bár Erdélyben született, az 1910-es évektől kezdve egészen 1933-ig a mai Szlovákia területén élt. Róla olvashatnak Lacza Tihamértól a Leporolt históriákban.
Nefelejcs utca 26. Itt lakott Budapesten Róth Miksa, az üvegfestészet és a mozaik mestere. Most pedig ott van a múzeuma, ahova Zsebik Ildikó invitálja olvasóinkat.
Tizenhárom év telt el azóta, hogy tűzvész áldozatául esett Krasznahorka vára. Az éveken át tartó bürokráciai huzavonákat követően az elmúlt időszakban kezdett úgy tűnni, belátható időn belül megnyílhat a vár, illetve annak legalább egy része. Újabban azonban már a 2026-os nyitást sem tartja reálisnak a Szlovák Nemzeti Múzeum vezetése. Befejeződik valaha a krasznahorkai vár felújítása? A legfrissebb fejleményeknek Fábián Gergely járt utána.
Szabó Béla elismert fotográfus lefotózta azokat a helyszíneket, amelyek fontosak voltak Balassi Bálint életében. Ebből született egy kiállítás, Balassi nyomában címmel, amelyet Galántán mutattak be. Egyúttal előadás is elhangzott a reneszánsz mesteréről, írja Egy szabad szellem nyomában című cikkében Szomolai Andrea.
Fülek és Salgótarján újra összekapcsolódik. Besztercebánya megye és Nógrád vármegye határon átívelő együttműködésének köszönhetően március 15-től újra buszjáratok indultak Rimaszombat és Cered, illetve Losonc és Salgótarján között. A határon átnyúló buszközlekedéssel kapcsolatban a megyei elnökök március 12-én tartottak sajtótájékoztatót a Somoskőújfalu és Sátorosbánya közötti közúti határátkelőhelyen. A remek, a helyiek által nagyon jónak tartott kezdeményezésről írt Agócs Szvorák Emese.
Felvidéki női vállalkozók közösségépítésén dolgozik Viola Melinda és Saláta Nikoleta. Az üzleti kapcsolatépítést gasztronómiai élményekkel ötvöző Bites & Business keretében a párkányi Dali étterembe invitálták a vállalkozó hölgyeket, ahol kötetlen, barátságos légkörben oszthatták meg tapasztalataikat, inspirációt meríthettek egymás történeteiből, és akár új üzleti lehetőségeket is találhattak. Bokor Klára: Inspiráló vacsoraest női vállalkozóknak.
Csodálatos tulipánok közé kalauzolja olvasóinkat Kaszmán Zoltán, ahol akár egy szép csokrot is szedhetünk magunknak. A „Szedd magad!” Réka és Dávid barsváradi tulipánkertjében című cikkéből megtudhatják, hogy a barsváradi RD-garden tulajdonosai, Réka és Dávid 2023 ősze folyamán 17 ezer tulipánhagymát ültetett el. Virágba borult kertjüket sok százan látogatták meg. Kapuik idén is nyitva állnak az érdeklődők előtt áprilisban.
A múlt héten szülővárosában, Nagykaposon tartotta Somogyi Üveges Henrietta Kivetülés című első verseskötetének az ősbemutatóját. A könyvet édesanyja festményeivel illusztrálták. A Magyar Ház teltházas nagytermében sok régi osztálytárs, barát és egykori tanárai, ismerősei is kíváncsiak voltak a Pozsonyban élő, régiófejlesztési mérnökként tevékenykedő sokoldalú fiatal hölgy költőként való bemutatkozására. Molnár Gabriella: A magyar nyelv szakrális csoda.
Több mint egy faragott oszlop, a nemzetközi összetartozás, a barátság és a jó kapcsolatok jelképe. A nagypakai GRACE Mozgáskorlátozottak és Egészségkárosodottak Egyesülete állíttatta fel a kopjafa emlékoszlopot Kispakán, amellyel a nehézségekkel küzdő emberek és a fogyatékkal élőkkel foglalkozó szervezetek előtt tisztelegnek. Az ünnepi kopjafaavatón Lacza Gergely is ott volt.
Mindenkinek van története, jó, hogy van, aki le is jegyzi őket. Évtizedeken át gyűjtötte a legkülönfélébb történeteket a dobfeneki író, újságíró, Farkas Ottó, míg végül nyugdíjas éveiben a rendezésükbe kezdett. Munkájának meg is lett a gyümölcse, hiszen egy rendkívül termékeny időszakot tudhat maga mögött: az elmúlt 12 évben összesen 19 könyvet adott ki, írja Virsinszky Tamás.
Pozsonyi pezsgőt ittak a Titanicon és az Orient expresszen, csak a sznob pozsonyiak koccintottak francia pezsgővel, olvashatjuk Dunajszky Éva cikkében, amely a pozsonyi bor- és kávékultúra történetével foglalkozik.
A horvátországi Abbáziában (Opatija) két évvel ezelőtt megtartott világbajnokságról aranyéremmel tértek haza a perbetei Margaret mazsorett és táncklub tagjai, nemrég pedig Szlovákiát képviselték a Dubajban megrendezett XI. Nemzetközi Zenei és Táncfesztiválon. Vélhetően az ott átélt élményeik is arra sarkallják őket, hogy az idei győri világbajnokságon is kiérdemeljék majd az egyik dobogós helyet. Nagy-Miskó Ildikó: Perbete csodás margarétája.
Való igaz, az első csók(ok) elcsattanásánál mindannyian kissé „lázas” állapotba kerülünk, azonban a csókláz, vagy csókbetegség alatt mégis mást értünk. A csókláz a mononucleosis infectiosa (fertőző mononukleózis) megbetegedés laikus elnevezése, ugyanis gyakran az első csókokkal fertőzik egymást a fiatalok. Erről a fura betegségről olvashatnak az orvosi rovatban Asztalos Kele Orsolyától.
Kalandozó magyarjaink 1070 évvel ezelőtt szenvedtek vereséget az augsburgi csatában. Az egykori római város helyén a középkorban is jelentős kereskedelmi, az újkorban kiemelkedő pénzügyi, vallási szerepet játszó település fejlődött. Csermák Judit Augsburgba kalauzolja el olvasóinkat.
Sós palacsinták – akár főételnek is! Főleg böjtben. Amikor a palacsinta szót halljuk, azonnal az édes, töltelékes, nagymama készítette palacsintára gondolunk. Szarka Zsófi viszont sós palacsintákat készített, amelyek legalább annyira finomak, mint az édesek, böjtben pedig ebédnek is megteszik.
Vas Gyula a Kia EV3 GT-line autót tesztelte. Szerinte kellett ez az autó!
Sorsdöntő mérkőzések előtt áll a magyar válogatott. A tét nem kisebb, mint a Nemzetek Ligája A-divíziójában, tehát az elitben való bennmaradás, írja Mátis Rudolf.
Nem a komáromiaknak állt a zászló az RFA-születésnapon. A rettenetes ütésekről Kocur László írt beszámolót.
A MAGYAR7 10. számának hátlapján Beöthy László (1825–1857) író, humorista, önkéntes nemzetőr hadnagy komáromi emléktáblája látható.
Közéleti hetilapunkban természetesen megtalálják a keresztrejtvényt és a részletes műsort is. Keresse, olvassa lapunkat, de legjobb, ha megrendeli.
ma7.sk /Felvidék.ma
