A bátor szlovákiai pékek, a müncheni elvek és a Jakab-palota – megjelent a MAGYAR7 12. száma.
Papíron ugyan nagyon határozottak és egységesek (aki nem egységes, azt pedig megzsarolják ezzel-azzal), ám a nagyhatalmak versengése olyan kijózanító pofonokat fog kiosztani ennek az Európának, hogy úgy jár, mint a lisztkukac Szlovákiában. A szlovákiai pékek ugyanis megüzenték Brüsszelnek, hogy ők egy grammnyi lisztkukacból készült őrleményt sem fognak belesütni a kenyérbe meg a zsömlébe. Ezért mondom: éljenek a szlovákiai pékek! Kövesdi Károly: A brüsszeli garanciák és a lisztkukac.
Vigyázat! Haszonállatmentes övezet. Pár napon belül a Csallóköz egy részére ki lehetne tenni a fenti szöveggel a táblát. Mert ami most zajlik Bakán, Csiliznyáradon, Medvén és környékükön, az a jóérzésű embereket nem hagyja hidegen. Sokan siratják most állataikat, írja a járvány kapcsán B. Vida Júlia.
A harctéri események rávilágítanak arra, hogy a felek közti tárgyalások és a valós katonai manőverek nem feltétlenül járnak kéz a kézben. Míg a diplomáciai csatornákon meginduló tárgyalások néha reményt keltő pillanatokkal is kecsegtetnek, a tárgyalások és a frontvonal eseményei közötti ellentmondás továbbra is aggasztó jelenség. A nemzetközi diplomáciai erőfeszítéseknek sürgősen át kell hidalniuk azt a szakadékot, amely a tárgyalóasztalok és a harcmezők között húzódik, különben a békefolyamat továbbra is a rettegés árnyékában fog zajlani. Kocur László: Tárgyalóasztal és lövészárok.
A tánc józan részegség, vallja Berecz István, akinek a neve egyet jelent a hiteles és szenvedélyes néptánccal. A táncházmozgalom második generációjának egyik legmarkánsabb alakjaként nemcsak műveli, hanem közösségi élményként éli meg a néptáncot, a népzenét, a népművészetet. Tóth Tünde készített vele nagyinterjút, amelyben őszintén mesél a magyar ember lelkületéről, a tánc közösségformáló erejéről és arról, miért látja a néptáncot az egyik legfontosabb személyiségformáló erőnek.
2025 elején Szlovákiában a bérlakáspiac jelentős átalakuláson megy keresztül.Az utóbbi években a kereslet látványosan megnőtt, miközben a kínálat továbbra is szűkös, és ez az aránytalanság folyamatosan növekvő bérleti díjakhoz vezetett. A kormány láthatóan igyekszik sikerre vinni az előző ciklusban indult, de meg nem valósított bérlakásprogramot. Rajkovics Péter: Minden út a
bérlakásokhoz vezet?
Amikor Orbán Viktor először találta kimondani, hogy a Pride szervezői az idén ne nagyon készülődjenek, azonnal felhördült a sakálvokál: a magyar miniszterelnök be akarja tiltani a világ legspontánabb, legdemokratikusabb emberjogi sereglését! Micsoda skandallum! Ezt meg hogy képzeli? Majd meglátjuk, de addig is olvassák el lapunk főmunkatársának, Kövesdi Károlynak a cikkét, amelynek címe: Csinipapák és tütükék 
A nagyszombati érsekség általános helynöke, Kiss Róbert komáromi kanonok Indiában járt. Szokatlan úti cél, gondoltuk, különösen egy szlovákiai egyházi személyiségnek, ezért megkerestük Róbert atyát. Megtudtuk, nem is egy, mindjárt két ügyben is járt a távoli országban. Somogyi Szilárd: Indiai üzenet a társadalom kovászáról.
Die Machine – a gép, „akiben” érzelmek kavarognak. Ő a somorjai Hideghéthy Katalin, aki a városban megnyitotta vegán bisztróját. Előtte Bécsben élt és dolgozott, nem mellesleg tanult a vegán konyháról. Molnár Anna riportjából at is kiderül, nincs egyszerű dolga egy szlovákiainak Bécsben még akkor sem, ha ügyes és szorgalmas.
Nemrég a Szlovákiai Magyar Írók Társasága által a magyar széppróza napja alkalmából Dunaszerdahelyen megrendezett kerekasztal-beszélgetésen Csáky Pál író, azelőtt aktív politikusunk kifejtette, hogy a felvidéki történéseket igazán hitelesen csak az itt élő írók tudják megörökíteni. Egyben erkölcsi kötelességük is, hogy lenyomatot hagyjanak erről a világról. Legfrissebb bizonyíték erre a nemrég megjelent Rácsok a havon című elbeszéléskötete, írja Lenyomat a korunkról szóló recenziójában Fiala Ilona.
A müncheni négyhatalmi konferencia és annak határozatai a magyar nemzeti érzületre nem maradtak hatás nélkül. A hangulat mind az anyaországban, mind a felvidéki magyarok körében bizakodó volt, elvégre akkor már senki nem kételkedett benne, hogy rövidesen bekövetkezik a felvidéki magyar többségű területek visszacsatolása a csonka hazához. A „müncheni elvek” – tehát az etnikai elv – alkalmazása pedig egyértelműen azt feltételezte, hogy az 1910. évi, az utolsó magyar népszámlálás idején rögzített etnikai állapot válik irányadóvá az új országhatárok megrajzolásánál. A felvidéki magyarok 1938 októberének első napjaiban már csak idő kérdésének tekintették a hazatérést, egy olyan törvényszerűen bekövetkező aktusnak, amelyre legfeljebb néhány hetet kell még várniuk. Popély Gyula: A Felvidék várakozása a hazatérésre
Fejlesztések – térségi szemlélettel. A leegyszerűsítve csak Interreg- projekteknek nevezett határon átnyúló kezdeményezések célja, hogy az uniós tagállamok és a velük együttműködő partnerek felismerjék: egymást kölcsönösen segítve sokkal több mindent képesek elérni. Ezáltal ösztönzik az Unió egészének és szomszédságának harmonikus gazdasági, társadalmi és területi fejlődését. Mindebből Szlovákia, azon belül a Lévai és a Nagykürtösi járás is kivenné részét, így időről időre a nevezett régió települései is bekapcsolódnak egy-egy Interreg-projektbe, írja Kaszmán Zoltán.
Kié lesz a kassai Jakab-palota? Erre a kérdésre már évtizedek óta keresik a választ. Folyik a pereskedés annak kapcsán, kinek a tulajdona a Kassa belvárosában található, a város egyik nevezetességének számító, de lassan huszonöt éve kihasználatlanul álló Jakab-palota. A legfrissebb fejlemény, hogy a legfelsőbb bíróság visszautalta az ügyet a kerületi bírósághoz. A városvezetés
szerint ez a döntés jelentősen növeli az esélyeiket a per megnyerésére, írja Fábián Gergely.
A fejlődés útján van Alsószeli is, hiszen a mátyusföldi település közel 1,4 millió euró értékben nyert pályázatokat, amelyek során több kiemelkedő beruházás valósul meg az elkövetkező egy évben. Az infrastrukturális fejlesztések nemcsak a környezet javítását, az energiahatékonyságot, hanem a lakosok életszínvonalának emelését is célozzák. A beruházásokról Szomolai Andrea írt.
Fáklyavivő nők, akik most kitüntetést kaptak. Édesanya, nagymama, orvos, pedagógus, polgármester, kultúraszervező, közéleti személyiség. Bárkiből lehet példakép, és akár a leghétköznapibbnak tűnő ember is tehet olyat, amitől viselkedése, tettei értékként és példaként szolgálhatnak mások számára. A Femine Fortis–Erős Nők polgári társulás ezt ismerte fel tíz évvel ezelőtt, amikor
megalapította a Női Példakép-Díjat. Az idei díjazottakról olvashatnak Agócs Szvorák Emese beszámolójában.
Örvendetes, hogy az utókor számára megmaradt a nagylomnici német családban született, majd műépítészként Brazíliában letelepedett és sikeres karriert befutott Hans Broos műépítész-tervező naplója. Ahogy az is, hogy Eperjes szülöttje, a Prága mellett élő, elismert rendező, Ladislav Kaboš a Mesterhez kötődő dokumentumok alapján elkészítette A brutalista poétika építésze (Architekt drsnej poetiky) című szlovák–cseh–brazil koprodukciós portréfilmet. A már idős, Alzheimer-kóros Broost a hozzá hasonlóan kisebbségi sor(s)ba született, Kossuth-díjas színművészünk, Boráros Imre alakítja. A komáromi filmbemutatóról szól Nagy-Miskó Ildikó „Az építészet szavak nélküli költészet…” című írása.
Az 1848–49-es forradalomnak és szabadságharcnak a Felvidéken is voltak olyan ismert vagy ismeretlen hősei, akikre az itteni magyarság méltán lehet büszke. Az önkéntesek, a nemzetőrök, a honvédek igazságosabb társadalomért harcoltak, s akár az életüket is hajlandók voltak feláldozni. De hol vannak a Pozsony környéki honvédsírok és kikről van szó. Megtudhatják, ha elolvassák Dunajszky Éva cikkét.
Milyen is az, ha egy iskolában a gyerekeknek négylábú segítőtársaik vannak, mi mindenre képesek a terápiás kutyák? A királyhelmeci sajátos nevelési igényű gyerekek már tudják, mert a pécsi terápiás kutyák és gazdáik náluk jártak, írja Molnár Gabriella.
Március 21-én nyitották meg a dunaszerdahelyi Kortárs Magyar Galériában a XXIII. Esztergomi Fotográfiai Biennálé kiállítását. A színvonalas tárlat 150 fotográfiát vonultat fel és április végéig tekinthető meg. A kiállításról ír Lacza Gergely Nem lehet soha mesterséges, ami intelligencia címmel.
Harminc település önkormányzatát és nagyjából húszezer embert szolgál majd az a megosztott szolgáltatói központ, amely a múlt héten nyílt meg Tornalján. Erről Virsinszky Tamás számol be lapunkban.
Nehéz, intézkedéssel, építkezéssel teli időszakon van túl a Szász házaspár, de új otthonra leltek lovasiskolájukkal, amelyet több mint tizenöt éve alapítottak. Tavaly decemberben költöztek a volt szőgyéni csárda helyén lévő öthektáros birtokra. A panoráma lélegzetelállító és határtalan. Bokor Klára: Szétnéztünk a szőgyéni Wind Hill Ranchon.
Kezdhetnénk azzal, hogy a Bermuda-háromszög – legalábbis, mint hivatalos földrajzi megjelölés – nem is létezik. Az ördög háromszögeként is nevesített területen történt megmagyarázhatatlan eltűnések kutatói azonban egy mintegy 500-700 ezer négyzetkilométernyi területet értenek a megjelölés alatt, amelyet az Atlanti-óceánban Florida déli sarka, Bermuda szigete és Puerto Rico határol. Erről a rejtélyről ír Starovič Tibor a Kávézóban. 
A Garam menti hátságon – Mohitól Bartig menetelt a Hazajárók csapata, majd az Íz-lelőben egy ismert étel, a túrógombóc újragondolt változatával ismerkedhetnek meg Fekete Norbert segítségével.
Vas Gyula tesztelte a BMW 550e xDrive konnektoros hibridet, közel 500 lóerővel és el volt tőle ájulva.
Új elnököt választottak a Nemzetközi Olimpiai Bizottság (NOB) élére a zimbabwei Kirsty Coventry személyében. A kétszeres olimpiai bajnok úszó az első afrikai, valamint női vezetője a NOB-nak. Más szelek fújnak majd a szövetség háza táján a jövőben? Európa – benne Magyarország – jól jár az új elnökkel? Talán olimpiát is könnyebben rendezhetünk, akár mi, akár mások is? Rajkovics György: A budapesti olimpia és az új NOB-elnök.
Elvárás lehet a 2030-as vb-re való kijutás? Nemrégiben olyan hírek láttak napvilágot, hogy a 2030-as világbajnokságon 48 helyett 64 csapat vehetne részt. Mit jelentene ez a labdarúgás számára, és miként befolyásolná a magyar válogatott kijutási esélyeit? A kérdésekre Mátis Rudolf válaszol.
A MAGYAR7 12. számának hátlapján a megmentett csesztei freskó látható.
Közéleti hetilapunkban természetesen megtalálják a keresztrejtvényt és a részletes műsort is. Keresse, olvassa lapunkat, de legjobb, ha megrendeli.
ma7.sk/Felvidék.ma
