Az Új Egység Mozgalom hatodik éve szervezte meg a „Trianon 105 motoros felvonulást”. Az indulás helyszíne ezúttal is Dunaszerdahely volt. Itt Gubík László, a Magyar Szövetség elnöke köszöntő szavaival és egyházi áldással indították útjára a több mint száz motorost, akikhez a 150 km-es út során folyamatosan csatlakoztak hazai és magyarországi motorosok.
„Szent Kristóf kísérje a nemzeti összetartozás napja előtt Dunaszerdahelyen útra kelő motorosokat. Köszöntőmben kiálltunk a nemzeti jelképeink használata és a felvidéki öntudat és szóhasználat miatt »vegzált” önkormányzatok, vezetők és szervezetek mellett is!”
– írta jegyzetében Gubík László.
Az úti cél, mint minden évben, a Csallóközön és Mátyusföldön át az egykori határig, Párkányig, a Dunáig tartott. A motorosok köztes megállókkal robogtak az egykori erőszakosan kijelölt határhoz, a közös Dunához, amely ma már inkább összeköt bennünket, mintsem elválaszt.
Párkányban a Duna menti parkoló zsúfolásig megtelt a motorosokkal. Idén, akárcsak tavaly, a párkányi főszervezőnek, Fóti T. Angelikának sikerült a sétálóutca új szabadtéri színpadát kibérelnie a közel kétórás programra. Az időjárás is kedvezett az összetartozási találkozónak, és a téren szép számmal jelentek meg helyiek, valamint vidékről érkezett emlékezők, korosztálytól függetlenül.
A megemlékezést Fóti T. Angelika nyitotta meg, majd a kulturális műsorban fellépett Hugyecz Zsófia csatai diáklány, a dunamocsi Mákvirág citerazenekar, Publik Antal Budapestről, valamint Tóth Tünde, a kisújszállási Pásztortűz Hagyományéltető Egyesület elnöke, aki bemutatta a színpadra került Nemzet Zászlaját.
A nemzet zászlaja egy négy méter széles és két méter magas piros-fehér-zöld zászló, négy méteres rúdon, rajta bélyegzőlenyomatokkal. Mindannyian tudjuk, hogy március 16. a magyar zászló és címer napja. E jelképeinkről az Országgyűlés 2014. december 17-én rendelkezett, és március 16-át jelölte ki a magyar zászló és címer napjának, tisztelegve az 1848-as országgyűlési döntés előtt, amely ekkor fogadta el a piros-fehér-zöld trikolórt hazánk hivatalos nemzeti zászlajaként. A 2014. évi országgyűlési határozat kezdeményezője Szilágyi Ákos, az 56 Lángja Alapítvány alapítója volt.
A közönséghez Samu István, az Új Egység Mozgalom elnöke szólt, beszédében jövőbe mutató gondolatait osztotta meg.
„Kedves Emlékezők, Nemzettársaim, Magyarok!
Százöt évvel ezelőtt a versailles-i palota tükörtermében, a trianoni teremben megszületett az a békediktátum, amely nemzetünket területileg és lelkileg is súlyosan megcsonkította. Igen, ezt már sokszor hallottuk, sokszor kimondtuk: ez tragédia volt, fájdalmas seb, amely generációk óta velünk él. Ám ha állandóan csak a fájdalmat idézzük fel, akkor nem gyógyulhatunk meg soha. Itt és most azt mondom, ideje máshogyan emlékezni!
Mi, magyarok a 20. században hosszú időn át sérült nemzetként éltünk. Volt idő, amikor tiltották a traumáink kimondását, és volt idő, amikor csak a sérelmeket emlegettük. Ma azonban már nem elég siránkozni és múltba révedni! Azt mondom, ne felejtsünk, de az emlékezés napját arra használjuk, hogy végre megerősítsük magunkat, feltöltődjünk erővel, és jövőképet teremtsünk!
Legyen a Trianoni gyásznap a 21. századi magyar összetartozás ünnepe, az erőgyűjtés napja! Merjünk arról beszélni, milyen lehet a magyar nemzeti közösség sikeres jövője. Ki merem jelenteni: beléptünk a felemelkedés korába! Nemzetünk történelmében 500 évente bekövetkező sorsfordulók figyelhetők meg, és hiszem, hogy most egy ilyen felemelkedési ciklus kezdetén állunk.
Nézzünk körbe! A csonka Magyarország nemzeti tudata új erőre kapott a kádári korszak lezárása óta, és a határokon kívül élő magyar közösségek is egyre erősebben és bátrabban őrzik identitásukat. Igen, küzdenek az asszimilációval, de érzik, tudják: közösségük jövője az összetartozás erején múlik!
Ma azonban egy új szövetség lehetősége áll előttünk: a Kárpát-medence kis nemzeteinek közös szuverenitási harca a jelenlegi nagyhatalmak – a francia, brit, német dominanciájú Európai Unió – önkényes intézkedéseivel szemben. Ki kell mondanunk: azok, akik egykor elszakítottak minket egymástól, ma nem az ellenségeink, hanem potenciális szövetségeseink! A szlovák, horvát, szerb és román testvéreinkkel együtt kell harcolnunk közös szabadságunkért!
Meg kell mutatnunk nekik: szuverenitásukat nem a Szent István-i Magyar Királyság oltalma alatt veszítették el, hanem éppen a trianoni diktátum következményeképpen! Egy új Duna-menti konföderáció megteremtése, amely a közép-európai kis nemzetek közös kiegyezésén alapul, biztosíthatja közös jövőnket.
Legyünk mi a zászlóvivői ennek az új összefogásnak, mint 907-ben Dévénynél! De most belső konfliktusok nélkül, egymás megbecsülésével, egymás érdekeinek tiszteletével és közös erővel!
A mi felemelkedésünk a szomszéd népek szabadságának is záloga lehet. Itt az idő, hogy a gyászt erővé, a fájdalmat tettrekészséggé alakítsuk!
Hiszem, és tudom: lesz még csillagfordulás – már úton van!
Isten áldja meg a Magyar Nemzetet!”
A megemlékezést Fábián Zoltán akusztikus koncertje zárta, majd a magyar és a székely himnusz eléneklésével ért véget a program.
Párkányban ilyen országos jellegű trianoni megemlékezés csak a hat éve indult motoros zarándoklatokkal kezdődött, és évről évre egyre több emlékező gyűlik össze a város főterén.
Dániel Erzsébet/Felvidék.ma
