Tán sokan nem is tudják, hogy az ország egyik legnagyobb járásának több régiójában is jelentős szőlőtermelés és borászat működik. Június 27-én a lévai városháza tövében mutatkoztak be a Barsi térség pincészetei.
A történelmi városközpont kis utcáin rendezett borkóstolón javarészt a Lévai járás északi településeinek borászai mutatkoztak be.
A gazdag borkínálat visszatérő eleme a Peszeki Leányka volt. A Garam menti térség jellegzetes bora megtalálható volt az összes standon.
Főleg Léva környéki községek borászai kínálták a koraesti enyhülésben a finom nedűket.
Borkóstoló a történelmi belváros kis utcáin (Fotó: Pásztor Péter/Felvidék.ma)
Csejkő és Bakabánya mellett Garamszőllősön és Garamújfaluban termesztett szőlőből készült borokat kóstolhattak az érdeklődők. Az eseményt hangulatos élő zene kísérte, ezzel megadva az alapot a nagy baráti beszélgetéseknek, borászokkal való ismerkedésnek.
A rendezvényen résztvevő borászok nem csak kóstolókat kínáltak. mindegyikük palackozza is a finom nedűt. Így akár otthoni környezetben is folytatódhatott a borkóstolgatás.
A jó hangulatról zenészek gondoskodtak (Fotó: Pásztor Péter/Felvidék.ma)
A régió egyes településein már több évszázada foglalkoznak a szőlő feldolgozásával, borkészítéssel. A változatos táj, az ugyancsak eltérő talaj kedvez a szőlőtermesztésnek. A Garam menti községek mellett a Selmeci-hegyek lábánál lévő falvakban és az Ipoly menti településeken az idők folyamán éppúgy kialakultak szőlészetek. A vulkanikus talaj, avagy a forrásvizek közelében lévő mészkő megfelelő alapot nyújt a szőlőtermesztésnek.
Fokozatosan érkeztek az érdeklődők (Fotó: Pásztor Péter/Felvidék.ma)
A lévai térség legjellegzetesebb szőlőfajtája a már említett Peszeki Leányka. A kinemesítése ugyan a Garam mentéhez, Peszekpergenyéhez és a zselízi Esterházy uradalomhoz kötődik, azonban a járás északi részén is előszeretettel termesztik.
Már a 11. századból maradtak fel írásos feljegyzések a szőlőtermesztésről. Az egyházi tulajdonú szőlészet mellett, pl. a garamszentbenedeki apátság szőlészete mellett főleg uradalmi birtokokon folyt szőlőtermesztés.
A 20. század második felében kezdődött el az ipari jellegű bortermelés a régióban.
Csejkői népviselet és a község borai (Fotó: Pásztor Péter/Felvidék.ma)
Napjainkban főleg kisebb, családi hátterű borászatok működnek az említett településeken. Ők jelentek meg a pénteki lévai alkalmon is. Egyre jobban fedezik fel a térséget a borkedvelők. A turizmus egyik alappillérévé vált a borkóstoló utak, borászatok felkeresése. Ebben Csejkő és Bakabánya áll az élen.
Csejkő a népviseletéről ismert, egyike azon kilenc községnek, amelyek a csilejkár elnevezésű mikrorégiót alkotja. Emellett a bortermelés központja is, már a 17. századtól foglalkoznak borászattal. Bakabánya a fazekasság központja volt az egykori Barsi egyházmegyének. A Selmeci-hegyek tövében lévő falut napjainkban is szőlőhegyek veszik körül. A falu központjából tanösvény indul ki, közrefogva a bakabányai környék pincészeteit.
Mindkét községben számos borkóstolót, a borászatra felfűzött rendezvényt szerveznek éves szinten.
S nem feledkezhetünk el a járási székhelyről sem. A ma már inkább iparvárosnak nevezhető egykori polgári Léva külterületén egykoron mintegy száz pince volt.
Bakabányai kerámiák és a falu borai (Fotó: Pásztor Péter/Felvidék.ma)
A város környéki talaj kedvez a szőlészetnek. Léva tektonikus lemezek törésvonalán helyezkedik el. A vulkanikus kőzetek az őstenger maradványaként felhalmozódó homokos talajjal keverednek. Ez a többnyire homokos talaj nagyon is megfelelő a szőlészet kialakítására.
Látható, hogy a Garam menti és az Ipoly parti térség mellett a járás északi területein is javában folyik szőlőtermesztés és borászkodás.
Sőt, felfutó ágban van, s mindezzel hozzájárulnak a térség népszerűsítéséhez, a turizmus fejlesztéséhez.
Pásztor Péter/Felvidék.ma
