Várbeli sajtótájékoztatóra kaptam meghívót. Egy illusztris étterem a budai egykori Lónyay- Hatvany-villában adott otthont a jeles eseménynek. Már a kilátásért érdemes volt felmászni az ódon falak közé, s az elhangzottak is érdekesek voltak. A téma az idei Budavári Palotakoncert volt, az immár hagyománnyá vált programot augusztus 1-2-án rendezik, a bemutató a Szép vagy, gyönyörű vagy, Magyarország címet kapta.
A névadó dalra is érdemes egy kicsit kitérni. Egykor a Vincze Zsigmond-Kulinyi Ernő Hamburgi menyasszony című operettben csendült fel, s a háború után a magyar irredentizmus jelképévé vált. Bartók is feldolgozta némi malíciával a Concerto című opusában, valamint a világégés után az ancien regime-et ostorozó filmekben is felhasználták. Mára slágerré szelídült, s elfoglalta helyét a magyar dalirodalomban.
A sajtótájékoztatón felszólalók hangsúlyozták, hogy a Palotakoncert a nyári kulturális élet egyik meghatározó eseménye, s az elmúlt tizenhárom év alatt igazi hungarikummá vált. A televíziós közvetítések nyomán több százezer ember élvezheti a műsort,
amiben idén olyan világsztár lép fel, mint például Ramon Vargas, a műsor összeállításában a Jókai bicentenárium is szerepet kap.
A jó hangulatú találkozó után Homonnay Zsoltot, az Operettszínház művészeti vezetőjét, a Palotakoncert rendezőjét és fellépőjét kértem meg, hogy ossza meg gondolatait a programról.
„Az elképesztő zenei anyagnak köszönhetően egy csodálatos összeállítást élvezhet a közönség. A bőség zavarával küzdünk, szinte vérzik a szívem, hogy meg van kötve a nagyjából kétszer egyórás műsoridő. Nagyon gazdag ez a kincsestár, a zeneszerzők tollából megszámlálhatatlan remekmű született. A feldolgozó munkám nem volt hiábavaló, hiszen titkon már a következő évadra is gondolunk.
Két nagyszabású koncertet tervezünk, s különböző világítással, látványvilággal kihasználjuk a budai Vár, pontosabban az Oroszlános Udvar páratlan környezetét. A közmédia is rögzíti az anyagot, amit – a műholdas lehetőségnek köszönhetően – az egész világ augusztus 20-án ismerhet meg, s az ismétlések közönsége is számottevő. Felemelő érzés, mikor Sydneyből vagy Brazíliából kapok elismerő leveleket, üzeneteket.
Tapasztalataim szerint a nézőközönség nagyon vegyes, a magyar operett, mint műfaj, vonzereje nagyon sokakat megérint. A Csárdáskirálynő, vagy a Marica grófnő a világ minden részén repertoáron van, s jól is ismerik. Külföldről például nagyon sokan ezekért az estékért látogatnak a magyar fővárosba. A magyar törzsközönségre is számítunk, aki értékeli munkánkat, miszerint minden előadást autentikusan, a stílus maximális tiszteletével, a mai néző igényeinek figyelembevételével állítunk színpadra.”
A sajtótájékoztatón az Operettszínház művészeinek tolmácsolásában számos népszerű szám hangzott el, végül a címadó dallal, a Szép vagy, gyönyörű vagy, Magyarországgal zárult a találkozó. Fülbemászó dallamát még sokáig dúdoltam.
Csermák Zoltán/Felvidék.ma