Szülőfalujában, Szilicén kísérték utolsó útjára Máté László nyugalmazott pedagógust, tanfelügyelőt, írót, közösségi embert, aki egész életét a magyar nyelv, az anyanyelvi oktatás, a szülőföld, a nemzeti kultúra és a közösségi emlékezet szolgálatába állította.
Előre megírt búcsúszóval, csendben, méltósággal távozott közülünk Máté László. A „létvégi hajrá” véget ért, eljutott az erős lelki, értékrendbeli kőszikláig, amire épített. Életének 83. évéig, amikor is július 19-én elhunyt.
Öröksége tovább él tanítványai emlékezetében, írásaiban, s mindazokban, akik valaha találkoztak vele – akár a katedrán, akár az újságok hasábjain, könyveinek lapjain keresztül.
A gyászistentiszteletre 2025. július 23-án került sor református szertartás szerint a szilicei ravatalozóban, majd a temetőben, ahol szülei mellett lelt végső nyughelyre. Tárogató- és klarinétkíséret mellett több népdallal, népi himnusszal, a helyi vadásztársaság tagjai pedig díszlövéssel búcsúztak tőle. A halotti tor során pedig felidézték példamutató, értékmegőrző, közösségépítő szerepét. Szilice megőrzi emlékét – ígérték.
„Amióta megszületett a kisunokám, abban bizakodom, hogy a világ mérhetetlen útvesztőiben nem veszít majd irányt. Visszatalál Szilicére, és nem hagyja elveszni az elődök örökségét” – fohászkodott Máté László. Legyünk mindannyian az unokái, vigyük tovább a lelki örökséget!
Pósa Homoly Erzsó felvételei
Pósa Homoly Erzsó/Felvidék.ma