Gubík László, a Magyar Szövetség elnöke, valamint Tamás Erzsébet, a párt szakpolitikusa mai sajtótájékoztatójukon bemutatták a felvidéki magyar oktatás fenntarthatóságát és minőségét célzó stratégiai javaslataikat, hangsúlyozva a nemzetiségi iskolahálózat törvényi definiálásának és egy koordináló hivatal létrehozásának szükségességét. A cél az, hogy az oktatási reformok során biztosítsák minden magyar gyermek számára a magyar nyelvű oktatást, szoros együttműködésben a fenntartókkal és pedagógusokkal.
Gubík László kiemelte, hogy a felvidéki magyar jövő szempontjából kulcsfontosságú az oktatásügy.
„Nincs fontosabb kérdés, legyen az közösségi vagy politikai, mint a magyar oktatás helyzete”
– fogalmazott. Egyúttal üdvözölte Tamás Erzsébetet immár hivatalosan is a párt oktatási szakpolitikusaként, akivel korábban már hónapok óta együtt dolgoztak a párt szakmai műhelyében.
A párt elnöke leszögezte: komoly kihívások előtt állnak a pedagógusok és az iskolafenntartók, de a Magyar Szövetség mindenben mellettük áll, és biztosította őket arról, hogy minden segítséget megadnak nekik, legyen az akár szakmai, akár politikai támogatás.
A párt stratégiai javaslatai között szerepel a nemzetiségi iskolahálózat definiálása és egy külön fejezet létrehozása az iskolatörvényben, amely most szétszórtan szabályozza a kérdést.
Gubík szerint ez lehetővé tenné
az oktatási minisztérium nemzetiségi főosztályának megerősítését, egy koordináló hivatal létrehozását, és egy fenntartói jogkörökkel rendelkező nemzetiségi tanács kialakítását, magyarországi vagy vajdasági mintára.
Ezeket a javaslatokat egy júliusi komáromi konferencián Tomáš Drucker oktatási miniszter előtt is ismertették, és a tárcaközi egyeztetés során is képviselték.
Tamás Erzsébet, aki szülőként, pedagógusként és fenntartóként is tapasztalatot szerzett, az optimalizáció kihívásairól beszélt. „A fő vízió, hogy egyetlen magyar gyereket se veszítsünk el az átszervezések során” – hangsúlyozta. A készülő oktatási törvény bizonytalanságai, különösen az optimalizáció és finanszírozás terén, komoly feladatot jelentenek. A múlt heti minisztériumi konferencián az optimalizáció volt a legfőbb téma, amely kisméretű és teljes szervezettségű iskolákat egyaránt érinthet.
A lehetséges megoldások között említette a klasztereket, ahol a fenntartók egyenrangú partnerekként működnek együtt; az iskolaközpontokat, amelyek óvodákat és iskolákat vonnak össze; az összeolvadást, amely új, közös igazgatású intézményt hoz létre; valamint a kihelyezett tagozatokat.
„A fenntartóknak kell eldönteniük, mi a legjobb a régiójuknak”
– mondta, hangsúlyozva a demográfiai és gazdasági trendek figyelembevételét.
A minőség fogalma kapcsán Tamás Erzsébet kiemelte, hogy egyeztetni kell a minisztériummal, mit jelent a „minőségi iskola”, különösen a nemzetiségi intézményeknél. „Amíg nincs etalon, nehéz megítélni, melyik iskola jó vagy rossz” – fogalmazott. Az iskolakörzetek változásaival kapcsolatban aggodalmát fejezte ki, mivel a deszegregációs célok csorbíthatják a szülők iskolaválasztási jogait. Javasolta a modell előzetes tesztelését és az iskolabuszrendszer bevezetését az iskolakerülés csökkentésére.
A párt sajnálja, hogy nem sikerült külön fejezetet elérni a nemzetiségi iskolákról az iskolatörvényben, ami minden nemzetiséget érintene. „Nem értjük, miért okoz ez problémát”
– mondta Tamás Erzsébet, hozzátéve, hogy a reformok további nehézségeket hoznak, de szurkolnak az iskolák sikeréért.
szd/Felvidék.ma
