Otthonra találtak a „törékeny csodák”

A negyvennyolc éve Bényben élő Kremmer Dezső neve nemcsak a régióban ismert, de határokon túl is. Aki látta műveit, az megjegyzi nevét.

Ő olyan tálentumot (a bényi Csókás Ferenc használta e kifejező szót) kapott a jó Istentől, amely kevés embernek adatik meg, és ami még különleges, hogy egy nehéz betegsége után jött ez a csoda. Mert akiben tehetség szunnyad, előbb – utóbb felszínre jön.

Csodáról beszélünk, habár ez már a művészeti kategória – amit Kremmer Dezső nem igen akar beismerni.

Nem tanult mesterség ez, de belső önkifejezési forma, képesség, és a finom érzéknek, ízlésnek, világlátásnak egy különös kinyilvánítása.

Fotó: Kremmer Dezső FB oldala

Kremmer Dezső magát „tojásfaragónak” nevezi.

Aki meglátja munkáit ámul és bámul: lám mire képes az ember, mennyi csoda van benne,  méghozzá törékeny csodák!

Kremmer Dezső egy súlyos betegség felépülése után valamit kezdeni akart magával. Üveggravírozással kezdte 2008-ban. Majd lányával húsvéti tojásokat festettek. Közben rájött, hogy a tojással, másként is lehet „bánni”.  A tojásgyűjtés is „szenvedélyévé” vált. A mai napig is, strucc-, tyúk-, fűrj-, emu-, kacsa-, libatojással dolgozik. Ezekből születnek a csodák. A több mint 250 pici, nagy és nagyobb „remekművek” között nincs két egyforma. „Mindig a saját elképzeléseimet viszem be a formába. Minden munkám egyedi darab” – vallja magáról a mester, a művész. Mert művészet ez a javából, amit országos viszonylatban is keveset találunk.

Kremmer Dezső lakhelyén Bényben, kérésére sem kapott helyet egy állandó tárlatra. Munkáit már otthonában sem tárolhatta. A vitrinekben kiállított több mint kétszáz darab értékes mű, végül a szomszédos Kéménd községben kapott állandó kiállítási helyet.

Juhász Gyula a párkányi múzeum vezetője, a mester munkáinak jó ismerője, több kiállításon méltatója, az állandó tárlat megnyitó szövegében így szólt a mesterről, és munkáiról:

„Kremmer Dezső mintegy 200 munkáját láthatjuk ezen a tárlaton. Van jó néhány egészen rendkívüli, kivételes alkotása is. Tojásba faragta pl. a XIII. században épült kéttornyú bényi templomot, de kuriózumként egy ezer darab kövecskével díszített tojást is készített. Saját elmondása szerint az egyik legigényesebb munkája a Mága Zoltán hegedűművésznek készített kacsatojás, melybe belefaragta az „A csitári hegyek alatt” című népdal kottáját, melyet a művész nevének betűi tartanak össze. Igazi látványosság az itt látható, kristály pagoda névre hallgató, ámulatba ejtő tojáskompozíció, melyen közel hétezer swarovski kristály díszeleg. Újabb alkotásai közül nagy tetszést aratott a kőlapra készített Krisztus kereszt, amely úgyszintén megtekinthető ezen a kiállításon.

Kremmer Dezső alázatos művész. Alázatos és szerény. Mint amilyenek a művei is. Nincs bennük felfuvalkodottság, hívság, nincs bennük értelmetlen mozdulat. Remekművei azáltal kelnek életre, hogy lelkük van. Lelket öntött beléjük megalkotójuk. Az az ember, aki képes volt felül emelkedni saját sorsán, hogy élete megváltozott minőségű szakaszában csak a szépet, az örömet árassza az emberek felé. Emlékszem, mikor az alsókubini országos hímestojás-készítő versenyre készült. Otthonában válogattuk ki a legmegfelelőbbnek vélt darabokat. Óriási izgalommal vártuk a végeredményt, hisz ilyesfajta megmérettetésen azidág nem vett részt. Mikor felhívott telefonon csak annyit mondott szerényen: megnyertem. Hát ennyit a példamutató művészi, emberi alázatosságról.

Talán nem véletlen, hogy Kremmer Dezső épp a tojásfaragásban találta meg élete értelmét, hisz régi hagyomány szerint a tojás magában hordozza az élet ígéretét”.

Kremmer Dezső művészetét kiállításokon megcsodálták már az anyaország több városában, múzeumban, itthon több városban, Pozsonyban a Magyar Kultúra Múzeumában, de Lipcsében is volt már kiállítása.

Sőt, mint szerényen elmondta, a magyar köztársasági elnök Ferenc pápának egy díszkazettában válogatott hímzett tojásokat vitt ajándékba, s közte az övéit is.

A kiállítás megnyitóján hálásan megköszönte a kéméndieknek, polgármester úrnak, a helyi éneklőcsoportnak, és mindenkinek a közreműködést, akik ezen állandó kiállítás lehetőségéhez hozzájárultak.

A kiállítás munkanapokon, munkaidőben megtekinthető Kéménden (Kamenín) a kultúrház épületében.

Dániel Erzsébet/Felvidék.ma