A kétévenként megvalósuló, immár V. Dél-Szlovákia énekel kórustalálkozó – Pozsony, Komárom, Zsére, Dunaszerdahely után – az idén november 15-én Ipolyságon került újfent megrendezésre. Az V. évfolyam szervezői a Lévai Regionális Központ és a CSEMADOK, azaz a Szlovákiai Magyar Társadalmi és Közművelődési Szövetség szakmai csoportja – a Szlovákiai Magyar Zenebarátok Társasága. E rangossá vált „dalosünnep” ötletgazdája, s kezdettől fogva annak fáradhatatlan fő szervezője és rendezője Kazán József, tanár – karnagy, az SZMZT elnökhelyettese.
A rendezvény elsődleges küldetése a fellépők egymást lélekben való erősítése. Szakmai céljai: kórusaink számára biztosítani a folyamatos fellépési lehetőségeket, ezáltal ösztönözni azokat a rendszeres munkára, karnagyaikat pedig motiválni együttesük repertoárjának állandó frissítésére. Megismertetni velük a hazai magyar és szlovák – a már klasszikusnak számító és az élő – kortárs zeneszerzők olyan műveit, amelyek művészi minőségük ellenére eleddig nagyon ritkán vagy egyáltalán nem hangzottak még el.
Ipolyságon a következő hazai szerzők műveiből kapott ízelítőt a szép számban érdeklődő közönség: Cziczka Angéla (1889-1973), Németh-Samorinsky István (1896-1975), Szíjjártó Jenő (1919-1986), Milan Novák (1927-1973); Horváth Géza, Ľuboš Bernáth, Méhes Attila, Zsákovics László.
A hangverseny kiváló műsorvezetője Holop Zsóka tisztelettel és szeretettel köszöntötte a vendégeket, Ipolyság polgármester-helyettesét, Nagy Tímeát, a Lévai Regionális Központ igazgatónőjét, Alžbeta Sádovskát és a kedves közönséget. Majd Nagy Tímea kedves, rövid, tartalmas köszöntőjében kifejezte örömét, hogy Ipolyság ilyen rangos zenei rendezvénynek adhat otthont.
Fotó forrása: Stirber Lajos
Ezt követően a találkozó első fellépőjeként a Csemadok Zselízi Városi Alapszervezetének Franz Schubert vegyes kara állt a dobogóra. A 43 éve folyamatosan működő, fennállása óta a szlovákiai magyar énekkarok élvonalába tartozó kórus, a szlovákiai magyar felnőtt kórusok (3 évenként) Galántán megrendezésre kerülő Kodály Napokon – országos versenyén 6 alkalommal arany, 6 alkalommal ezüst minősítést szerzett. A legtöbbször idehaza és Magyarországon sikeresen fellépő együttes sikerrel szerepelt már Csehországban és Ausztriában is. Munkája elismeréseként az énekkar 2007-ben, a kórusalapító (mindmáig) karnagya Horváth Géza pedig 2001-ben Pro Urbe díjat kapott. A karnagy urat 2019-ben Budapesten, zeneszerző kategóriában Kóta-díjjal tüntették ki. Mind a kórus, mind annak karnagya Ipolyságon sem tagadta meg önmagát: nívós műsoruk előadása szép sikert aratott.
A hangverseny következő fellépője az Ipolybalogi Muvészeti Alapiskola énekkara volt, amely egy időben az iskola megalakulásával, 2008-ban kezdett el dolgozni. Az énekkar tagjai az iskola növendékei, a régió falvai – Lukanénye, Csáb, Ipolybalog, Ipolynyék – alapiskoláinak tanulói. „A kórus célja, hogy minél többen, még gyermekként megérezzék a közös éneklés örömét és annak közösségformáló erejét” – vallja az énekkar alapító karnagya Zatko Veronika. Sikeres szereplésükhöz nagyban hozzájárult Mgr. Feterik Beatrix, a kórus zongorakísérője.
Fotó forrása: Stirber Lajos
Nagy örömünkre, az előbbi gyermekkar fellépését egy további gyermekegyüttes, a Zselízi Franz Schubert Művészeti Alapiskola Gyermekkarának fellépése követte. A 2018 óta Horváth Diana, az énekkar alapító karnagya vezetésével fellépő együttes, meghatározó szereplője Zselíz város kulturális életének, és aktívan közreműködik a Schubert Feszt program-sorozatában. Az énekkar első országos megmérettetésére 2018-ban került sor Rimaszombatban; amellett, hogy az énekkar ezüstsávos minősítést ért el, a kötelező mű legjobb előadásáért járó különdíjjal is őket jutalmazták. 2025-ben a „Csengő Énekszó” országos minősítő versenyén az énekkar aranysávos besorolást kapott, ezenfelül elnyerte a „Hajnalok Völgye” kortárs különdíjat, műsoruk összeállításáért pedig a zsüri különdíját, továbbá Ľuboš Bernáth szintén különdíjként saját szerzeményét a zselízi kórusnak ajándékozta . A kórus nívós, hangulatos műsora – Sipos Anna furulyán való közreműködésével – Horváth Diana vezényletével szép sikert aratott.
A kórustalálkozó következő fellépője ismét egy felnőtt együttes volt, a 2013/14-es tanévben alakult, jelenleg közel 70 tagot számláló kórus a komáromi Selye János Egyetem Cantus Iuventus női kara. Számos iskolai, városi és belföldi szereplésen kívül bemutatkoztak már Budapesten, Veszprémben, Beregszászon és Bécsben is. Megalakulásuk óta a Kodály Napok résztvevői, ahol mindeddig kiváló teljesítményt értek el. Az énekkar 2023-ban önálló hangversennyel ünnepelte fennállásának 10. évfordulóját. A kórus alapító karnagya Orsovics Yvette, állandó korrepetítora Csehi Ágota. A Cantus Iuventus műsorában a következő művek – Ľuboš Bernáth: Pie Jesu, Horváth Géza: Kéméndi népdalok – Csernák Lajos gyűjtése alapján, Zsákovics László: Hargita zenéje, hangzottak el; a hangversenyt jelenlétükkel megtisztelő alkotók és a hallgatóság – vastapsát kiváltó – tetszésére. A hangszeres közreműködők – Csehi Ágota – zongora, Fekete Éva és növendéke Búzás Eszter – fuvola, Balázs Béla – hegedű voltak, vezényelt Orsovich Yvette.
Fotó forrása: Stirber Lajos
A hangverseny utolsó fellépője a CONCORDIA vegyes kar szintén Révkomáromból érkezett. Fennállásának 40 éve alatt alapító karnagya, a Magyar Kultúra Lovagja, Stubendek István vezetésével Szlovákia legjobb nem hivatásos kórusai közé küzdötte fel magát. Így az énekkar sikerekben, meghívásokban gazdag múltra tekinthet vissza. Bocsátassék meg a firkásznak, hogy a folytatásban csak a legrangosabb eseményekről esik majd szó:
- a kórus 1981-től a galántai Kodály Napok többszörös aranykoszorús résztvevője, de a szlovák kóruséletben is ismert és elismert eredményes együttes;
- János Pál, pozsonyi (1990), budapesti (1991) látogatásán, (2021), az 52. Nemzetközi Eucharisztikus Világkongresszus budapesti zárómiséjén a meghívott kórusok között való éneklés;
- Európa-szerte sikeres fellépések fesztiválokon, versenyeken, mi több 2000-ben 18 estét betöltő hangverseny-körút az Amerikai Egyesült Államokban is .
2020 januárjában – a magyar zenekultúra területén végzett kimagasló munkássága elismeréséül – a Budapesti Magyar Kórusok, Zenekarok és Népzenei Együttesek Szövetsége – a KÓTA Elnöksége, KÓTA-díjat adományozott a CONCORDIA vegyes karnak.
A CONCORDIA az ipolysági fellépésen a következő műveket énekelte – Németh-Samorinsky István: Pater noster, Lubos Bernáth: Ave Maria, Szíjjártó Jenő: Zoborvidéki lakodalmas. Hangszeres kísérőként közreműködtek: Lohner Mónika és Mihály Mária zongorán, Ternóczky István orgonán, Fekete Éva és Búzás Eszter fuvolán, Balázs Béla hegedűn.
A „dalosünnep” záróakkordjaként, az egyesített kórusok előadásában, Csehi Ágota zongorakíséretével Orsovich Yvette avatott keze alatt „nagyszabású kórusmű”, Ľuboš Bernáth: Kirie, kirie kisdedecske című kompozíciója csendült fel. Az összejövetelen elhangzottak (talán) csak ekképpen összegezhetők. A „Dél-Szlovákia énekel” rendezvények hatékonyan erősíthetik a hagyományos kórusmozgalmat, ösztönzően hathatnak a már működő karnagyokra, s a karnagy-utánpótlás biztosítására. Műveik, az előadások korunk zeneszerzői számára motiválók lehetnek, ha tapasztalhatják, hogy „nem az asztalfiók számára” komponálnak, hanem új alkotásaikat lelkesebbnél lelkesebb karvezetők és kórusok várják. Az V. Dél-Szlovákia énekel rendezvény sikeréhez minden hozzájárulónak kijár a dicséret!
Fotó forrása: Stirber Lajos
A sok, kedves, áhítattal éneklő, ragyogó szemű gyermek, és a minden idegszálával magát fegyelmező – hogy hangja beleillő legyen a harmóniába, a hangszeren játszó, a zene iránti alázattal közreműködő felnőttek látványa számomra nagy tanítómesterünk, Kodály Zoltán „üzenetét” idézte fel: „Sokszor egyetlen élmény egész életre megnyitja a fiatal lelket a zenének. Ezt az élményt nem lehet a véletlenre bízni: ezt megszerezni az iskola feladata.” Azonban, mióta tudomásomra jutott, hogy sem a nyitrai, sem a komáromi egyetemünkön nem képeznek magyar zeneszakos pedagógust, azóta számtalan gondolat gyötör, például effélék: ha a nevezett tanintézményeink nem képeznek magyar zenepedagógusokat, a felvidéki iskoláinkban vajon ki fogja ellátni a zenére és zenével nevelést, vajon a magyar gyerekek számára ki fogja megszerezni azt az „egyetlen élmény”-t, amelyet a Mester szerint megszerezni, az „iskola feladata”.
És arra is volt már példa, hogy a „felelős” szerint az „ügy” csak pénzkérdés; Neki csak mindössze ennyi?, mert nekem nemzetnevelés! És akkor, még egy kodályi üzenet: „Pénz volna itt elegendő, csak nem mindig arra fordítják, amire kellene. Nem az erszény, a lélek üressége a nagyobb baj. S ebből nekünk túlontúl kijutott.”
A kodályi „üzenetek” a Mester 1929-ben írott: Gyermekkarok című dolgozatából valók.
A rendezvény megvalósulását Ipolyság városának nagyszerű együttműködése és a Művészeti Alap pénzügyi támogatása tette lehetővé – idézve a rendezvény tartalmas műsorfüzetéből.
Stirber Lajos/Felvidék.ma
