A keresztény katolikus egyházban november 30-a Szent András apostol liturgikus ünnepe, mely az idei évben különleges módon egyben advent első vasárnapja is. Így, András apostol nyitja meg számunkra a szent várakozás és a lelki elmélyülés időszakát, amikor fellobban az adventi koszorún az első gyertya lángja.
„Ékes volt az életében, válaszadó a bölcs tanításban, férfias a szenvedésben és anthroposz – azaz felfelé emelkedő, a Teremtőjéhez egyenesedő – a dicsőségben” – írja róla az Arany Legenda (Legenda auera vagy ’Legenda sanctorum’, 13. sz.).
Szent András, Jézus tizenkét tanítványának egyike, Péter apostol testvére volt. A két testvér kezdetben halászatból élt, majd András Keresztelő János tanítványává szegődött. A legenda szerint Pétert is András vitte el Jézushoz, és míg András önként jelentkezett, hogy Jézust szolgálja, Pétert a Megváltó utasította, hogy legyen a tanítványa.
Adventi koszorúk megáldása a szőgyéni templomban,2024-ben (Fotó: Berényi Kornélia)
András apostol tanúja volt Jézus Krisztus földi művének, számos csodájának. Az utolsó vacsorán is jelen volt, és elsőként ismerte fel Jézusban a Messiást. Krisztus tanítványaként a Kis-Ázsia tartományban, a Fekete-tengertől délre fekvő vidékeken, Örményország területén és Görögországban hirdette az Igét.
Biztosnak látszik a hagyományban élő adat, hogy 60-ban az achaiai Petra városában keresztre feszítették. Keresztjének szárait nem derékszögben, hanem átlósan, X alakban ácsolták, ezért nevezik András-keresztnek ezt a formát.
El Greco: Szent András, részlet (1610-1614), Budapesti Szépművészeti Múzeum (Fotó: Wikipédia)
Szent Andrást az ortodox egyház védőszentjeként tiszteli, valamint Skócia, Románia, Görögország és Oroszország védőszentje, ezért hivatalos ünnepként ülik meg a jeles napot. Az évszázadok folyamán alakja a képzőművészeket is megihlette, festmények és szobrok őrzik emlékét.
A magyarok történetében is jelentős személy András apostol, melyről a Szent Korona is tanúskodik, ugyanis a latin részén található zománcképek egyike ugyancsak Szent Andrást ábrázolja. Sokan úgy vélik, a szkíták a magyarok ősei voltak, akiknek András volt a hittérítője. A történet szerint a jó hírt elsőként nem a térítő papoktól, hanem András és Fülöp apostoltól kapták, így az sem lehet a véletlen műve, hogy a Kárpát-medencében épített első keresztény templomok nagy része Szent András tiszteletére épült.
Duccio di Buoninsegna: Péter és András apostolok elhívása (1308-1311) Fotó: (Fotó: Wikipédia)
A Magyar Királyságban az Árpád-kortól kezdődően a leggyakoribb férfinevek egyike volt. Három Árpád-házi király viselte ezt a nevet: I. András (1046–1060), majd II. András (1205–1235), és végül III. András, Magyarország utolsó Árpád-házi királya. Nagy népszerűsége a következő évszázadokban is megmaradt. Ma is gyakori férfinév.
Eleink életében az András-naphoz számos szokás és hiedelem kapcsolódott. Házasságjósló és időjárásjósló napnak tartották. A lányok gombócba rejtett nevekkel vagy más jósló eljárásokkal próbálták megtudni jövendőbelijüket. Az időjárás megjóslására hagymakalendáriumot készítettek, amikor a hagymacikkelyek nedvességtartalmát vizsgálták a következő év időjárásának előrejelzésére. Úgy tartották, hogy ha András-napkor esik, akkor negyven napig esni fog. Ha ezen a napon délről fúj a szél, hosszú lesz a tél, és ha csillagos az éjszaka, jó lesz a következő évi termés.
Az 1158-ban alapított Szent András-katedrális romjai, Skócia, St.Andrews város (Fotó: Wikipédia)
Egyben a hangos mulatozások idejének végét jelezte, hiszen a hagyomány így tartotta: András bezárja a hegedűtokot, mert beköszönt az advent, beáll a csendesség ideje.
Ezen a vasárnapon, november 30-án, templomainkban, köztereinken megáldják, felszentelik az adventi koszorút, ünnepi keretek közt meggyújtják az első gyertyát.
Kültéri adventi koszorú megáldása Szőgyénben, 2024-ben (Fotó: Berényi Kornélia)
A családok asztalán is felfénylik a jel, az adventi gyertya első fénye, mely jelzi, hogy elindult felénk az ünnep a végtelen időben. Az ünnep, mellyel újra átélhetjük a Megváltó születésének csodáját.
Berényi Kornélia/Felvidék.ma
