A Magániskolák és Iskolai Intézmények Szövetsége (ASŠŠZ) élesen bírálja a kormány döntését, amely megszünteti a kis létszámú iskolák működését segítő úgynevezett méretkoefficienst. Az intézkedés a hálózat optimalizálásának részeként lép életbe, ám az érdekképviselet szerint sok óvoda és alapiskola jelentős forrásoktól esik el, és a változás különösen a magán- és egyházi fenntartókat sújtja.
Eva Ohraďanová, a szövetség elnöke mai, hétfői sajtótájékoztatón úgy fogalmazott, a döntés „újabb támadás a nem állami oktatás ellen”. Felhívta a figyelmet, hogy az érintett intézményeknek szinte semennyi idejük nem maradt felkészülni a jövő évtől várható bevételkiesésre.
A szövetség számításai szerint egyes iskolák a költségvetésük 25–35 százalékát is elveszíthetik, ami programok leépítéséhez, szolgáltatások csökkentéséhez, a szülők által fizetendő díjak emeléséhez vagy akár az iskola működését veszélyeztető helyzethez vezethet.
A sajtótájékoztatón elhangzott, a kormányrendelet alapján az iskolák két csoportba kerülnek. Az első csoport olyan, főként kis községekben működő intézményeket foglal magába, amelyeknél a méretkoefficiens ugyan megmarad, de 2030-ig fokozatosan leépül. Ezeknek az iskoláknak öt évük lesz felkészülni a változásokra.
A második csoportba viszont azok az iskolák tartoznak – többnyire városokban és nagyobb településeken –, amelyek a támogatást azonnal, teljes egészében elveszítik. „Ezeknek az intézményeknek a kormány nem biztosít sem időt, sem átmenetet, sem lehetőséget arra, hogy felelősen reagáljanak” – hangsúlyozta Ohraďanová.
A 250 fő alatti alapiskolák több mint a fele érintett lehet
A szlovák kormány 2030-ig fokozatosan megszünteti a 250 fő alatti alapiskolák számára eddig biztosított „méretszorzót” – azt a kiegészítő állami támogatást, amely a kis létszámú intézmények működését volt hivatott stabilizálni. A változás elsősorban a falusi iskolákat és a magyar tanítási nyelvű alapiskolákat érinti érzékenyen.
A rendelkezés tétje óriási, ugyanis a 250 tanulónál kisebb iskolák a következő években kevesebb pénzből gazdálkodhatnak, ami működési gondokhoz, összevonásokhoz vagy akár bezárásokhoz is vezethet.
Fodor Attila, a Comenius Pedagógiai Intézet igazgatója által megosztott táblázatokból levonható az a következtetés, mely szerint a 250-es diáklétszám alatti alapiskolák fele veszélybe kerülhet, és igazi nagy veszélyt a magyar iskolákra jelenthet.
Kép forrása: Fodor Attila, Facebook
A teljes országos adatsor szerint a szlovákiai alapiskolák 63%-a 250 fő alatti, vagyis ezek a kis intézmények alkotják a hálózat gerincét. A tanulók 26,9%-a jár ezekbe az iskolákba – vagyis minden negyedik gyerek. A 250 főnél nagyobb – közepes és nagy – iskolákba jár a tanulók 73,1%-a.
A magyar tanítási nyelvű iskolák helyzete még sérülékenyebb, hiszen a magyar tannyelvű alapiskolák esetében még erősebb a kisiskolák túlsúlya. A táblázat szerint a magyar alapiskolák 85,6%-a 250 tanuló alatti és 14,4%-a 250 fő feletti. Tehát a magyar gyerekek 55,2%-a tanul kisiskolákban, míg a 250 feletti létszámmal működő iskolákban a magyarul tanulók 44,8%-a.
Kép forrása: Fodor Attila, Facebook
Vagyis az iskolák döntő többsége, és a magyar tanulók több mint a fele olyan intézményben tanul, amelyet közvetlenül érint a méretszorzó megszüntetése.
Mire szolgál a méretszorzó?
A kisiskolák jellemzően kisebb településeken működnek, fontos közösségmegtartó szerepet töltenek be, de gyakran nehezebben vonzanak pedagógusokat, magasabb fajlagos működési költséggel dolgoznak, ugyanis egy 70 fős iskola fenntartása nem sokkal olcsóbb, mint egy 250 fősé, viszont a költség sokkal kevesebb tanulóra oszlik el, vagyis egy tanulóra több kiadás jut.
A méretszorzó ezt a hátrányt kompenzálta. Ennek fokozatos leépítése azonban azt jelenti, hogy
ugyanannyi pénzből kellene nagyobbakhoz mérhető színvonalat fenntartaniuk, ami a legtöbb kis intézmény számára nem reális.
Kijelenthető, hogy a magyar tannyelvű iskolák több mint a fele közvetlen veszélybe kerülhet, ha a méretszorzó megszűnésével nem kapnak más jellegű védelmet vagy célzott támogatást.
A következő évek dönthetik el a kisiskolák sorsát
Ha nem születik pótlólagos támogatási mechanizmus vagy speciális kisebbségvédelmi megoldás, a 250 fő alatti iskolák – különösen a magyar tannyelvűek – tömegesen kerülhetnek veszélybe.
A következő időszakban ezért kulcskérdés lesz, hogy milyen átmeneti finanszírozást biztosít az állam, lesz-e régiós vagy kisebbségi kompenzáció, hogyan reagálnak az önkormányzatok a növekvő költségnyomásra.
A számok kérlelhetetlenek: a kisiskolák fennmaradása kérdésessé válik Szlovákiában – és ez a magyar közösséget aránytalanul nagy mértékben érinti.
Az elmúlt napokban az Oktatáspolitikai Műhely partnerszervezetei közösen véleményezték a Drucker-féle memorandumot, amelyről közleményt adtak ki. Ebben leszögezik:
a magyar iskolahálózatnak időre, illetve az átmeneti időszakban a nemzetiségi oktatás sajátosságait is figyelembe vevő finanszírozási rendszerre van szüksége.
A Magyar Szövetség is reagált: szerintük az iskolák finanszírozását módosító kormányrendelet 170 magyar alapiskolát érint hátrányosan, ezek jelentős részét az önkormányzatok támogatása nélkül a megszűnés fenyegetheti.
Az Oktatáspolitikai Műhelyben együttműködő szervezetek (Comenius Pedagógiai Intézet, Innovatív Oktatásért Intézet, Konstantin Filozófus Egyetem KETK, Magyar Szövetség, Pro Civis, Selye János Egyetem, Szlovákiai Magyar Pedagógusok Szövetsége) a szaktárca által kidolgozott memorandumot nem kötelező érvényű politikai dokumentumnak tartják, és nem támogatják. A műhelyről és a feladatairól ITT írtunk bővebben.
Szalai Erika/Felvidék.ma
