Léva dicső múltjára sajnos napjainkra kevés épület emlékeztet. A történelmi belvárosban megmaradt néhány polgárház mellett a lévai várrom jelzi a mai járási székhely dicső történelmét, melynek tényei mellett számos legenda, monda kötődik a várhoz.
A Barsi Múzeumnak is otthont adó lévai várkomplexum romjai a főútról is jól láthatóak. A várudvaron többnyelvű tábla szolgál tájékoztatással a vár jeles múltjáról. Az államnyelv mellett magyarul is olvasható a történelme.
A nemzeti kulturális emlékek közé sorolható vár évszázadokon át változtatta küllemét és tulajdonosait. Sok harcot túlélt, tűzvészek és hadseregek próbáltak elpusztítani, hosszú évszázadokon át sikertelenül.
A vár a 13. század végén és 14. század első évtizedeiben épült fel. Az óbarsi földvár pusztulása után hamarosan Bars megye központjává vált. Fontos védelmi feladatokat látott el.
A felső vár palotájának romjai (Fotó: Pásztor Péter/Felvidék.ma)
A várról szóló első írásos említés 1318-ból származik, ekkor trencséni Csák Máté tulajdonában volt. Az andezit szikla tetején a 14. században építették fel a palotát, amelyet két oldalról egy-egy torony védett.
A várkomplexumot egykoron gótikus kapun lehetett megközelíteni egy felvonóhídon át. A 16. században nagyszabású átépítést hajtottak végre reneszánsz stílusban.
A lévai vár romjai (Fotó: Pásztor Péter/Felvidék.ma)
Már a középkorban is több jeles esemény tanúja volt az akkori vár. Zách Felícián Sebe nevű leányát a vár falai között végezték ki. Az egyik legjelentősebb várura Kollonich Siegfried volt, aki különös élete élt, nem mindennapi a halála sem. Erről ITT, és ITT olvashatnak.
A török korban jelentős erődítmény volt. I. Koháry István várkapitány a város és a vár védése során hősi halált halt 1664 júliusában. Koháry Istvánról bővebben ITT olvashatnak.
A vár kútját rejtő torony (Fotó: Pásztor Péter/Felvidék.ma)
1664-ben sikerült visszahódítani a töröktől.
A Rákóczi Ferenc vezette rendi felkelést követően már nem újították fel a várat.
Mint az információs táblán olvasható: 1930 és 1935 között végeztek jelentősebb rekonstrukciót, ekkor régészeti ásatásokat is folytattak. Az előkerült leleteket napjainkban a Barsi Múzeumban láthatjuk.
A Dobó-kastély (Fotó: Pásztor Péter/Felvidék.ma)
Az erődített várfallal övezett területen a középkori vár mellett megépült a várkapitány háza, valamint a Dobó-kastély. Napjainkban e két épületben helyezkedik el a Barsi Múzeum.
A várfal részeként több bástya védte a várkomplexumot. Az egykori várnak mára csak a romjai láthatók. A felső vár palotájának megmaradt épületrészei gótikus stílusjegyeket hordoznak. Az alsó palota romjai mellett a vár kútja is fennmaradt, sőt, az utóbbi időben restaurálták is. A délnyugati bástyából egy szabadtéri színpadot alakítottak ki, mely éves szinten számos városi közösségi alkalomnak ad otthont.
A várkapitány háza a várrom tövében (Fotó: Pásztor Péter/Felvidék.ma)
Mint az információs tábla magyar szövege fogalmaz: „Annak ellenére, hogy ma már nem egy masszív kővárat képez a magas kőszikla tetején, amely már messziről észrevehető, továbbra is a régió legkeresettebb turisztikai látványossága és sziluettje, mely elválaszthatatlan Léva város látképétől.”
Igazi különlegességnek számít, hogy a középkori várhoz tartozó kút megmaradt. A várkút építészeti megoldása egyedülálló Szlovákiában
– olvasható a táblán. Mint írják, magát a kutat megközelíthetetlen, hasáb alakú torony védte. A torony a 14. század első felében épült, s a meredek vársziklafalhoz simul. A torony egészen a vár legfelső, gótikus palotarészig ér.
Az egyik háromnyelvű tábla a vár udvarán (Fotó: Pásztor Péter/Felvidék.ma)
A kutat a torony legfelső részéből lehetett csak megközelíteni. A boltívben található nyíláson keresztül engedték le kötélre erősített vödröket.
A várkutakhoz számos legenda és monda kötődik. Ez alól a lévai vár kútja sem kivétel. A helyiek véres kútnak nevezték.
Állítólag a vár hóhérja e kút vizében mosta le a pallosáról a kivégzettek vérét.
Valószínűleg a már említett Zách Felicián leányának kivégzése után is így járt el a hóhér. Egy másik fáma arról szól, hogy a vár aktuális urai az engedetlen személyzetet, alattvalóikat dobták az igen mély kútba.
Korabeli fotográfiák a várromról (Fotó: Pásztor Péter/Felvidék.ma)
Vélhetően mindezek csupán kitalációk, hiszen őseink számára fontos volt az elérhető tiszta víz, így nem valószínű, hogy ily módon beszennyezték volna. A vár kútja feltehetően a 18. század elejéig szolgálta a vár lakóit, majd a folyamatosan pusztuló vár építőanyagai, kövei, faldarabjai eltömítették azt.
Az utóbbi években fokozatosan állagmegóvó munkálatokat végeznek a várromon. A várfalak konzerválása és részbeni visszaépítése mellett a vár kútja is megújult.
A várudvar panorámája (Fotó: Pásztor Péter/Felvidék.ma)
Pásztor Péter/Felvidék.ma
