Budapest ikonikus temploma a Szent István-bazilika, mely nem csupán a főváros legnagyobb római katolikus temploma, hanem nemzetünk egyik szakrális jelképe is.
A Szent István-bazilika építése 1851-ben kezdődött el Hild József tervei alapján. Igen viszontagságos körülmények között készült el. A klasszicista stílusú épület kupolája beomlott. Hild halála után Ybl Miklós vette át a bazilika építését. Sajnos Ybl sem élhette meg a szakrális hely felszentelését. A belső tér díszítésére kizárólag magyar képzőművészeket, festőket, szobrászokat kértek fel.
A templomot 1905-ben szentelték fel, a zárókövet 1906-ban I. Ferenc József jelenlétében helyezték el.
Az impozáns szentély oszlopsorral körülvett főoltárának baldachinja alatt áll a bazilika névadójának carrarai márványból faragott szobra az apostoli és királyi hatalom jelképeivel. A baldachin felett Gábriel arkangyal szobra található, kezében a Szent Koronával.
Mint már írtuk, jeles magyarországi mesterek munkái láthatóak a bazilika belterén. Az alkotások az egyes Árpád-házi uralkodókat, családtagjaikat és a magyar szenteket ábrázolják. Az impozáns kupola mozaikjain bibliai jelenetek jelennek meg.
Több mellékoltár is helyet kapott a bazilikában: a Szent Adalbert-oltár; Szent Kereszt-oltár; Szent József-oltár; Szent Imre-oltár; Magyarok Nagyasszonya-oltár; Szent Cecília-oltár.
A főhajóban találjuk Szent István királyunk ereklyéjét, a Szent Jobbot. A hányatott sorsú ereklyét 1950-től bízták a Szent István-bazilika plébániájának az őrzésére. A nyolcvanas évek végétől látható az ereklye a templomtérben elhelyezett üvegtárolóban.
A templomtér mellett a kincstár, valamint a panorámaterasz is látogatható belépődíj ellenében.
A fotográfiák által tegyünk egy sétát a bazilika templomterében.
A szerző felvételei december második felében készültek.
Pásztor Péter/Felvidék.ma
