A kollektív bűnösség elvére épülő jogalkalmazás megszüntetését, a nyilvános vitát kriminalizáló büntetőjogi rendelkezés eltörlését és a további vagyonelkobzások megakadályozását sürgeti az a kezdeményezés, amely felhívja a figyelmet ezeknek a gyakorlatoknak az összeegyeztethetetlenségére egy modern, demokratikus jogállam alapelveivel.
A petíció kezdeményezői a decemberben elfogadott törvény alapján önfeljelentést tettek, ezzel is nyomatékosítva az ügy fontosságát.
Közéleti és civil szereplők kezdeményezést indítottak a Szlovákiában továbbra is alkalmazott, háború utáni represszív jogi aktusok ellen. Álláspontjuk szerint elfogadhatatlan, hogy 2026-ban olyan jogszabályokra hivatkozva történjenek vagyonelkobzások és jogkorlátozások, amelyek nem egyéni felelősségen, hanem a származáson és a kollektív bűnösség elvén alapulnak.
A kezdeményezés részeként petíció indult, amely konkrét jogalkotási és intézményi lépéseket sürget. A dokumentum nyomatékosítja, hogy a háború utáni, kollektív bűnösségen alapuló jogi aktusok nem voltak összhangban sem az alapvető erkölcsi elvekkel, sem az akkor hatályos humanitárius jogi normákkal, s különösen elfogadhatatlanok a jelenre vonatkoztatva.
A dokumentum emlékeztet arra, hogy a második világháborút követően elfogadott jogi aktusok a német és magyar nemzetiségű lakosságot nem egyéni felelősség, hanem származás alapján sújtották. 1945 és 1948 között emberek tízezreit fosztották meg állampolgárságuktól, ingatlanjaiktól és alapvető jogaiktól; sokakat kitelepítettek vagy kényszermunkára hurcoltak, köztük időseket és gyermekeket is.
A petíció szövegezése rámutat:
„Ezek a háború utáni megtorló intézkedések ártatlan személyeket érintettek, akik semmilyen bűnt nem követtek el a szlovákok vagy a csehszlovák állam ellen. Azokat, akik bűncselekményeket követtek el, egyénileg ítélték el.”
Az ügy nyomatékosítása érdekében az indítványozók, Fiala-Butora János, Orosz Örs és Stubendek Attila a polgári engedetlenség eszközével élve önfeljelentést tett a Szlovák Nemzeti Tanács által 2025 decemberében elfogadott Btk.-módosítás (417f §) alapján. A rendelkezés a háború utáni jogszabályokról szóló nyilvános vitát akár hat hónap szabadságvesztéssel is büntethetővé teszi.
A kezdeményezők hangsúlyozzák: lépésük nem öncélú, s célja nem a konfrontáció, hanem annak jelzése, hogy a jogszabály súlyos hatással van a szólásszabadságra és a közéleti párbeszédre. Felhívásuk lehetőséget teremt arra, hogy a kérdés ne maradjon egy szűk kör ügye, hanem szélesebb társadalmi felelősségvállalás alakuljon ki.
Sokakat felháborított a kormány lépése, amely bünteti a dekrétumok kritikáját, ugyanakkor félnek ennek hangot adni, tartva a börtönbüntetéstől. A petíció kezdeményezői magukra vállalták ezeket a jogkövetkezményeket, a nyilatkozatot a saját nevükben adták ki, ezzel lehetőséget teremtve másoknak, hogy kockázat nélkül kifejezzék a véleményüket a petíció aláírásával. A feljelentés egyben világos állásfoglalásra készteti a hatóságokat azzal kapcsolatban, mi tilos és mi megengedett a dekrétumok kritikája terén.
A kezdeményezők különösen aggasztónak tartják, hogy Szlovákia jelenleg az egyetlen európai állam, amely továbbra is alkalmazza ezeket a jogszabályokat vagyonelkobzásokra, valamint, hogy a történelmi kérdésekről folytatott nyílt közbeszédet büntetőjogi eszközökkel korlátozza.
A petíció aláírásával – akár névvel, akár anonim módon – bárki kifejezheti egyetértését azzal az állásponttal, hogy a kollektív bűnösségnek nincs helye egy modern demokratikus jogállamban, és hogy a jövő generációi számára csak olyan jogrend fogadható el, amely az egyéni felelősségen, az emberi jogokon és a nyílt társadalmi párbeszéden alapul.
A petíciót nemcsak szlovák állampolgárok, hanem külföldön élő külföldi állampolgárok is aláírhatják.
Az online petíció ITT érhető el.
Sajtóközlemény/Felvidék.ma
