A közmédia tematikus nappal emlékezik meg március 9-én József nádor születésének 250. évfordulójáról. A „legmagyarabb Habsburgként” emlegetett államférfi életművének emléket állító műsorok megmutatják, miként járult hozzá József nádor Magyarország polgárosodásához, valamint kulturális és gazdasági fejlődéséhez.
A főherceg családi hátterét, közéleti pályáját és intézményalapító tevékenységét idézi fel az M5 kulturális csatornán március 9-én 12 órától a Könyvjelző – Takaró Mihály műsora, A legmagyarabb Habsburg – József nádor című epizódja. 19 órától az M5 História történelmi sorozat jelentkezik tematikus adással, amely József nádor szerepét vizsgálja a klasszicista városkép kialakításában, a Városliget rendezésében és a Margit-sziget parkosításában, rávilágítva arra, miként lett az első, Magyarországon letelepedő Habsburgból a hazai modernizáció egyik motorja.
Az M5 kulturális csatorna 2025-ben mutatta be saját gyártású, Az újító József nádor című sorozatát, amelynek több epizódja is látható lesz a Duna március 9-i műsorfolyamában.
A rövid részek filmes sétákra hívják a nézőket a Vérmezőtől a budai várig, az Alcsúti Arborétumtól a Magyar Nemzeti Múzeumig, miközben Csorba László történészprofesszor segítségével rajzolódik ki a nádor sokoldalú alakja. A sorozat bemutatja dinasztiaalapítási törekvéseit és családi életét, a Széchenyiekkel való együttműködését, városfejlesztési elképzeléseit és kertépítő szenvedélyét, de szó esik a tokaji borvidék támogatásáról, a balatoni fürdőkultúra fellendítéséről, valamint a Metternichhel folytatott politikai vitákról is. A sorozat egyes epizódjaival a Duna mellett a Duna Worldön és az M5-ön is találkozhatnak. A tematikus naphoz a Duna Család-barát és Családi kör című magazinműsorai is csatlakoznak.
A reformkor egyik kulcsszereplőjének ma is ható örökségéről a Dankó Rádió is megemlékezik: március 9-én a Tudta-e? – Napi népzenei szótár (A hét jeles napjai) című műsorban idézik fel munkásságát. Emellett a Kossuth Rádió műsoraiban is megemlékeznek a nádor életútjáról kiemelve szellemi örökségét.
József nádor meghatározó szerepet játszott abban, hogy Pest az 1830-as évekre az ország kulturális és gazdasági központjává váljon. Számos, a városképet máig formáló beruházást indított el: nevéhez köthető Pest-Buda klasszicista arculatának kialakulása, valamint több jelentős építkezés, köztük a Magyar Nemzeti Múzeum, a Német Színház, a Gellért-hegyi Csillagvizsgáló és a Ludovika Akadémia létrehozása. Támogatta vasútvonalak kiépítését, a Városliget rendezését, a Margit-sziget parkosítását, valamint új városrészek fejlesztését és a műszaki felsőoktatás erősítését is.
Bőkezű adományaival segítette többek között a Nemzeti Múzeumot, az Országos Széchényi Könyvtár és a Magyar Tudományos Akadémia létrejöttét, továbbá a művészetek, a közoktatás és számos haladó polgári egyesület fejlődését.
I. Ferenc császár öccseként hatékonyan közvetítette a magyar érdekeket a bécsi udvar felé: közreműködésével hívták össze a tizenhárom év szünet után megtartott első reformországgyűlést,
és az ő közbenjárására kaptak kegyelmet a börtönre ítélt magyar jakobinusok is.
MTVA/Felvidék.ma
