Olyan időszak következik az életünkben, amikor érdemes újragondolnunk az egészségünkhöz való viszonyunkat – vezette fel a március 12-én megrendezett rimaszombati MCC-találkozót Csicsai Attila, a Mathias Corvinus Collegium rendezvényszervezője.
A Csillagház előadóterme teljesen megtelt. Az est célja az volt, hogy a résztvevők tudatosabban tekintsenek a testi és a mentális jóllét kérdéseire. Ebben nyújtott segítséget az est vendége, Győrfi Pál, az Országos Mentőszolgálat szóvivője, aki több évtizedes szakmai tapasztalata alapján beszélt a jelenkor egészségünkre ható kihívásairól és a jövő lehetőségeiről.
Testi, lelki és szociális egészség egysége
Az előadó azzal kezdte, hogy bár sokan a televíziós híradókból ismerik – ahol gyakran balesetek kapcsán szólal meg –, számára az egészség fogalma jóval összetettebb. Hangsúlyozta: az egészség három alapvető pillérből áll.
Az első a testi egészség, amely nem csupán a betegségek hiányát jelenti, hanem a szervezet általános állapotát.
A második a lelki egészség, amelyről korábban jóval kevesebb szó esett az egészségügyben.
Győrfi Pál mentősként szerzett tapasztalatai alapján úgy látja, hogy az esetek többsége mögött valamilyen emberi dráma, konfliktus vagy lelki teher áll.
A harmadik pillér a szociális egészség, vagyis az emberi kapcsolatok minősége. Mint mondta, már egyetlen elfogadó, őszinte kapcsolat – legyen az családtag, barát vagy akár egy jó szomszéd – is olyan hatással lehet az emberre, mintha „védőoltást” kapna. Az ilyen kapcsolatok ugyanis jelentősen erősítik a lelki és testi jólétet.
Miért érezzük mégis borúsnak a világot?
Győrfi azt a hipotézist állította fel, hogy elvileg nagyon jól kellene érezzük magunkat. Az emberiségnek ma sok oka lenne az optimizmusra. Az élettartam folyamatosan növekszik, csökkent a gyermekhalandóság, visszaszorult az alultápláltság, és a technológiai fejlődésnek köszönhetően több szabadidőnk van, mint korábban.
Mégis gyakran tapasztalható egyfajta borongós életérzés a társadalomban.
Ennek több oka is lehet: a világjárványok veszélye, a háborús konfliktusok, az éghajlatváltozás vagy a technológiai fejlődés árnyoldalai. A digitális korszakban ráadásul egyre nehezebb eldönteni, mi valódi és mi mesterségesen létrehozott tartalom.
Elgondolkodtató, hogy a jövő emberének fizikai változásairól is készülnek már elképzelések: a mobiltelefonokhoz alkalmazkodó kéz, rövidebb nyak vagy keskenyebb fej is felbukkan ezekben a víziókban.
Amikor ember az ember ellen fordul
Győrfi Pál szerint azonban az egyik legnagyobb problémát az jelenti, ahogyan az emberek egymáshoz viszonyulnak. Az internetes kommentek világa jól mutatja, hogy egy ártatlan, pozitív bejegyzés alatt is gyorsan megjelennek a bántó vagy gyűlölködő hozzászólások.
Ennek egyik oka szerinte az, hogy már gyerekkorunktól kezdve olyan mintákat tanulunk, amelyek a versengésre épülnek: az egyik ember csak akkor nyerhet, ha a másik veszít.
Egy személyes történettel szemléltette ezt: amikor egy esküvőn vőfélyként olyan játékot keresett, amelyben a pár együtt nyer, szinte kizárólag olyan játékokat talált, amelyekben az egyik fél győz, a másik pedig veszít vagy megszégyenül.
Pedig léteznek olyan konfliktuskezelési módszerek is – például az asszertív kommunikáció –, amelyeknél mindkét fél érdekei érvényesülhetnek. Ezért fontos, hogy a gyerekek ne csak a versengés és a győzelem–vereség logikáját lássák, hanem az együttműködés és egymás támogatásának példáját is.
Mit jelent az egészséges életmód?
Az előadó statisztikai adatokra is hivatkozott. A Központi Statisztikai Hivatal felmérése szerint a magyar lakosság 43 százaléka él valamilyen, legalább fél éve fennálló krónikus betegséggel.
Kutatások ugyanakkor azt is mutatják, hogy a mindennapi szokások jelentősen befolyásolják az életkilátásokat. A dohányzás, az alkoholfogyasztás, a táplálkozás és a rendszeres testmozgás terén hozott tudatos döntések akár 14 év különbséget is jelenthetnek a várható élettartamban.
Az egészségmegőrzést ma már számos technológiai eszköz segíti
Hordható okoseszközök, mobilalkalmazások, genetikai vizsgálatok vagy akár a mesterséges intelligencia is támogatja a megelőzést. Ennek ellenére sokan még mindig halogatják a szűrővizsgálatokat, pedig a korán felfedezett betegségek gyakran jól kezelhetők.
A jövő és a mesterséges intelligencia
Az előadás során szó esett a mesterséges intelligencia gyors fejlődéséről is.
Győrfi Pál szerint a mai generáció különleges helyzetben van: még láthatja azt az időszakot, amikor az ember tanítja a gépet.
Ugyanakkor figyelmeztetett arra is, hogy miközben a technológia egyre okosabbá válik, fennáll a veszélye annak, hogy az emberi gondolkodás és kreativitás háttérbe szorul.
Már egyre több gyermek hoz létre virtuális karaktereket vagy mesterséges intelligenciával működő „barátokat”. A szülők felelőssége ezért az is, hogy elmagyarázzák: a gép sok mindenre képes, de szeretni soha nem fog tudni.
A jövő rajtunk múlik
Az előadó hangsúlyozta: bár büszke arra, hogy magyar, mégis problémának látja azt a gyakori hozzáállást, amely pesszimista képet fest a jövőről. Szerinte van mire büszkének lennünk, és a jövő alakulása nagyrészt rajtunk is múlik.
A pozitív gondolkodásnak valódi hatása lehet az életünkre.
Ha képesek vagyunk célokat kijelölni, és azok felé tudatosan haladni, akkor a döntéseink is ebbe az irányba terelnek bennünket. A boldogságkutatások szerint például a skandináv országok – Dánia, Finnország vagy Svédország – lakói a világ legboldogabbjai közé tartoznak, ami azt mutatja, hogy a társadalmi szemlélet és a közösségi kapcsolatok is sokat számítanak.
Győrfi Pál szerint egy jobb jövő – akár 2040-re – közös cél lehet, de annak megvalósulása az emberek hozzáállásán és cselekvésén múlik.
Folytatódik az MCC programsorozata
A rimaszombati MCC-rendezvények a következő hónapban is folytatódnak.
Április 8-án Kassai Lajos lovas íjász érkezik a városba, aki előadásában a hagyomány és a modernitás közötti kapcsolatot mutatja be. Figyeljék eseménynaptárunkat, ahol közzétesszük a regisztrációs linket.
Pósa Homoly Erzsó/Felvidék.ma









