Ismét választás közeleg, a köztársasági elnök választása, illetve annak második fordulója. Amint azt ki lehet venni a sajtóban megjelent hírekből, beindult a szavazatszerzés százzal… A jelenleg is hivatalban lévő államfő és egyben jelölt minden eszközt kihasználva igyekszik bebizonyítani, hogy Ő a valaki és kihívója szót sem érdemel.
Segít nekünk, a halandó népnek, hogy még több autót vigyünk a roncstelepre, élve vétójogával, visszaad törvényeket a nemzetgyűlésbe, amennyiben azok közvetve módosítanak az adott törvénnyel nem összefüggő, egyéb törvényi rendelkezéseken – kár, hogy e jogi tudását csak ilyenkor, a kampány alatt gyakorolja, ja és igen, a tankönyvekben való helyrajzi nevek használata kapcsán.
Úgy gondolom, Gašparovič úr tényleg hozza a formáját. Igazán színt vallott minden lehetséges választója előtt. Már nem teszi nekünk, magyaroknak a szépet, szóval kimondva is megpróbálja fesorakoztatni maga mellé az önérzetes szlovák választópolgárokat. Mi, magyarok, tényleg csak arra vagyunk jók, hogy lassan szófogadatlan szlovák gyerekeket ijesztgessenek velünk? Na meg választókat? Mi tényleg nem vagyunk állampolgárok? Vagy csak Gašparovič úr és csipet csapata nem tudja, hogy mi itt nem idénymunkások vagyunk, hanem a Szlovák Köztársaság alkotmánya által jogokkal és kötelességekkel felruházott állampolgárok, alkotva ezzel az állam lakosságát. Mi is fizetünk adót, járulékokat stb. Lehet, hogy akaratlanul nem tudják, ezért is kell a VÁLTOZÁS. Olyan elnököt kell megválasztanunk, aki bizalmunkkal nem él vissza, aki nem tagad le és nem tagad meg minket. Mert valljuk be őszintén, milyen elnök az, aki nem utasítja rendre a politikai „elitet”, amikor az alaptalanul és egy demokratikus, jogtisztelő államban – társadalomban megengedhetetlen módon ócsárolja az adott állam lakosait, közösségét. Szükség van változásra, szükség van a női tapintatosságra – most még jobban, mint eddig valaha… Olyan köztársasági elnökünk kell, hogy legyen, aki képes új színt, új stílust vinni a magas politikába, aki tudja kezelni a jelenleg kormányzó politikusokat – pártokat és nem csak hajbókolni és nagyokat hallgatni. Nekünk olyan elnök kell, aki magát nem hazudtolja, esetleg tagadja meg, s aki összeköt és nem megoszt. Értem ez alatt a köztársasági elnök közösségben betöltött szerepét – szükséges, hogy a köztársasági elnök az egész országot szolgálja, annak valamennyi polgárát. Mi nem másod-, vagy harmadrendű polgárok vagyunk, hanem állampolgárok, mi több európai polgárok.
Véleményem szerint megértünk arra, hogy köztársasági elnökünk legyen, amihez nem kell más, mint e hét szombaton újból az urnákhoz járulni és a Magyar Koalíció Pártja által is támogatott köztársaságielnök – jelöltre, Iveta Radičovára leadni a szavazatot. Most nem két rossz közül kell választanunk, hanem a jó és a rossz között. Karnyújtásnyira van a talán egy időre vissza nem térő lehetőség, hogy először a fiatal Szlovákia történelmében köztársasági elnök asszony legyen, továbbá, hogy nekünk, felvidéki magyaroknak köztársasági elnökünk legyen.
Kedves olvasó, kérem, szavazzon Ön is Iveta Radičovára, ugyanis mindenki szavazata fontos!
Hodosy Szabolcs
Felvidék Ma
