Holnap, azaz december elsején kerül sor a Magyar Állandó Értekezlet következő plenáris ülésére Budapesten. Az ülésre idén is – immár második alkalommal – a pompásan felújított Várkert Bazárban kerül sor (korábban az Országgyűlés épülete adott helyet a MÁÉRT-eknek). A találkozó központi témája többek között a határon túli magyarság utóbbi évtizedekben bekövetkezett demográfiai változása, ezen belül is az asszimiláció és a kivándorlás.
A MÁÉRT XV. ülésén részt vesz többek között Orbán Viktor miniszterelnök, Semjén Zsolt miniszterelnök-helyettes, illetve Potápi Árpád János nemzetpolitikáért felelős államtitkár is. A találkozón szó lesz a külhoni gazdaságfejlesztési programokról, valamint a reformáció emlékévének értékeléséről. A továbbiakban sor kerül az egyes szakbizottságok beszámolóira, ahol a résztvevők tájékozódhatnak az egyes területek által elért eredményekről, jövőbeni célokról.
A kezdetek
A Magyar Állandó Értekezlet (MÁÉRT) gyökerei egészen 1996-ig nyúlnak vissza, a Horn-kormány idejében összehívott magyar-magyar csúcstalálkozókig. A magyar Miniszterelnöki Hivatal a Határon Túli Magyarok Hivatalával karöltve 1996. július 4-5. között rendezte meg „A Magyarország és a határon túli magyarság” című találkozót, ahol a határon túli magyar közösségek és Magyarország kapcsolatának szorosabbra fűzése került a középpontba.
1999-ben a magyar-magyar párbeszéd tovább folytatódott, az I. Magyarország és a határon túli magyarság című konferencia alapgondolatait továbbvéve. A találkozás során meghatározták a magyar nemzetpolitika célját, amelyet a következőképp fogalmaztak meg: „A magyar nemzetpolitika célja, hogy a Magyarországgal szomszédos országokban élő magyarok egyéni és közösségi jogait a nyugat-európai demokratikus országok eredményes gyakorlatának megfelelően biztosítsák.”
A konferencia legfontosabb eredménye a MÁÉRT intézményes formában történő megalakulása volt. Létrejöttét követően 1999. novemberében egy kétnapos ülés során a résztvevők áttekintették a nemzetpolitikai célok megvalósításának addigi fejleményeit, jövőjét. A találkozón a felvidéki magyarságot az MKP tiszteletbeli elnöke, Duray Miklós képviselte.
A MÁÉRT 2004-ig rendszeresen ülésezett, majd a Gyurcsány-kormány idején ez megszakadt. Csaknem hat év szünetet követően azonban a 2010-es választások új lehetőséget teremtettek a határon túli együttműködés folytatására, illetve az elhanyagolt magyar-magyar kapcsolatok ápolására.
Az eddig elért eredmények
A MÁÉRT elsősorban a státustörvény előkészítésében játszott fontos szerepet, ugyanis tagjai már az ezredfordulót megelőzően megfogalmazták annak igényét, hogy a határon túli magyarok státuszát törvényes keretek között rögzítsék. Ennek eredményeképp 2001 márciusában az Országgyűlés jóváhagyta a „Szomszédos államokban élő magyarokról” szóló törvényt.
2011-ben elfogadták a magyar nemzetpolitikai stratégia 2020-ig kijelölő törekvéseit, amelyek középpontjában a határon túli magyar közösségek számbeli növekedésének jelentősége áll. A dokumentumban rögzítették továbbá, hogy Magyarország támogatja a határon túli magyarok autonómiatörekvéseit, továbbá a magyar nyelvű oktatást.
Szintén 2011-ben jött létre a Magyar Diaszpóra Tanács, a világon szétszórtságban élő magyarság szervezeteinek közös fóruma, amely a MÁÉRT keretein belül képviseli a diaszpórában élő magyarságot. Fontos megemlíteni továbbá a Magyarság Háza, valamint a Nemzetpolitikai Kutatóintézet megalakulását, amelyek szintén nagymértékben hozzájárulnak a magyar nemzeti identitás megőrzéséhez.
Felvidéki prioritások
A 2015-ben megrendezésre került MÁÉRT ülésen a felvidéki magyarság tekintetében a résztvevők megfogalmazták azokat a prioritásokat, amelyek kiemelkedő fontosságúak a térségben: a szlovák állampolgársági törvény mielőbbi módosítása, a magyar nyelvű oktatás támogatása, a magyar kisebbséget hátrányosan érintő médiaszabályozás módosítása, a kisebbségi nyelvhasználat erősítése, valamint a magyar területeket érintő munkanélküliség megszüntetése.
(Forrás: MTI, Nemzetpolitikai Kutatóintézet)
