A Kassai Magyarok Fóruma Lehetőségeink és jogaink címmel szervezte meg találkozóját a kassai Márai Stúdióban. A beszélgetésformát öltő est vendége Tokár Géza, a Szlovákiai Magyarok Kerekasztalának szóvivője volt.
A civil szervezetek tevékenységének területén komoly változások várhatóak a közeljövőben – 4 millió euró támogatásra számíthatnak. Ennek lehetőségeiről, pozitív hatásairól, esetleges negatív kicsengéseiről esett szó. A kötetlen fórum során a kassai magyarok megpróbáltak választ kapni elszomorító társadalmi helyzetükből adódó kérdéseikre.
Az elmúlt időszakban nagyon érdekes helyzetbe került a felvidéki magyarság. Ez a választások eredményeinek, a politikai átrendeződéseknek és az azokból fakadó változásoknak köszönhető. A bennünket érintő legújabb fejleménynek a kisebbségi szervezetek támogatási tervezetét illető változások számítanak. Az eddig megszokott szűk keretek közé szabott lehetőségeinken túl jön létre egy Kisebbségi Alap a civil szervezeteink támogatására. „Volt itt egy koncepció, melyet egy módosítás nyomán sikerült megvalósítani. Ennek köszönhetően a kisebbség kultúrájára, a magyar civil szervezetek támogatására kétszer nagyobb összeg jut majd. A Kisebbségi Alap vezetőjét a kulturális tárca nevezi ki,”- magyarázta Tokár Géza.
A fórum jelenlevőinek egy része (fotó: Nagy Emese/Felvidék.ma)
A szervezet élére várhatóan ősszel egy bizottságot neveznek ki, melynek két tagját a minisztérium jelöli, hármat pedig saját körből választanak. Ilyen feltételek mellett csak a csodával határos módon nem történik részrehajlás az ügyben, gyakorlatilag már ezen a téren is borítékolni lehet a problémákat. A szóvivőnek saját elmondása szerint vannak fenntartásai a bizottság önállóságát illetően. „Ha autonómiáról beszélünk, akkor feltételezhetjük, hogy egyes prioritásainkról saját hatáskörön belül dönthetünk. Ebben a pillanatban nem tudjuk, kik fognak dönteni, hiszen a bizottság tagjait még nem jelölték ki, sőt a megválasztásuk formája is kérdéses.”
Nincs még tényleges modell – homályosak a részletek
Nagyon kicsi a valószínűsége, hogy a formálódó szervezetet kielégítő módon lehessen koordinálni. A bizottság tagjainak megválasztása biztos konfliktusforrás, hiszen valamennyi szervezetünk más-más prioritást tart szem előtt. A kérvények, kérelmek és projektek elbírálásáról még szó sincs, hiszen az első nagy gond az öt, vagy inkább három megfelelő tag kiválasztása. „Véleményem szerint valamiféle választásokat hirdetnek meg. A törvények alapján én egy olyan modellt tudok elképzelni – ez talán működésképtelen és nagyon torz is –, hogy az egyes jelölteknek maguk mögé kell állítaniuk egy bizonyos számú civil szervezetet. A legtöbb támogatással rendelkező személy tagja lehetne a bizottságnak. De igazából nem tudom elképzelni, hogy ez miként működhet,” – vallotta be Tokár Géza.
A feltevések között szerepel az is, hogy a bennfentesek a keleti, közép és nyugati régiókat képviseljék. Felmerül a kérdés, hogy egyáltalán ki számít, vagy számíthat a felvidéki civil szféra törvényes képviselőjének. Nagyon fontos, hogy működjön a kelet- és nyugat-szlovákiai kommunikáció a civil szféra terén is, annak ellenére, hogy a felvidéki magyar társadalom nagyon rétegzett. A választott tagok többéves képviseleti megbízatással rendelkeznek majd.
Tokár Géza, a Szlovákia Magyarok Kerekasztalának szóvivője a Kisebbségi Alapról szólt (fotó: Nagy Emese/Felvidék.ma)
„Az a tény, hogy ez az alap a kisebbségi magyar kultúra területén 4 000 000 eurót készül szétosztani, örvendetes, hiszen kétszeresére nő az összeg értéke. Ugyanakkor a magyarországi támogatások mellett még mindig nagyon kis számokról beszélünk. Valószínű, hogy ez a keretösszeg évekig stabil marad”- jelentette ki SZMK szóvivője. Vannak olyan intézmények – színház, múzeumok, iskolák –, melyek alapvetően érintik a magyar közösséget, mégsem tartoznak a Kisebbségi Alap támogatási körébe, mivel fenntartásukat más szféra biztosítja (megye vagy más nagyobb szintű területi egység).
Tokár Géza elmondása szerint, ezzel kapcsolatban szóbeli ígéret hangzott el. Nem arról van szó, hogy az állam az egyik zsebéből a másikba rakja a pénzt, mivel a szóban forgó támogatás kifejezetten a civil szervezeteket érinti majd. „Viszont elképzelhető, hogy ha megnyílik a terep a pályázási lehetőségekre, ezek az intézmények is kihasználják a lehetőséget. Gyakorlatilag az a pénz, melyet más forrásból biztosítanának be, leépül. És a szlovák szervezeteknek járó extra támogatásból fogja az állam ezt az eddig is igényelt összeget biztosítani. Ebben a pillanatban azt nem tudjuk, hogy mindez működik-e majd, vagy sem. Erre nagyon oda kell figyelni. Kulcsfontosságú, hogy azok az intézmények, melyek idáig más forrásból működtek, továbbra is azokból táplálkozzanak.” Ez a veszély komoly léket üthet a terveken. Jelenleg eltolódtak az élő és az írott kultúra támogatása közötti határok is. A lap- és könyvkiadók háttérbe szorulnak a kulturális rendezvényekkel szemben. „Nagyon sok médium került nehéz helyzetbe abból kifolyólag, hogy csökkent a működtetésükre szánt keret. A jövőbeli prioritások meghatározása valamilyen módon a bizottság hatáskörébe tartozik majd” – nyilatkozta Tokár Géza.
A Kisebbségi Alap bizottsága felállításának folyamata tehát kérdéses, viszont összetétele a következő öt évben meghatározza a szlovákiai magyar civil szervezetek életét.
