A szlovák közszolgálati televízió 5 perc múlva 12 c. politikai vitaműsorának első részébe az MKP és a HZDS elnökei találkoztak. A higgadt, határozott Csáky Pál (a képen) és az ideges, kiabáló, Vladimír Mečiar nézetei a Lisszaboni Szerződés ratafikálásának menetéről semmiben sem egyeztek. Csáky Pál magával hozta a Lisszaboni Szerződést. „Mi azt szeretnénk, ha a szerződés szellemiségét is elfogadná Szlovákia” – mondta a Magyar Koalíció Pártja elnöke. A kormány által előterjesztett sajtótörvény szellemisége pedig nem egyeztethető össze az európai szellemiséggel. Ezt az EBESZ (Európai Biztonsági és Együttműködési Szervezet) vagy a Freedom House is alátámasztja. Csáky szerint Szlovákiának gőgös miniszterelnöke van, aki észre sem akarja venni az ellenzéket, nem hogy azt meghallgassa, ezért a köztársasági elnöktől várna el nagyobb aktivitást a helyzet megoldása terén.
Mint ismeretes, a szlovákiai kormánynak először van szüksége az ellenzéki szavazatokra, mivel a Lisszaboni Szerződés ratifikálásához alkotmányos többség kell, azaz 90 szavazat, Robert Ficóéknak viszont csak 85 szavazatuk van a 150 fős szlovákiai törvényhozásban. Az ellenzéki képviselők nagyobb része minden gond nélkül megszavazná a Lisszaboni Szerződést, de előbb azt szeretné, ha a kormány garanciákat adna arra vonatkozóan, hogy a sajtótörvénnyel kapcsolatban figyelembe veszik az ellenzék által megfogalmazott véleményeket is.
Vladimír Mečiar szerint az ellenzéknek alkalma van kifejteni véleményét a sajtótörvénnyel kapcsolatban, ahhoz módosító javaslatokat is előterjeszthet. Csáky viszont emlékeztette őt, hogy nézzen utána, hány esetben vette figyelembe a kormány az ellenzék módosító javaslatait. Az MKP elnöke a választ is megadta: nulla! „Nekünk el kellett mennünk a parlamentből ahhoz, hogy minket ott észrevegyenek” – mondta Csáky.
Mečiar egy új megoldási javaslattal is előrukkolt. Ha az ellenzék nem hajlandó szavazni a Lisszaboni Szerződésről, akár népszavazást is kiírhatnak róla. És így nincs szükségük az ellenzékre. Csáky Pál ezt az elképzelést hazárdjátéknak minősítette, mivel a szlovák parlament simán, percek latt megszavazhatná az európai reformszerződést, ha a kormány végre hajlandó lenne észrevenni, hogy nem csak ők képviselik a társadalmat.
A műsor második része is ezzel a témával foglalkozott. Boris Zala,a kormánypárti Smer képviselője szerint az ellenzék ki akarja „zsákmányolni” a kormányt. Danie Lipšic, az ellenzéki kereszténydemokrata képviselő elhárította ezt a nézetet. „Én vagyok meglepődve, hogy a kormány meglepődött.” Lipšic szerint a miniszterelnök eddig hidegháborút folytatott az ellenzékkel szemben, figyelembe sem vette őket, és most nehezményezi, hogy az ellenzék élni próbál az első kínálkozó eséllyel az elmúlt másfél év során. És felhívta a figyelmet arra is, hogy egy ország sajtótörvénye nem kizárólagos belügy, hiszen a nemzetköszi szabadság- és emberi jogokkal van szoros összefüggésben.