A kassai Löffler Múzeumban kedden, szeptember 18-án könyvbemutatót tartottak, melyen Stano Pitoňák, a Kassai Állami Színház művésze vállalta a „keresztapa”, szerepét. A kötet a Košické staromestské poviedky (Kassai óvárosi történetek, Kassa 2018) címet viseli.
A kiadvány – melyben valós történelmi események alapján megírt történetek sorjáznak – Kassa szerelmeseinek szól. A szerzők régi kassaiakat kerestek fel és egy éven keresztül tanulmányozták a forrásokat. Az Óvárost tíz elbeszélés mutatja be, melyek átölelik a város történetét a 13. századtól a 20-ig. A Literárna Spoločnosť Pravé orechové (PrO; Valódi Diós – Irodalmi Társaság) 2001 óta működik.
Ezt a kötetet öt szerző jegyzi: Slavomír Szabó (a PrO elnöke), Zuzana Kratyinová, Juraj Korpa és Silvia Bolčová. Milan Kolcun tanár, az ismert helytörténész a város központjában található látnivalókhoz kalauzolja el az olvasót, ahol ezek a történetek lejátszódtak.
Az említett szerzők nem saját irodalmi tevékenységük gyümölcsét teszik hozzáférhetővé, hanem legendákat, történeteket gyűjtöttek, melyeket történészekkel, néprajzosokkal vitattak meg, hogy minél hitelesebben jegyezhessék le azokat, miközben maguk is sok új ismeretet szereztek. Olvashatunk itt Miklós hóhérról, vagy a kassai aranykincsről, melyet 1935-ben találtak meg.
A legrégebbi történet a tatárok pusztításról szól, amikor (feltehetőleg) Felkassa pusztult el, azután a Koldusházról, Orbán harangöntőről (ez az olmützi mester öntötte a város legöblösebb harangját), Kassa legnagyobb tűzvészéről (1556), amikor a város négyötöde vált a lángok martalékává, Kassa „felszabadúlásáról”, az 1968-as szovjet megszállásról és az 1978-as villamosszerencsétlenségéről, mely a város legnagyobb közlekedési balesete volt (legalább nyolc halott, sok sebesült – kétszázan utaztak a villamoson).
A könyv a helyszínen kedvezményesen megvásárolható volt.