A Munka Törvénykönyvének tervezett változásairól, az élelmiszer-árakról, a villamos áram tarifái csökkentésének lehetőségéről, a második nyugdíjpillér esetleges reformjáról, de az állami és közalkalmazottak bérezéséről is tárgyal ma a koalíciós négyesfogat.
A Munka Törvénykönyvét Jozef Mihál (SaS) ma bocsátja tárcaközi egyeztetésre. Komplex kép arról, hogy a szociális-gazdasági érdekegyeztetés után mi kerül bele, rövidesen kiderülhet. A próbaidők és felmondási idők változása szinte biztosra vehető, ahogyan a visszatérés a Kaník-időkhöz, amikor vagy a felmondási idejét töltötte le a leépítésre került egyén, vagy a végkielégítését kapta meg, párhuzamosan a kettő nem ment. Ez a reform persze az állami költségvetést akarja kímélni elsősorban. Az elbocsátás előtt álló 5000 vasúti alkalmazott, de sok száz további, más állami cégeknél hasonló sorsra jutó egyén ugyanis tetemes teher lenne a közpénzeket nézve.
Az előzetes napirend szerint a koalíciós vezetők a minimálbér kérdését is érinteni akarják. Nem tudni, milyen értelemben, mert a kérdés január elsejével az idei évre eldőlt, a régi mechanizmus szerint emelkedett az országosan egységes összeg. Hogy a napirendre vétel azt jelenti-e: újra előveszik a regionális minimálbér bevezetésének összegét, netán iskolai végzettséghez kötötten szabnak meg minimálbéreket – bár erről a legtöbb fejlett országban honos gyakorlatról kormányunk még egy szót sem ejtett eddig -, vagy a bérkategória teljes eltörlése-e a koalíció célja a szuperbruttó bérek bevezetésével párhuzamosan, hogy az ország egyetlen versenyelőnye, az olcsó munkaerő megmaradjon, majd kiderül.
Napirenden lesz az adó- és járulékreform is. A kereszténydemokraták jelezték, az önfoglalkoztatók és iparosok érdekeinek védelmében akarnak fellépni. Anton Marcinčin, a párt gazdasági szakértője olyan kijelentést tett az aktualne.sk portálnak, hogy a koalíció oltárán beáldozzák a szuperbruttó bér bevezetését és néhány járuléktarifa csökkentését, azt azonban nem engedik meg, hogy mindez az iparosok és kisvállalkozók terheinek emelése rovására történjen meg. Elfogadhatatlan számunkra, hogy az iparost nagyvállalkozóként kezeljék. „Ausztriában például bevett szokás, hogy egy bizonyos bevételi határ el nem érése esetén az iparost nem is tekintik vállalkozónak” – mondta Marcinčin. Persze, mert Ausztriában régóta tudják: vannak kényszervállalkozók, illetve olyan iparosok-gazdálkodók, akik a szociális ellátórendszerre való rászorulás helyett választják ezt a megélhetési kalandot. Nálunk a jelenlegi koalíciós pártok fel sem tételezik, hány család, egyén él így az iparlevelesek táborában. Talán a „ki mint él, úgy ítél” elve alapján. Hogy képesek lesznek-e hatástanulmányt is letenni a döntést megelőzően a kormányzó pártok vezetői az asztalunkra, érdeklődéssel várjuk. Már csak azért is, mert a jelenlegi kormányfő egyszer – amikor a mostani pártok zöme reformcsomagokat ültetett át Szlovákiában – maga is bírálta ezeknek a hiányát, s ennek tudta be a második Dzurinda-kormány választási bukását.
Soron kívüli témaként persze napirendre kerülhet a négy párt és Igor Matovič csoportjának viszonya is, melyről a hétvégén nyilatkozott úgy a kormányfő, hogy miattuk esetleg záradék kerül majd a koalíciós szerződéshez.
Felvidék Ma
