A hatvanas-nyolcvanas évek Ki nyer ma? komolyzenei rádiós vetélkedőjét a magyar főváros egyik legforgalmasabb kereszteződésében, az Astoria szálloda halljában rendezték évtizedeken keresztül.
Az adásba nagyon sokszor behallatszott az autók dübörgése, a buszok hangja. Az egyik műsorvezető különös kérdésekkel szórakoztatta a közönséget: operákból autómárkákat kellett felismerni. Természetesen a riporter a névazonosságra utalt, s a feladványokra még mindig jól emlékszem.
A legnépszerűbb operának a közvélemény Bizet Carmenjét tartja. A címszereplő barátnői: Frasquita és Mercédès. Természetesen kevesebb szerep jut a két utóbbi lánynak, de az első felvonás kvintettje igazi bravúrszám, s igen kényes hangilag.
A harmadik felvonásban ismét együtt énekel a három hölgy a híres kártya-tercettben. Jövőjüket rakják ki az ördög bibliájával, s Mercédès jár a legjobban, neki ifjú szerető jut, barátnőjének egy gazdag öregurat vet ki a sors, Carmenre és volt szerelmére viszont halál vár. A Mercedes márkaelnevezést is egyébként a leánynév ihlette, ráadásul egy osztrák-magyar diplomata, Jellinek Emil sarja volt a névadó.
Egy másik nagyon népszerű műben is felbukkan egy kocsi márka: a Suzuki.
A névnek, mint az ázsiai szavaknak, több jelentése is van, a legszebb talán a „Csengő fa”, Giacomo Puccini legkedvesebb operájának, a Pillangókisasszonynak a komornája hallgat e névre. Az első felvonásban egy cserfes cselédet játszik, a dráma előrehaladtával vált komolyabbra szerepe, a címszereplő öngyilkossága előtt kiküldi a lányt, hogy óvja kisfiát.
Verdi, Shakespeare A windsori víg nők vígjátéka alapján a Falstaffjában komponálja meg a Ford nevű férj és a felesége figuráját. A szerelmi komédiában a huncut Alice Ford viszi a prímet, s barátnőjével igencsak megleckézteti a szebbnapokat látott öreg címszereplőt, s egyúttal férjét is móresre tanítja. Otto Nicolai német zeneszerző is feldolgozta a témát, de ő már nem az „autónevet” adta dalműve főhőseinek.
Fotó: Csermák Zoltán archívuma
Idáig „négyütemű” operákkal foglalkoztunk, most jöjjön egy „kétütemű”, a Wartburg.
A kelet-német csoda is köthető operához, mégpedig Wagner művéhez. A zeneköltő 1845-ben mutatta be Tannhäuser és a wartburgi dalnokverseny című zenedrámáját, ami a későbbiekben csak Tannhäuserként vonult be a zenetörténetbe.
A műnek részben alapja egy XIII. századi monda a wartburgi dalnokversenyről. A helyszínt, a híres várat egyébként naponta láthattuk a Kisvárosi doktor című filmben, s a filmkockákon gyakran megjelenik egy oldtimer Wartburg gépkocsi is. A kastély a mi Szent Erzsébetünk lakhelyéül is szolgált, ahol boldogan élt Lajos tartományi gróffal, kinek korai halála után az özvegy élete megaláztatásban telt. A magyar szent neve a szeretettel, s a karitásszal fonódott össze az egész világon.
(Csermák Zoltán/Felvidék.ma)
