Az Eurostat becslése alapján Szlovákia is az Európai Unió országainak élcsoportjába tartozik, ahol jelentős a szürke gazdaság következő válfaja: számla vagy nyugta nélkül vásárolják meg a fogyasztók a termékek vagy a szolgáltatások jelentős részét. A számszerűsített becslés alapján az államkincstár tavaly ilyen címen 2,8 milliárd eurónyi hozzáadott érték adóbevételtől (HÉA) esett el, miközben az államháztartás hozzáadott érték adóbevétele 4,3 milliárd euró volt. Vagyis az Eurostat becslése alapján a tavalyi kereskedelem negyven százaléka (!) szabálytalanul, a hozzáadott érték adóbevallása és adóbefizetése nélkül zajlott le. Csupán Görögország, Románia és Lettország helyzete lesújtóbb az unióban.
A pénzügyi tárca frappáns módon, számlalottóval enyhítené a tarthatatlan helyzetet. A számlalottó rendszerét korszerű informatikai alapokra helyezte, hiszen interneten, okos telefonon és SMS-ben lehet részt venni a játékban, személyesen pedig némely sportfogadási irodákban. Csakhogy a rendszermegoldás felemásra sikeredett, a kezdetekben nem bírta el a terhelést. A pénzügyi tárca túlbecsülte a lakosság anyagi helyzetét és alábecsülte jártasságukat a modern kommunikációs eszközök terén. Az előbbi azt eredményezheti, hogy a nyeremény reményében becsületesebbek és kritikusabbak lesznek a vásárlók, az eddigieknél sokkal gyakrabban fogják igényelni a nyugtát vagy a számlát. Ez az államháztartás számára kulcsfontosságú. Az utóbbi pedig azt jelzi, hogy a lakosság jelentős része jártas a modern kommunikációs eszközök használata tekintetében, ami ismételten meglepő és egyben pozitív fejlemény.
Ne feledkezzünk el persze a hackerek csoportos támadásairól. A rendszer biztonsági kapuit és tűzfalát kell majd a rendszergazdáknak alaposan feljavítaniuk. De ez természetes kell, hogy legyen. Meglepő, hogy az állami megrendelésre készült országos jelentőségű informatikai rendszer nem rendelkezett fokozott biztonsági védelemmel a hackertámadások kivédésére.
Néhány javaslat a rendszer jobbítása céljából. Aki olcsó, néhány eurós vagy tízeurós vásárlásnál vesz részt a nyereményjátékban, az úgy tesz, mintha ugyanilyen összegben vásárolna sorsjegyet. Ám aki építkezik, és az építőanyag ára vagy a munkadíj számlázásánál nem tartja be az előírt szabályokat, amikor esetenként a HÉA összege meghaladja a lehető legmagasabb nyereményt, akkor a nyereményjáték nem hat majd ösztönzően, hiszen a nyeremény esélye elenyésző. Lehet, hogy bizonyos határ feletti összegeknél ösztönzőbb rendszert kell a pénzügyi tárcának kitalálnia. Persze, az államkassza számára így első nekifutásra is sok kicsi sokra megy. Érthető.
Megmutatkozott az is, hogy rögtön az elején a csalók sem tétlenkedtek. Olyan nyugtákat regisztráltak a nyereményjátékban, amelyeken a feltüntetett pénztárgép-kód hamis volt. Meg kell előzni a fehérgalléros bűnözők gondolatmenetét, a rendszergazdáknak egy lépéssel előttük kell járniuk. Nyilván többen szeretnék elérni: nyerjen úgy, hogy közben a HÉA-t sem fizette ki, mások fiktív nyugták kibocsájtásán gondolkodnak.
Csiszolni kell még a rendszert, ez rögtön az elején bebizonyosodott. Viszont a nyereményjáték iránt tanúsított hatalmas érdeklődés azt bizonyítja, van létjogosultsága az újdonságnak, a pénzügyi tárca ésszerű lépéssel próbálja megnövelni a hozzáadott érték adóbevételét az államkassza számára. Egy frappáns húzással sikerült a vásárlók tájékozottságát megnövelni, ösztönözni őket arra, hogy a vásárlást követően követeljék a nyugtát vagy a számlát. Ezzel a kinyomtatott nyugtával párhuzamosan nyilvántartásba került a vásárlás, az eladó bevallja és befizeti az államkasszába a vásárlás utáni HÉA-t. Tekintettel az államháztartás mai állapotára, mindannyiunk érdeke ezt kívánja.
Farkas Iván
A szerző az MKP gazdaságpolitikai alelnöke
