Az Európai Unió lakosságának 72 százaléka bízik az EU-ban, ugyanakkor a brüsszeli bürokráciával szemben nagy az elégedetlenség – hangzott el a Századvég Európa-projekt 2024-es felméréséről tartott kerekasztal-beszélgetésen csütörtökön Tusnádfürdőn.

Demkó Attila, az MCC biztonságpolitikai szakértője úgy értékelt: nem magával az EU-val van a baj, az egy jó projekt, az a kérdés, milyen irányba megy tovább az unió. A bizalom megvan, és ennek meg is kellene maradnia – húzta alá.

Ugyanakkor, ha elmegy egy olyan társadalmi kísérlet irányába, mint Svédországban látható, akkor a jó projekt könnyen rosszá válhat – vélte. A magyar nemzet és az európai népek többsége pozitív állásponton van, az EU akkora érték, hogy mindenáron meg kell őrizni – összegzett.

Ami az Európai Parlamentben történt, hogy kordonba zárták a Patrióták Európáért frakciót, rendkívül súlyos fejlemény, 18 millió ember véleményét nem vették figyelembe. Amikor elmossák, rugalmasan kezelik a saját szabályaikat, az oda vezet, hogy senki nem fogja tiszteletben tartani ezeket – figyelmeztetett és feltette a kérdést, hogy milyen érzés lesz, ha egy következő jobboldali győzelem után a szocialista frakció nem kap majd pozíciókat. Akkor lenne csak nagy felháborodás – jegyezte meg.

Kijelentette: nincs olyan, hogy elsőrendű, mainstream vagy másodrendű európai, ez rendkívül veszélyes az európai projektre nézve.

Faragó Csaba, a Századvég külkapcsolati vezetője kiemelte: az EU polgárai körében mindenhol kimagasló az európai projekt támogatása, ugyanakkor a brüsszeli intézményekkel és bürokráciával szemben kifejezetten nagy az elégedetlenség.
A felmérés során a válaszadók 35 százaléka mondta, hogy az EU vezetése nem korrupt, míg 52 százalék korruptnak tartja a brüsszeli elitet.

Hortay Olivér, a Századvég kutatóintézeti igazgatója rámutatott, hogy érdemes markánsan különválasztani az uniót mint projektet, és magát az unió intézményrendszerét. Arra a kérdésre, hogy a brüsszeli elit és intézményrendszer mennyire veszi figyelembe az egyes országok érdekét, a többség nemmel válaszolt. Szintén rendkívül elégedetlenek az emberek a gazdasági helyzet kezelésével – hangsúlyozta, megjegyezve: az Európai Bizottság sokat tett azért, hogy ez a negatív vélemény kialakuljon és azt táplálja. Mindent meg kell tenni a jövőben, hogy az Európai Bizottságot olyan irányba terelje, hogy az emberek elvárásaihoz közelítsen a működése – húzta alá.

Kitért arra is, hogy rendkívül rossz az általános hangulat, a Covid-járvány vagy a lezárások alatt sem volt ennyire negatív a szubjektív konjunktúra. Nagyon durva romlást mutatnak az energiaszegénységre vonatkozó adatok – hívta fel a figyelmet, hozzátéve:

ma az EU-ban minden negyedik lakos fűtési és fizetési nehézségekkel küzd. Az unióban azok aránya, aki nem tudják megfelelően fűteni lakásukat, 23 százalék volt, míg fizetési gondokkal az EU-ban 25 százalék, Magyarországon 14 százalék küzd.

A felelősséget illetően a válaszadók 64 százaléka egyetértett azzal az állítással, hogy az Európában tapasztalható energiaválság részben az Európai Bizottság elhibázott energiapolitikájának következménye. Hortay Olivér rámutatott: a következő időszakban elengedhetetlen, hogy az EU drasztikus változást hajtson végre az energia és a klímapolitika területén.

Faragó Csaba azt mondta: sajnálatos, hogy egy olyan projekt, mint az EU, odáig fajult, hogy lesznek olyan országok, melyek örülnek, mert a közösből jobban részesülnek, míg mások azt érzik, hogy hátrányba kerülnek. Ennek egyik oka, hogy visszafogják az uniós forrásokat ilyen-olyan okokra hivatkozva, s ezek akár véglegesen elvesznek politikai okokból – jegyezte meg.

Demkó Attila azt mondta, sok várakozás teljesült az EU-val kapcsolatban, a régiós felzárkózás motorja volt a szervezet. Nagyon sok olyan dolog van ugyanakkor, ami sokkolja, különösen ennek a térségnek a közvéleményét. Az egyik az, hogy átláthatatlan, mi történik Brüsszelben – mutatott rá, hozzátéve:

még ő sem érti, pontosan mit is kellene végrehajtani, hogy a zárolt források felszabaduljanak. Ha pedig ezt kényszerítésre használják, hogy egy ország politikáját megváltoztassák, az probléma – összegzett.

A legnagyobb tragédiának azt tartotta, hogy akik most leginkább a háborús megoldás mellett vannak Ukrajna kapcsán, a fő felelősei annak, hogy az unió védelmi képessége leépült.

Hortay Olivér hozzátette: a fegyverszállítás támogatottsága csökkent az elmúlt egy évben, az emberek ezzel nem értenek egyet. A katonák küldése kifejezetten vörös vonal az emberek szemében, senki nem akarja, mégis intenzív vita folyt erről az elmúlt időszakban az unióban. Hozzátette, az orosz–ukrán háborút nem biztonságpolitikai szempontból tartják aggasztónak, hanem a saját egzisztenciájukra nézve tartják veszélyesnek, s mindenhol többségben vannak, akik úgy látják, a saját országukra nézve káros.

Demkó Attila a Kínát érintő kérdésről kiemelte: a kapcsolatok teljes megszakítása nem lenne helyes, azzal lábon lőnénk magunkat. Azzal ugyanakkor egyetértett, hogy bizonyos szektorokban vissza kell hozni a termelést Kínából. Példaként a lőszergyártást, a védelmi ipart említette.

Hortay Olivér szerint az Európai Bizottság a tűzzel játszik, a következmények rendkívül súlyosak lehetnek. Kína az egyik legfontosabb külkereskedelmi partner, az európaiak nagyon világosan látják a veszélyeket és semmilyen legitimitása nincs a kínai kereskedelmi konfliktusnak.

Az Európa Projekt-kutatássorozat 2024-es felmérésének célja a kontinenst érintő legjelentősebb közéleti kérdésekkel kapcsolatos lakossági attitűdök feltérképezése volt; harmincezer embert kérdeztek harminc országban.

(MTI/Felvidék.ma)