A messenger RNS-alapú oltóanyagok fejlesztésében hozhat áttörést az az eredmény, amelyet a Karikó Katalin, fiziológiai és orvostudományi Nobel-díjas tudóssal korábban együtt dolgozó Pardi Norbert és csapata fejleszt. Tavasszal megjelenő publikációjuk előtt a Kossuth Rádiónak adott exkluzív interjúban a Pennsylvaniai Egyetem professzora részletezte felfedezésük jelentőségét.
Karikó Katalin és Kisújszállásról származó tudóstársai tartottak nemrég közönségtalálkozót a településen. Legújabb felfedezésükről ekkor csak a Kossuth Rádiónak beszélt Pardi Norbert, a Pennsylvaniai Egyetem professzora. A biokémikus Karikó Katalinnal dolgozott a messenger RNS-technológia kifejlesztésén, de ma már önálló kutatólaboratóriumot vezet.
Eredményeik olyannyira újak, hogy majd csak tavasszal jelennek meg a neves Nature Nanotechnology című lapban.
Felfedezésük lényege, hogy a különböző betegségek ellen készülő messenger RNS-vakcinákban nemcsak az RNS-t érdemes tervezni, hanem azokat a zsírrészecskéket is, amelyekbe az RNS-t, amely a kórokozó vagy a rák elleni küzdelemhez szükséges információkat tartalmazza, becsomagolják.
„Az RNS nagyméretű, negatívan töltött molekula, így a sejtmembránon nem tud keresztüljutni, hogy kifejtse hatását, csak nagyon kis mennyiségben, ezért valamifajta mechanizmus kell arra, hogy ezen átjusson. Ebben segít neki a zsírmolekula. Újabb felfedezések azt is kimutatták, hogy ez a zsírmolekula nagyon jó immunaktiváló, ami a vakcinák esetén különösen fontos” – kezdte a kutató annak magyarázatául, hogy miért fontosak a vakcinákban ezek a zsírmolekulák.
A Kossuth Rádió Felfedező – a tudomány világáról című műsorában kifejtette azt is, hogy egy vakcina hatékonysága szempontjából fontos az immunválasz minősége. A vírusok ellen az ellenanyag-termelés kívánatosabb és hatékonyabb, míg a baktériumok, vagy a daganatos sejtek ellen a sejtes immunválasz.
„A mi felfedezésünk ebben a nemsokára megjelenő publikációban az, hogy példákat tudunk arra mutatni: az RNS-molekulákat körülvevő zsírmolekuláknak miként tudjuk változtatni az összetételét, annak megfelelően, hogy melyik irányba akarjuk eltolni az RNS-vakcina által kiváltott immunválaszt” – mondta, kiemelve, ezeket a zsírmolekulákat ugyan már régen felfedezték, ők azonban ezek arányát annak alapján tudják változtatni, hogy milyen betegséget szeretnének legyőzni, azaz, hogy az ellenanyag-termelés, vagy a sejtes immunválasz túlsúlya a kívánatosabb.
Például egy influenza elleni vakcina esetén az előbbi, míg egy TBC elleni oltóanyag esetén az utóbbi jelent előnyt. Hamarosan megjelenő publikációjukban leírják, hogy egérimmunizálási kísérletekben, mind fertőző betegségekben, mind pedig rák elleni vakcinálási esetben, működik felfedezésük.
A későbbiekben pedig azt vizsgálják, miként működik mindez nagyobb állatmodellekben, például majmokban, és ezt követően embereken is tesztelik. „Amennyiben kiderül, hogy az egérben megtett felfedezéseink többé-kevésbé átültethetők nagy állatmodellbe, illetve emberbe is, fontos felfedezés lesz. Hiszen azt tudjuk mondani, hogy amennyiben rák elleni vakcinát fejlesztünk, akkor egy olyan összetételt kell választani, ami elsősorban T-sejtes immunválaszt vált ki. Ha pedig egy új virális vakcinát készítünk, akkor az ellenanyagokra fókuszálva olyan összetételt kell választani, ami elsősorban az ellenanyagválasz irányába tolja el a vakcina által kiváltott immunitást. Szerintem jövő évre lesznek eredményeink ezzel kapcsolatban is” – árulta el Pardi Norbert.
A teljes beszélgetés újrahallgatható a műsor Médiaklikk-oldalán.
Felfedező – a tudomány világáról – csütörtökönként 14:30-tól a Kossuth Rádió műsorán.
MTVA/Felvidék.ma
