Az iskolareform kapcsán sok szó esik a kirekesztésről, a szegregált iskolák, illetve osztályok megszüntetéséről. Az EU is több alkalommal figyelmeztette Szlovákiát a probléma kezelésére. A megoldás kapcsán az integrációról és az inklúzióról hallunk leginkább. Mit értünk az említett fogalmak, megoldások alatt?
Integráció alatt az átlagostól eltérő gyerekek (sajátos nevelési igényűek, szociálisan hátrányos helyzetű családokból származók stb.) befogadását, az iskolába, osztályközösségekbe való betagolásukat értjük.
Az integrált (befogadott) gyerekektől elvárjuk, hogy illeszkedjenek be, alkalmazkodjanak a közösséghez. Ebből az elvárásból némi felsőbbrendűség is kicseng: ha hozzánk akarsz tartozni, akkor alkalmazkodj a mi szabályainkhoz, a mi életmódunkhoz.
A roma gyerekek többsége erre az alkalmazkodásra, beilleszkedésre képtelen, és talán nem is akar alkalmazkodni. A tapasztalat azt mutatja, hogy ez a megoldás csak akkor működik, ha osztályonként nem több, mint 4-5 gyerek befogadását kell megoldani.
A megoldást valószínűleg az integráció magasabb foka, tehát nem az egyszerű befogadás, hanem az elfogadás jelentheti – ezt már inklúziónak nevezzük.
Inklúzióról akkor beszélünk, ha az osztályban jelen lévő, hátrányos helyzetű családokból érkező, és a sajátos nevelési igényű gyerekek együtt vesznek részt a foglalkozásokon, együtt tanulnak a befogadó iskola tanulóival, mégpedig egyéni differenciálás alkalmazásával. Ez azt jelenti, hogy a tananyagot, az oktatás módszereit és formáit a tanulók egyéni adottságaihoz igazítják.
Ez a személyre szabott oktatás nem egyéni oktatást jelent. A diákok többnyire csoportokban tanulnak, együtt és egymástól. Ehhez társul a pedagógus, a gyógypedagógus, az asszisztens stb. segítő, támogató tevékenysége.
A fejlett társadalmak iskoláiban már gyakorlattá vált az inkluzív pedagógia alkalmazása.
Az inkluzív pedagógia egy alapvető szemléletváltást feltételez, amelynek során az iskola oly módon alakul át, hogy a tanulók egyéni és időben változó nevelési igényeire reagálni tudjon.
Az iskola a tananyagon és az alkalmazott tanítási módszereken keresztül épít a tanulók különböző identitására, előzetesen megszerzett tudására és képességeire. Az inkluzív oktatás bevezetését és alkalmazását ezért a gyerekek diagnosztizálása kell, hogy megelőzze.
A gazdaságilag fejlett országokban az inkluzív oktatás bevezetésével jelentős mértékben sikerült csökkenteni az otthonról hozott hátrányokat és az iskolaelhagyást.
Albert Sándor/Felvidék.ma