Szeresd az anyanyelvedet

Megtartották a Szenczi Molnár Albert Napok hivatalos megnyitóját Szencen. A Csemadok Szenci Területi Választmánya által szervezett, országos jelentőségű rendezvény Szenczi Molnár Albert köztéri szobránál kezdődött 2025. október 3-án. A hivatalos megnyitó előtti héten az érdeklődők egy tanulmányúton vehettek részt Jókai nyomában Komáromban és Izsán.

A koszorúzási ünnepség bevezetőjében Turcsányi Cynthia, a Szenczi Molnár Albert Alapiskola tanulója, Farkas Jenő Szenci séta című versét adta elő. Ezt követően Neszméri Tünde, a Csemadok elnökségi tagja köszöntötte az emlékezőket, majd átadta a szót nagytiszteletű Tóth Krisztián zsigárdi lelkipásztornak.

„Amikor Szenczi Molnár Albert nevét halljuk, nem csupán egy neves filozófus, lelkipásztor vagy fordító jut eszünkbe, hanem valaki, aki hidat épített a múlt és a jelen között, aki a hit és a nyelv összefonódásán keresztül erősítette a közösséget” – ezekkel a szavakkal kezdte ünnepi beszédét a zsigárdi lelkész, majd idézte a 23. zsoltárt, amely szerinte visszavezet bennünket gyökereinkhez, eredetünkhöz.

„Gondolkodjunk el egy pillanatra azon, hogy egy ember milyenségét mi határozza meg. Természetesen sok minden: a genetika, a neveltetés, a környezet. Az első évek és a gyermekkor első élményeinek fontosságát nem lehet eléggé hangsúlyozni. Szenczi Molnár élete is szoros kapcsolatban állt gyökereivel: Szencen töltötte gyermekéveit, anyanyelvén tanult és formálódott. A pszichológiai kutatások is egyértelműen kimutatják, hogy az első évek, a kötődés, a biztonság, a nyelv és a közösség iránti érzékenység mennyire meghatározza egész életünket. Így nem véletlen, hogy Albert is visszatért gyökereihez, és itt talált elhivatottságot az anyanyelv szolgálatában, a hit és a kultúra közvetítésében” – mondta Tóth Krisztián.

Nagytiszteletű Tóth Krisztián zsigárdi lelkész (fotó: Oros Zsuzsa)

A nyomdák és a nyomtatás fejlődése révén Szenczi Molnár Albert magyar nyelvre fordított szövegei nem csupán könyvek voltak. Ezek a fordítások a kultúra, a nyelv és a hit fejlődésének alapkövei lettek. Gondoljunk bele: a magyar nyelvű Biblia vagy zsoltárok a XVI. században óriási jelentőséggel bírtak – az ember saját anyanyelvén hallhatta Isten szavát. Ezt az érzést ma is átélhetjük, amikor kimondjuk vagy felolvassuk a 23. zsoltár szavait, és értjük, érezzük: Az Úr az én pásztorom. Csordultig van poharam. Nem félig teli, nem félig üres – csordultig. Ez a beteljesedés, a teljes bizalom, a nyugalom érzése” – fogalmazott a lelkész.

A civil szervezetek és az egyházi vezetők is elhelyezik a koszorúkat (fotó: Oros Zsuzsa)

Tóth Krisztián beszédét az alábbi gondolatokkal zárta: „Ma, amikor itt állunk Szencen, érezzük, hogy ez az örökség él. Nem csupán történelem, nem csupán irodalom, hanem életünk része. Szenczi Molnár Albert üzenete számunkra egyszerű, mégis mély: értékeld a gyökereidet, szeresd az anyanyelvedet, és érezd a közösséged erejét, mert ez az, ami igazán számít.”

Az ünnepi beszéd után a jelenlévők elhelyezték az emlékezés virágait, majd közösen elénekelték nemzeti imánkat.

A megnyitó a koszorúzás után a szenci kultúrházban folytatódott, ahol két kiállítás nyílt meg: a hegysúri fiatal alkotó, Szeif Gujber Gabriella és a rétei Petrla Ferenc, azaz Señor kiállítása.

Petrla Ferenc egyik festménye (fotó Oros Zsuzsa)

Petrla Ferenc alkotásait Görföl Jenő méltatta, aki kiemelte, hogy nem ez a festő első kiállítása Szencen, de az első kiállítása éppen itt volt. Viszonylag későn, huszonöt évesen kezdett festeni, de számos művésztelepen vett részt, és most is egy ilyen záró kiállításán van, ezért nem lehetett jelen Szencen. Petrla Ferenc kiállításának címe Hangulatok és érzések, festményei valóban ezeket közvetítik a nézőnek.

Szeif Gujber Gabriella, a Hegysúron élő festő kiállításának címe Színek és pillanatok, amely szintén kifejezi a képek hangulatát, hiszen festményei csodálatos színekkel ragadják meg a pillanatokat. Kiállítását Neszméri Tünde méltatta, aki hangsúlyozta, hogy a festmények a természet és környezetünk szépségeit örökítik meg. Szeif Gujber Gabriella hozzászólásában szintén kiemelte, hogy kirándulásai alkalmával látott pillanatokat kíván megfesteni.

A kiállításmegnyitók után az Apák Zenekar lépett színpadra. Az Apák Zenekar 2020-ban alakult felvidéki és anyaországi zenészekből. A megnyitón nem az egész együttest láthatta a közönség, a zenekar három nagyszerű zenésze játszott Szencen: Szigeti Dezső gitáron, Belkovics István énekével, Menyhárt József pedig énekes gitárosként kápráztatta el a közönséget. Saját szerzeményeik mellett előszeretettel játsszák a kortárs könnyűzene ismert dalait, így volt ez a Szenczi Molnár Albert Napok megnyitóján is.

A Szenczi Molnár Albert Napok rendezvényei a Mol Új-Európa Alapítvány Határtalan Nyár programja és a Magyar Kormány Nemzetpolitikai Államtitkárságának támogatásával valósulnak meg, amelyet a Bethlen Gábor Alapon keresztül biztosítanak.

Felvidék.ma