Magyarok Nagyasszonya Szűz Mária egyik elnevezése, mely kifejezi különlegesnek tartott kapcsolatát Magyarországgal. A magyar katolikus egyház október 8-án főünneppel emlékezik meg a Szűzanya magyarokat oltalmazó pártfogásáról.
Szent István 1038-ban Mária oltalmába ajánlotta koronáját és országát. Felajánlása óta a magyar nép Szűz Máriát Magyarország égi pártfogójának nevezi és Magyarok Nagyasszonyaként is tiszteli. XIII. Leó pápa engedélyezte ezt a külön ünnepet a magyar nép számára, október második vasárnapján, amit Szent X. Piusz október 8-ra helyezett.
A Magyarok Nagyasszonya ünnepet 1980-ban II. János Pál pápa megerősítette azzal a gesztussal, amikor október 8-án a Szent Péter-bazilika altemplomában a Magyarok Nagyasszonya tiszteletére kápolnát szentelt.
Patrona Hungariae, régi képeslap, részlet (Fotó: Wikipédia)
A történelem viharos évszázadaiban népünk az élet minden területén kérte a Magyarok Nagyasszonya oltalmát. A török uralom alóli felszabadulás emlékére 1693-ban I. Lipót király hálája jeléül megismételte az ország Szent István-i fölajánlását a Nagyasszonynak.
A Patrona Hungariae sajátos ikonográfiája a napba öltözött asszony ábrázolásából bontakozott ki: a Szűzanya fejére a tizenkét csillagú korona helyett a magyar Szent Korona került, a karján ülő kis Jézus kezébe az országalma, Mária másik kezébe pedig az ország jogara.
„A Szent Korona Kárpát-medencei Országához tartoznak a Trianonban elszakított országrészek és annak népei. Mert a trianoni diktátum ezt a „királynői birtokot” rajzolta át földi asztalon – jóllehet – ez semmit sem változtatott az Égi Atlaszon”
– olvasható a Hajnal Szép Sugara honlapján.
Országfelajánlás, orsi templom (Fotó: Wikipédia)
„A magyar nép ajkán született „boldogságos” és a „boldogasszonyságot” őrző jelzők küldetése meghatározza a magyar nép különös és egyedi kötődését Máriához. Ez a kapcsolat hozzátartozik a nemzeti és keresztény értékek megszilárdításához, kulturális és történelmi értelemben egyaránt” – írja Molnár V. József néplélek-kutató, majd így folytatja:
„A csángók és az erdélyi nép Napba Öltözött Boldogasszonyként is tiszteli Szűz Máriát és Babba Máriának nevezi. A csíksomlyói kegytemplom őrzi Babba Mária kegyszobrát, tisztelete az 1440-es évekre nyúlik vissza. A romániai Csíksomlyó különleges jelkép a magyarság szemében, ahová évente tízezrek zarándokolnak, akik nemcsak hitük mellett állnak ki, de kifejezik ragaszkodásukat nemzetükhöz és anyanyelvükhöz. Hívő katolikus népünk ma is felé fordul, közbenjárását kéri, amikor elzarándokol a Mária-kegyhelyekre.”
Magyar szentek hódolata a Nagyboldogasszony és a gyermek Jézus előtt, Pécs (Fotó: pecsiplebania.hu)
Az ősi magyar himnusz, a ma is legismertebb Mária-ének, mely ezekkel a szavakkal szólítja meg Máriát, Jézus anyját:
„Boldogasszony Anyánk, régi nagy Pátrónánk!
Az évszázadok viharában sokszor a csatatereken dőlt el a nemzet jövője, amikor a máriás lobogók alatt vérük hullásával védték eleink a Magyar Királyságot. Ma azokban a családokban, közösségekben épül a nemzet, ahol a szülők a mindennapi kenyér mellé hitük, reményük és szeretetük bőségéből, gazdag, egyre megújuló tartalmából adnak gyermekeiknek. Jelentős szerepük van azoknak a közösségeknek is, amelyek azon kötelességekre törekszenek, melyek az Istenre, a hazára, az embertárs iránti tiszteletre és szeretetre, valamint a nemzet iránti hűségre épülnek.
Régi képeslap, Magyarok Nagyasszonya (Fotó: Wikipédia)
Október 8-án a katolikus templomokban felhangzik a fohász éneke a Magyarok Nagyasszonyához:
„Nagyasszonyunk, hazánk reménye!
Bús nemzeted zokogva esd!
Nyújtsd irgalomjobbod feléje,
Botlásiért, ó, meg ne vesd!
Mi lesz belőlünk, ha Te elhagysz?
Ó, árvaságunk sírba hervaszt!
Minden reményünk csak Te vagy:
Szent Szűzanyánk, szent Szűzanyánk,
Ó, el ne hagyj!”
Forrás: Hajnal Szép Sugara, Katolikus.hu, Népi Kalendárium
Berényi Kornélia/Felvidék.ma
