Bartók Béla halálának 70. és Szíjjártó Jenő születésének 95. évfordulójára emlékezve országos műveltségi vetélkedőt rendezett a középiskolák háromfős csapatai számára a Csemadok Országos Tanácsának megbízásából a Szlovákiai Magyar Zenebarátok Társasága a Csemadok Galántai Területi Választmányának társrendezésében május 28-án a Galántai Városi Művelődési Központ esztrádtermében.
A vetélkedő célja, hogy résztvevői jobban megismerjék a zeneszerzők művészetét, illetve sokrétű tevékenységüket. Az alkotásaikból összeállított zenehallgatási anyaggal pedig betekintést nyerjenek a zene szépségeibe, s azon keresztül gazdagítsák zenetörténeti ismereteiket, esztétikai igényességüket, illetve a kreativitásukat. A vetélkedőre, amelynek felkészülési anyagát: Szirányi János: Bartók Béla, a Világhíres Zeneszerzők sorozatból és dr. Tóth Árpád: „Mert törvény az anyai szó, gravitáció”, Szíjjártó Jenő a szlovákiai magyarság zeneszerzőjének élete és munkássága c. könyvei képezték, 14 iskola 15 csapata jelentkezett be, amelyből végül 13 csapat vállalta a megmérettetést. A vetélkedő öt fordulóból állt, a témakörök pedig: totó, tudásteszt, keresztrejvény, képfelismerés és zenehallgatás voltak Bartók, illetve Szíjjártó műveiből.
A műveltségi vetélkedőt kamarahangverseny egészítette ki, amelynek fellépője a budapesti Ad Libitum Kamaraegyüttes volt. Műsorukat Bartók szellemében és igényességében állították össze. Bartók ugyanis korának nem csak korszakalkotó zeneszerzője, hanem ünnepelt zongoraművésze is volt. Mint olyan, koncertjein rendszeresen szerepeltek az általa nagyra értékelt elődeinek művei, így Bach, Mozart, Liszt, Debussy és a kortársak közül főleg Kodály művei is. Az Ad Libitum Kamaregyüttes is ezt tartotta dramaturgiai vezérfonalának. Megkapóan szépen adták elő W. A. Mozart: C moll miséjéből a Laudámus te c. részt, majd C. Debussy: a Bergamasque szvit „Holdfény” tételét amely igazi impresszionalista színektől pompázott. Liszt művészetét a népszerű „Szerelmi álmok”, Kodály Zoltánt a Háry János szvitből az ismert „Bécsi harangjáték” , míg Szíjjátó Jenőt két népdalcsokra, a „Nem anyától lettem”, illetve a „Nyitravidéki dudanóták” képviselték. Mindkét népdalcsokorban, de ugyanúgy Bartók: Húsz paraszt dalának három tétele előadásában sziporkázó teljesítményt nyújtott Szakács Ildikó, aki a budapesti Operaház magánénekese.
A hangversenyt követően került sor az eredményhirdetésre. A Szalay Szilvia vezette öt tagú zsűri előtt a legkiegyensúlyozotabb teljesítményt a Szondy György Gimnázium Fabian Vivien, Benő Barbara és Ferenc Cyntia összetételű csapat nyújtotta Ipolyságról, amely a legmagasabb pontszámmal az 1. helyen végzett. A dobogó 2. helyére a Kiss Orsolya, Mészáros Zsuzsanna, Kevély Ádám összetételű csapat került, a Czeglédi Péter Református Gimnáziumból Léváról (felkészítőjük: Kiss Beáta tanárnő), a 3. helyezést pedig az ipolysági Szondy György Gimnázium második versenycsapata szerezte meg, a tagjai: Novák Bernadett, Szabó Linda és Farkas Viktória voltak, akiket a győztes csapathoz hasonlóan Béres Gábor tanár úr készített fel a műveltségi versenyre. A dobogósokat megközelítő pontszámot ért el még a somorjai Madách Imre Gimnázium, illetve a komáromi Selye János Gimnázium csapata, akiknek teljesítményét a zsűri ezüst koszorús minősítéssel jutalmazta.
Az országos műveltségi vetélkedő kapcsán összegzésül elmondható, hogy teljesítette célkitűzését, mivel minden bizonnyal hozzájárult a fiatalok esztétikai ismeretanyagának gyarapításához, bővítette a nemesebb zene iránti fogékonyságukat, amivel feltehetően bővül a komoly zenét kedvelők tábora is. A rendezvény megvalósításáért nagy köszönet jár a Szlovákiai Magyar Zenebarátok Társaságának és a Csemadok Galántai Területi választmányának is, akik hozzájárultak ahhoz, hogy ez a méltán jelentős rendezvény megvalósulhasson, s a zeneművészet iránt fogékony fiatalok számot adhattak zenei ismerretanyagukról.
S amint azt Csáky Pál, európai parlamenti képviselő, a műveltségi vetélkedő egyik támogatója köszöntő beszédében hangsúlyozta, „legyen ez példa a sokszor eltompult, sokszor kiégett, sokszor öncélú küzdelmekbe sodródott nagyvilág számára. Mert önök, akik ebben a teremben a zene fenségétől hajtott hit által összejöttek – valóban példát jelenthetnek a civilizált emberek számára. Példát arról, hogy igenis van felemelő út, ha hiszünk a szépben, az értékesben, az összhangzatában is tiszta megnyilvánulásokban.”
Kazán József, Felvidék.ma
