A névadó Medárd franciaországi püspök volt, a VI. században élt. Egy frank nemesember és egy gallo-római anya gyermekeként született, s őt tartják Flandria megtérítőjének. Napjához fűződik a negyvennapos eső. A legenda szerint ugyanis a főpap egy a szavára nem hallgató „pajkos, táncoló, tobzódó társaságot” negyvennapos esővel mosott szét. Egyesek az időjárás védőszentjének is tartják, neki azonban az e napi regulákhoz semmi köze sincs. Valójában a gabona aratásának és a szüreti munkáknak a védőszentje.
Az e naphoz fűződő regulát egész Európában ismerik. A népi megfigyelések szerint ilyenkor gyakran várható lehűlés, ezért Medárdot az utolsó fagyosszentként is emlegetik. Somogyi jóslások szerint „ha a szentjánosbogár igen fényes, ha az égen sok a bárányfelhő, ha a dongók este sűrű röpködnek”, akkor jó idő lesz júniusban. Ha viszont sok béka jön elő, a macskák nyalják magukat, a tyúkok porban fürödnek, a kutyák pedig füvet rágnak, akkor rossz időre számíthatunk.
Somogyban Medárdkor kellett a káposztát elültetni, hogy jó termése legyen (Király 1995, 70). Csallóközben, Csilizpatason a lent mindig Medrád napján vetették el, mert az ilyenkor elvetett mag nem lett gazos és gyomos (Marczell 1997, 56).
A Középső-Ipoly mentén is elterjedt az a valószínűleg régi kalendáriumból származó jóslás, miszerint „ha Medárd napján esik, akkor negyven napig esik”. Pereszlényben így mondták: „Ha illyenkor esik, akkor negyven napon át bőségessen lessz részünk csapadékba, ha meg nem esik, akkor negyven napig szárazság lessz.” Több helyen azonban azt is megjegyezték, hogy a jóslás „hol bevát, hol nem vát be”. Az ipolybalogiak szerint Medárdkor van a szénakaszálás ideje.
Csáky Károly, Felvidék.ma{iarelatednews articleid=”54079,54077,54080,53980,53804,53701,53637,53466″}
