Alig három hete élvezheti a csallóközi település a városi jogállást, máris komoly hozadéka lehet a változásnak. Fenes Iván polgármestert faggattuk a részletekről.
– Bős régóta azon igyekezett, hogy várossá válhasson, most végre sikerült. Mit jelent ez, és mivel járhat a továbbiakban?
– Évtizedek óta dolgozunk ezen, nemcsak én, hanem az elődeim is. Mindenképpen csak előnyt jelent, hátránya nincs. A feltételeket teljesítettük, de természetesen kell hozzá politikai szándék is, hogy egy ilyen ügy a kormány, illetve a parlament elé kerüljön. Amikor a menekülttábor létrehozása kapcsán itt járt a belügyminiszter, és garanciákat kértem tőle a helyi lakosság biztonságára vonatkozóan, akkor egyúttal kihasználtam az alkalmat, hogy felhívjam a figyelmét a már 2013-ban beadott kérvényünkre a várossá nyilvánítással kapcsolatban.
Ez a kormánynak nem kerül semmibe, nekünk viszont sokat jelent. Például rögtön a kihelyezett, ünnepélyes kerületi képviselő-testületi ülést, amelyen szándéknyilatkozatot fogadtak el a központi kereszteződés körforgalommá átépítéséről, és ez legkésőbb jövőre meg is valósulhat. A várossá válás nyomán a munkahelyteremtés is új lendületet kaphat: a Google egy adatbázis-telephely létrehozását tervezi a Duna-parton, ahol körülbelül háromszáz munkahellyel számolhatunk.
– Ennyire elérhetetlen a miniszter, hogy csak ilyen alkalommal lehet a közelébe férkőzni?
– A törvény megszabja a kérvény beadási helyét, ez pedig a kerületi központ, azaz Nagyszombat járási hivatala. Mi benyújtottuk oda, ők pedig továbbították a rengeteg szükséges véleményezéssel együtt a belügyminisztériumba, várva, hogy ott mikor reagálnak rá. Kifejezetten nem sürgettük az ügyet, mert ez nem feltétlenül gyorsítja meg az eljárást.
– Felmerültek olyan vélemények, hogy ez egyfajta kompenzáció a menekülttáborért.
– Természetesen sokan összefüggést láttak a kettő között, és olyan értelemben valóban van összefüggés, hogy ha nincs a menekülttábor, akkor a belügyminiszter sem jött volna Bősre, és nem adódott volna alkalmam rá, hogy támogassa a kérvényünket.
– Kötelezettségekkel nem jár az új közjogi helyzet?
Nem, ugyanis lényegében eddig is úgy működtünk, mint egy város, minden adott volt ehhez, és ez változatlanul megmarad. Évszázadokon keresztül mezővárosi rangban voltunk, a hagyományban is él a dolog, és szerettük volna ezt visszakapni.
VKL, Felvidék.ma {iarelatednews articleid=”58888,58861,58542,57760,57676,56951″}
Fotó: archív, mtva