A negyedi út mentén egy kilométer hosszúságban szétszórt tanyavilágban – Kisszigeten – 116 lakos él. A terület eredeti vegetációját a tölgyes, kőrises, füzes, akácos, nyárfás erdők alkotják.
Április 30-a van. A múló reggeli szürkület tétován szórja tompa fényét az égen. Az áprilisi hűvösségben és gyenge ködben két alig kivehető alak bukkan fel – kesztyűbe, csizmába, pamut kezeslábasba, meg széles karimájú méhészkalapba öltözve. Két méhész: Egl Hajnalka és édesanyja Dobóczky Teréz, akik gyengéden gondját viselik 70 kaptárból álló méheik seregének. Ők azok, akik Kisszigeten egy különleges rovarfajtával ápolt kölcsönös kapcsolattal büszkélkedhetnek.
Egyszerűnek tűnhet, hogy az ember méhész legyen: szerezz sok kaptárt, tele méhcsaládokkal, helyezd őket nektárt adó helyre, és néhány hónap múlva térj vissza, hogy begyűjtsed a termékeket. Ez azonban nem így van. Ahhoz, hogy megtudjuk, valójában mit foglal ez magában, elbeszélgettünk Hajnival és Terikével, akik méhészek és örömmel meséltek nekünk kedvelt foglalkozásukról.
„A méhészkedés naponkénti csodákkal kapcsolatos feladat” – jegyzi meg Hajni, amint áthajol egy nyitott kaptár felett.
Eddig még senki sem érti világosan a házi méhek rendkívül szervezett közösségi életét, fejlett kommunikációs képességeit, valamint kiváló munkaszokásait.
A „naponkénti csodák” gondozói
„A sikeres méhészkedés érdekében erős vonzalmat kell érezned a méhcsaládjaid iránt – folytatja Terike – olyan, mintha te lennél méheid anyja. Azt hiszem ők felismerik ezt, s ennek megfelelően reagálnak. Az orvosuk és gondozójuk, valamint a tél nehéz időszakai alatt a táplálójuk is te leszel”. Hajni hozzáfűzi: „Egy jó méhész sokat meg tud állapítani róluk csupán abból, ha pillantást vet a kaptárra. Már a zümmögés hangjából meg lehet állapítani, hogy a méhcsalád gyarapodó, termelékeny és „boldog”-e, éhes-e, árva-e, mert az anyaméh elpusztult, zavarja-e őket valami kellemetlen dolog és még sok-sok szokást”.
Döntő fontosságú, hogy a méhész gondosan válassza meg azokat a helyeket, ahová a kaptárokat elhelyezi. Itt, Kisszigeten ideális a helyzet. Vannak hársfavirágok és akác is bőven. A közelben jegenyefák is vannak, igy ősszel is jó mézet állítanak elő a méhek. Olyat, amelynek áttetsző, vöröses a színe és kelendő a piacon. A vadon élő gyermekláncfű, kakukkfű a legjobb mézfajta kialakulásához járulhat hozzá, melyet a méhészek a mézek királyának neveznek. A méhek még a takarmánylucernákon is keresnek táplálékot.
„Minden méhész megérti, hogy az anyaméh milyen létfontosságú szerepet játszik a család jólétében és termelékenységében” – állítja Hajnalka, miközben óvatosan felemeli a kaptár egyik keretét, amelynek közepén egy fiatal anyaméh húzódik meg.
„Azok a méhcsaládok készítik a legjobb mézet, amelyeknek fiatal anyaméhük van – avat be a titokba Dobóczky Terike – időnként új anyaméhet kell vennünk. Mire nyílnak a virágok, az új anyaméh petéket rak, és fiatal dolgozó méhekkel tölti meg a kaptárt”.
Mennyi ideig él egy méh? Azt a választ kapjuk, hogy nyáron, amikor a méhek naponta kb. 15 órán át kutatnak élelem után a virágokon, csupán hat hétig élnek. A téli időszak fizikailag kevésbé veszi igénybe a méheket, mivel naponta csak két-három órát dolgoznak, így több hónapig is képesek élni.
Különféle termékek mézből
Ami rögtön eszünkbe jut, amikor a méhészetről beszélünk, természetesen a méz. Ez az édes, ragadós folyadék a dolgozó méhek által átalakított nektár. Egy kaptár átlagosan 29 kg mézet hoz évente. A másik értékes melléktermék a méhviasz. A lép kb. öt-hat évig hasznos. Utána élősködők lepik meg, ezért pótolni kell.
Sok-sok éven át kaptunk propoliszt (méhszurok) Dobóczkyéktól ajándékba. Gyermekeink ápolásában sokat segített. Égési sebekre, torokgyulladás megelőzésére is kiválóan alkalmas volt.
Akik gondozzák a méheket, csak ámulnak csodálatos tulajdonságaikon, társadalmi felépítésük bonyolultságán valamint nagyszerű tájékozódási és kommunikációs képességeiken, s azon, hogy „ösztönösen bölcsek”.
Nem csoda, hogy a régi időkben a méhek és a méhészek védelmére különleges törvényeket hoztak.
A méz, amellett, hogy pompás étel, valóságos tárháza a B-vitaminoknak, a különböző ásványi anyagoknak, valamint antioxidánsoknak, az egyik legrégebb óta használt gyógyszer, amelyet még ma is alkalmaznak.
