Rudolf Schuster volt köztársasági elnökről sok mindent elmondtak és leírtak, de azt, hogy tétlen lett volna, azt sohasem. Jellemzője nyugdíjasként is az állandó nyüzsgés, a maximumra törekvés, Váci Mihály szavaival élve: „a százhúszat verő szív” intenzitásával megélt élet. Néhány nappal ezelőtt még Budapesten járt Gorbacsov alapítványának a meghívására, majd utána Nürnbergben egy német alapítvány vendégeként, Luca napján pedig már Kassán mutatta be legújabb könyvét és Alaszkában készített fotóit, kisfilmjét. A kassai Szlovák Műszaki Múzeumban sorra kerülő rendkívül színvonalas esemény – könyvbemutató és fotókiállítás – méltóképpen bizonyította Rudolf Schuster kreativitását, szívósságát és sokoldalúságát. Személye tovább gazdagítja az olyan értelmiségiek – pedagógusok, lelkészek, művészek, műszakiak – és politikusok – sorát, akik könyvekben és más dokumentumokban is nyomot hagynak maguk után. Az első könyvei megjelenése után róla is terjedt olyan mendemonda, hogy könyveit biztosan mások írják, mint sok politikus esetében ez megesik, de az alábbiakban kiderül, hogy az ő esetében ez teljesen lehetetlen! Az ország volt első embere nem csak könyveket ír, de fotózik, filmeket ír és készít, vagy éppen egy filmtörténeti-múzeumot adományoz felcseperedésének színhelyén: a mánták lakta Mecenzéfen. Mindezek közben pedig volt építészeti mérnök a Vasgyárban, főpolgármester és megyei elnök Kassán – és köztársasági elnök az országban!
A bemutatott könyv – a szerző 35. könyve – Štefan Bubán festőművészről készült monográfia, amely a zempléni festődinasztia megalapítója születésének 75. évfordulója alkalmából jelent meg. Az igényesen kivitelezett album gazdag képillusztrációkkal vezeti végig az olvasót Bubán emberi és művészi pályáján, aki az ismert zempléni tájak megjelenítésétől eljutott az absztraktba sűrített kompozíciókig, amelyekkel sok hívet szerzett magának nem csak itthon, de külföldön is, többek között: Magyarországon, Németországban, Franciaországban és Ukrajnában. Művészete olyan eszenciát jelent Schuster értelmezésében, mint a zempléni lankák csodás ajándéka: a tokaji aszú. Azt, hogy a szinte évente sorjázó könyvek sorában nem egyedüli a képzőművészettel foglakozó könyv, bizonyítja az is, hogy Schuster hasonló albumot jelentetett meg Jozef Fabiniról és Zmeták Ernőről.
Rudolf Schusterról közismert, hogy fáradhatatlan utazó. Olyan utazó, aki fényképezőgéppel és kamerával járja a világot, hogy másokkal is megossza utjain szerzett benyomásait. Most éppen Alaszkában készített képeit és filmjét mutatta be a közönségnek. A több mint 4200 Alaszkában készült felvételből testes album is kiadásra került, szlovák és angol nyelven. A természet iránti csodálatos beleérzéssel dokumentálja ennek a vidéknek minden jellegzetességét: virágait, állatait, vizeit és hegyeit. Találóan szerepel a meghívón a behemót grizzly medve, amint a vízesésből kiröppenő lazacot légyként elkapja. A medvék fényképezése Schuster különleges kedvtelése, hiszen az idén már járt az Északi-sarkon is, ahol a jegesmedvék fényképezése jelentett számára legnagyobb kedvtelést és kalandot. És, hogy ebből is lesz majd egy kiállítás, illetve album, arra a garancia Rudolf Schuster. Fotóiról a szlovák fotósok nesztora Karol Kállay bölcsen állapította meg, hogy „a legjobb profi az amatőrök között”.
Rudolf Schuster kötődése a szlovákiai magyarokhoz gyökereiből adódik. Irántuk táplált empátiáját igazolta főpolgármesterként, megyei elnökként, köztársasági elnökként. A 98-as változások idején tiszavirág életű pártjának (SOP) elnökeként ő állt ki következetesen az MKP kormánytagsága mellett. Érthető volt, hogy rá egy évre a magyar párt is támogatta jelöltségét a köztársasági elnöki tisztségbe. Azért azonban már nem érdemel dicséretet a párt, hogy az utóbbi elnökválasztáson egy esélytelen jelölt értelmetlen támogatásával akaratlanul is helyzetbe hozta a jelenlegi köztársasági elnököt, aki inkább való lett volna a politika süllyesztőjébe, mint az elnöki székbe. Mi több: az is valószínűsíthető, hogy az említett hiba miatt még az égiek sem mentenek meg attól, hogy újabb öt éven át a nyakunkon marad!
Rudolf Schuster hetvennégy évesen is utazik, tárgyal, ír, fényképez, egyszóval: nyüzsög. Készíti újabb könyvét a jegesmedvékről és tervez egy Déli-sarki utazást. Ha tervezi, akkor abból valóság is lesz – erre mérget vehetünk. Közben dolgozik emlékiratainak újabb opusán, ami valószínűleg nem kis port kavar majd. Biztosan lesznek politikai szereplők, akik ebbe a tükörbe belepirulnak. Mert Rudolf Schuster fáradhatatlanul jegyzetel: konyhában, autóban, vonaton, repülőgépen – és a tárgyalásai alatt!
Addig is, amíg a szerző újabb művét a kezünkbe vehetjük, tekintsük meg Alaszkában készült fotóit és kisfilmjét a Szlovák Műszaki Múzeumban, Kassán, Fő utca 88.
Érdemes!
Máté László
