Szlovák tannyelvű iskolába adja gyerekét a felvidéki magyar családok mintegy 25-30 százaléka. A szülők úgy vélik, gyerekeiknek így jobb esélyük lesz a majdani elhelyezkedésre. A szlovák kormány oktatási ügyekben tett magyarellenes intézkedéseinek célja a szülők további elbizonytalanítása – nyilatkozta Halzl József a Magyar Nemzetnek.
A Rákóczi Szövetség elnöke arra kéri az anyaországot, hogy nyújtson több támogatást a felvidéki magyar közösség oktatására. A húszéves jubileumát ünneplő szervezet immár öt éve úgynevezett beiratkozási programmal igyekszik segíteni a felvidékieken. Ennek keretében egy szimbolikus összeggel – tízezer forinttal – támogatja azokat a családokat, amelyek magyar tannyelvű iskolába íratják tanulmányaikat kezdő gyerekeiket.
Halzl József szerint 2003-ban vakvágányra futtatták a státustörvény szlovákiai alkalmazását azzal, hogy egy kétoldalú megegyezés alapján az oktatási-nevelési támogatásokat nem közvetlenül a családok kapják. A Rákóczi Szövetség tavaly ötvenöt felvidéki helyszínen szervezte meg beiratkozási ösztöndíjakcióját, s majdnem kétezer kisdiák élhetett ezzel a lehetőséggel. Kimutatások szerint azokban a régiókban, ahol az utóbbi években sikerült megvalósítani a programot, csökkent a tanulmányaikat szlovák iskolákban kezdő magyar gyerekek száma. A Rákóczi Szövetség emellett diákutaztatási akciókkal, táborok szervezésével igyekszik erősíteni az anyaországiak és a határon túliak kapcsolatát. A szervezet sikeres tevékenységéhez nagyban hozzájárul az egyszázalékos állampolgári adófelajánlás is – mondta Halzl József a Magyar Nemzetnek, aki elengedhetetlennek tartja a civil összefogást annak érdekében, hogy a kisebbségben élő magyarok ne érezzék úgy, az asszimilációt tartogatja számukra a jövő.
A Magyar Hírlap a Rákóczi Szövetség elnökével még február elején készített egy interjút, annak kapcsán, hogy a Szövetség húsz évvel ezelőtt alakult meg.
– Az idén húszéves a Rákóczi Szövetség. Milyen aktuális feladataik vannak napirenden?
– Fontosnak tartom, hogy elsősorban a jövővel, s ne a múlttal foglalkozzunk, ezért nem is akarunk túl nagy hangsúlyt adni a jubileumnak. Sorra alakulnak középiskolai szervezeteink, az egész Kárpát-medencét tekintve már 91 intézményben működik a szövetség. Ezek a csoportok különböző programokat szerveznek, amelyek keretében a diákok jobban megismerkedhetnek a határon túli magyarság ügyével, de az önszerveződésben, a civil világban való részvétel kialakításában is óriási segítséget nyújtanak. Talán a legfontosabb, de biztosan a legnépszerűbb program a március 15-i autóbuszos kirándulás szervezése a határon túli magyar településekre. Bár a fiatalokat is hátrányosan érinti a napjainkban tapasztalható értékvesztés, szerencsére van még érdeklődés a diákok körében a nemzeti egység gondolata iránt. Csak jó programokat kell szervezni. A határon túli magyarsággal való kapcsolat erősítése mellett a Rákóczi Szövetség feladatának tekinti a Kárpát-medence népei közötti jó viszony elősegítését is.
– Egyesek szerint, mivel a szomszéd országok gazdaságilag egyre jobban lehagynak minket, nemsokára a határon túli magyarság fog gondoskodni az itthoniról. Ezt elképzelhetőnek tartja?
– Remélem, erre nem kerül sor. Ugyancsak fontos akciónk, hogy minden évben beiskoláztatási támogatást gyűjtünk és juttatunk el azoknak a felvidéki magyar diákoknak, akiket szüleik magyar iskolába íratnak be. Azt tapasztalom, hogy igenis létezik még az itthoniakban szolidaritás a határon túliak felé. Ez ügyben megkerestük a pártok országgyűlési képviselőit is. Egyelőre csak a Fidesz, a KDNP és az MDF képviselőitől kaptunk pozitív visszajelzést. Fontos az ügy, mivel a szlovák nacionalista vonal azt szeretné elérni, hogy ne magyar iskolákba iratkozzanak be a magyar fiatalok. Ez a támogatás lényegében az Orbán-kormány idején nagy többséggel megszavazott státustörvény folytatása.
– Jövőre országgyűlési választások lesznek. Számít változásra a határon túli magyarság ügyében, ha polgári kormány alakul?
– Valószínűnek tartom, hogy egy kormányváltást követően ez a kérdés ismét felértékelődik. Emlékeztetnék rá, hogy a már említett kedvezménytörvény az óvodásokra is kiterjesztette a támogatást, amelyet azóta megvontak. Pedig gyakran ott dől el, hogy ki milyen iskolába kerül. Szükség lenne az eredeti célok helyreállítására.
A Magyar Hírlapban megjelent interjúra a Miniszterelnöki Hivatal nyilatkozatban reagált.
„A Magyar Hírlap 2009. február 6-i számában Halzl Józseffel, a Rákóczi Szövetség elnökével készített interjú félreérthető és félrevezető megállapításokat tartalmaz, ezért a külhoni magyarság oktatási programjainak támogatása kapcsán szükségesnek látjuk újólag jelezni, hogy a Kedvezménytörvény (2001. évi LXII. tv.) alapján nyújtott oktatás-nevelési támogatásra a 2007-2008-as tanévben a központi költségvetés Miniszterelnökség fejezet több mint 5 milliárd forintot fordított. Ebből az összegből az elmúlt tanévben mintegy 216 ezer iskoláskorú gyermek és több, mint 7700 felsőoktatásban részt vevő hallgató kapott támogatást.
Szlovákia vonatkozásában a magyar közösség oktatási és kulturális támogatásának lehetőségét hosszú tárgyalásokat követően a Medgyessy-kormánynak sikerült megteremtenie, amikor 2003 decemberében aláírta a vonatkozó kormányközi megállapodást Kovács László és Eduard Kukan külügyminiszter. Az egyezmény alapján 2004 óta folyósított támogatás összege a szlovákiai magyar diákok vonatkozásában tanévenként meghaladja az 1 milliárd forintot, a 2007-2008-as tanévre a támogatás összege 1,2 milliárd Ft volt. A támogatás folyósítása Szlovákia vonatkozásában a Pázmány Péter Alapítvány közvetítésével történik.
Az oktatási-nevelési támogatásra fordított összeg mértéke és a támogatottak száma nyilvános, a vonatkozó adatok bárki számára elérhetőek a honlapunkon.
A kormányzati támogatás és aktivitás mellett számos szlovákiai és hazai civil szervezet is foglalkozik a szlovákiai magyar nyelvű oktatás kérdéseivel. Ezt az aktivitást a Szülőföld Alap révén pályázati lehetőségekkel támogatjuk. „
Felvidék Ma
