Aligha őrzi meg világelsőségét Szlovákia az idén az egy főre jutó autógyártásban. Az ágazat globális válsága nyomán nemcsak a rekordról kell lemondania, hanem át kell értékelnie az autóipar szerepét.
Ami éveken át a gazdaság motorja volt, s a hazai össztermék (GDP) közel negyedét adta, az mára a legfőbb kockázati tényezővé vált.
A három külföldi autógyártó – a német Volkswagen (VW), a dél-koreai Kia, valamint a francia PSA Peugeot Citroen – az utóbbi hetekben sorra jelentett be gyártásvisszafogást, termeléscsökkentést, műszakleállítást és elbocsátást.
A legradikálisabb lépésre a luxusmodelleket – Audi Q7, VW Touareg, Porsche Cayenne –, valamint középkategóriás Skoda Octaviákat gyártó VW szánta el magát. A múlt héten leállította a termelést pozsonyi főüzemében, valamint két kisebb egységénél, Kassán és Túrócszentmártonban, s 8500 alkalmazottját február 25-éig kényszerszabadságra küldte.
A dél-koreai Hyundai-csoporthoz tartozó Kia is befékezett: lemondott a harmadik műszak beindításáról, a megmaradt kettőt pedig hat órára vette vissza, ám az egyiket abból is leállítja két hétre. A munkavégzésből kieső Kia-dolgozókat nem bocsátják el, otthonlétük idejére fizetésük 60 százalékát kapják.
A VW sem válik meg szakképzett munkásaitól, a kényszerszabadság alatt teljes bért fizet, ám a kieső munkaidőt – az eladások remélt meglódulásával – idővel le kell majd dolgozni. A nagyszombati PSA nem tervezi ugyan a termelés visszafogását, s legyártja a tervezett 187 ezer darab Peugeot 207-est, illetve új Citroen C4 Picassót, ám a minap bejelentette: 2300 alkalmazottjából 190-től megválik.
Az autóipar mellett a másik húzóágazatba tartozó elektronikai cégek egyelőre kivárnak, bár a hírek e társaságok háza tájáról sem rózsásak. A dél-koreai Samsung 3 ezer főt foglalkoztató galántai üzemének személyzeti igazgatója, Anton Ondrej mindenesetre cáfolta, hogy elbocsátásokra vagy a termelés visszafogására készülnének, sőt azt is visszautasította, hogy raktárra gyártanának. Pedig lapértesülések szerint a megrendelések januárban 20 százalékkal maradtak el az előző évitől. Ondrej ugyanakkor elismerte, hogy készülnek a cégnél a válságforgatókönyvek.
Kivonul Szlovákiából az autóipar fékeződése miatt az amerikai elektronikai Molex, amely a napokban közölte, hogy még az idén bezárja a kelet-szlovákiai kenyheci ipari parkban lévő, ezer alkalmazottat foglalkoztató üzemét. Egy sor acél-, textil- és élelmiszer-ipari cég is bejelentett az utóbbi hetekben elbocsátásokat és rövidített munkaidőt, minden esetben a megrendelések visszaesésére hivatkozva. A kelet-szlovákiai térség legnagyobb munkaadója, az amerikai US Steel tulajdonában lévő kassai vasmű négynapos munkaidőt vezetett be, a 14 ezer alkalmazott a le nem dolgozott időszakra bérének 60 százalékát kapja.
Miközben egyes elemzők már azt sem tartják kizártnak, hogy a nemrég még mintaállamként emlegetett Szlovákiát a recesszió fenyegeti, a kormány egyelőre csak a növekedés jelentős lassulásával számol. A pénzügyminisztérium egyre-másra vesz vissza előrejelzéseiből: a GDP pár hónappal ezelőtt még 6,5 százalékosra jelzett bővülését először 4,6-re, legutóbb pedig már 2,4-re korrigálta, és kormánykörökből kiszivárgott, hogy az 1,8 sem kizárt. Az online kereskedéssel foglalkozó, dániai központú Saxo Bank elemzői szerint viszont akár a 2,5 százalékos recesszió sem kizárt – ezt a borús nézetet azonban rajtuk kívül egyelőre más nem osztja.
A gazdasági minisztérium az idén az autóipar 25 százalékos visszaesésével számol, miután az ágazat termelése tavaly novemberben 16, decemberben pedig 36 százalékkal volt alacsonyabb az előző időszakénál. Zuhant az elektronikai ágazat is (novemberben 12 százalékkal), a teljes ipar pedig a tavalyi év utolsó hónapjában 17 százalékkal esett vissza – erre egy évtizede nem volt példa.
Az utóbbi öt hónapban 15 300 állás szűnt meg, a munkanélküliség januárban kétéves csúcsot döntött, és elérte a 9 százalékot. A pozsonyi régió kivételével – ahol mindössze 2,5 százalék – az országban továbbra is 14–15 százalék közti az állástalanok aránya. A helyzet romlása várható, az autóipari és elektronikai dolgozókat tömörítő szakszervezet (KOVO) felmérése szerint a két ágazatban a cégek harmada készül tömeges elbocsátásra.
A kormány gyors egymásutánban három, összesen 332 millió eurós gazdaságélénkítő csomaggal válaszolt a válságra. A költségvetés adóbevételei az idén 720 millió euróval – a GDP 1 százalékával – maradnak el a tervezettől, ám emiatt Robert Fico kormányfő szerint még nem szükséges a büdzsé átdolgozása. Zdenko Krajcir, a pénzügyminisztérium vezető közgazdásza viszont úgy véli, a tervezett 2,1 százalékos deficit nem tartható az idén, sőt a 3 százalékos maastrichti kritérium is csak kiadáscsökkentéssel érhető el.
A Fico-kormány célja, hogy ne növelje a lakossági terheket, és megvédje a munkahelyeket, fékezze az elbocsátásokat. Az idén 20 ezer munkahely megmentése érdekében átvállalná a 60 százalékos fizetéssel otthon tartott dolgozók egészségügyi és tb-járulékát, személyenként legfeljebb évi 677 eurót. A további 40 százalékot pedig képzési támogatásként folyósítaná, ezenkívül minden új munkahely létesítését havi 212 euróval támogatná. Miközben a kormány elvetette az ellenzék adócsökkentési javaslatait, 15 százalékkal, 4018 euróra emelte az éves személyi jövedelem adómentes határát, és megemeli a kisvállalkozói mikrohitel-, valamint a kezdő társaságokat segítő inkubátorprogram keretét. Emellett két évig havi 44 euróval támogatják azoknak az elbocsátott dolgozóknak a járulékfizetéseit, akik saját vállalkozásba kezdenek. Élénkülést remélnek attól, hogy elindítják a Nyitra környéki autópálya régóta húzódó építését.
Miközben egyre többen tartanak munkahelyük elvesztésétől, közvélemény-kutatások szerint megnyugtatólag hat a lakosságra, hogy a januárban bevezetett euró – a kelet-európai valuták rohamos gyengülése közepette – pénzügyi stabilitást biztosított az országnak. Sőt az euró áldásait saját pénztárcájukon is megérezhetik: számos termék jóval olcsóbb lett a szlovákok számára a gyengülő valutájú környező országokban, meg is indult a bevásárlóturizmus a határhoz közeli cseh, lengyel és magyar városokba. Igaz, ennek is megvan az árnyoldala, a szomszédos országok polgárai immár drágának tartják Szlovákiát, és egyre kevesebben ruccannak át például síelni. Peter Chudý, a Magas-Tátrai Turisztikai Szövetség (ZCR) igazgatója a minap arra panaszkodott, hogy a forgalom akár 30–50 százalékkal is csökkenhet, pedig a szállodák és a panziók engedtek áraikból, többük ingyen síbérletet is kínál a szállás mellé.
Az euró használata kétségtelenül erősíti a szlovákok nemzeti öntudatát. Máris kárörömmel szemlélik például a cseh korona gyengülését: a minap kézzelfogható közelségbe került a 30 cseh koronás euróárfolyam – ez volt a szlovák fizetőeszköz hivatalos váltási kurzusa az átálláskor –, pedig Csehszlovákia 1993-as kettéválása óta a cseh valuta 25-30 százalékkal mindig erősebb volt a szlováknál.
Felvidék Ma, HVG, -tt-
