Az EU arra készül, hogy alapjaiban megújítja a lisszaboni stratégiát, az ezzel kapcsolatos felülvizsgálati folyamat már a július 1-jétől induló svéd soros elnökség idején megkezdődik. Ennek részleteiről az EurActivnak nyilatkozva Gerard de Graaf, az Európai Bizottság lisszaboni stratégiáért felelős egységének vezetője elmondta: mindenképpen hozzá kell igazítani a stratégiát a közösségben zajló gazdasági reformokhoz, s a növekedés és a munkahelyteremtés mellett az eddigieknél lényegesen jobban kell igazodnia a környezetvédelem és az európai polgárok igényeihez.
Ma szinte teljes kudarcnak látják Brüsszelben és a tagállamokban is a 2000-ben elfogadott lisszaboni stratégiát. Ennek a kedvezőtlen megítélésnek az az oka, hogy nem tudta elérni azt a sokszor deklarált, nagyra törő célját, amely szerint az Európai Uniónak a világ legdinamikusabban fejlődő, tudásalapú gazdaságává kell válnia 2010-re. Ehelyett a tervnek még az elmúlt három évben lezajlott „megújítása” után, a tagállamok fokozott bevonásával, a nemzeti akciótervek elkészülésével is csak részeredmények születtek. A globális válság viszont visszatérített mindent az eredeti célokhoz, a növekedéshez és a munkahelyteremtéshez.
A 2010-ben lejáró lisszaboni stratégia nyomdokaiba lépő új EU-programnak fokozottan jótékony hatással kell lennie az európai innovációra, a munkaerőpiacokra, az üzleti környezetre és számos más területre, ahol most éppen nem állunk nyerésre – jegyezte meg az EU illetékes szakembere. De Graaf nagyobb szerepvállalást várna a tagországoktól a tekintetben is, hogy jobban bevonják a civilszervezeteket és az egyes embereket a megújító munkába. Ennek hatékony eszköze lehet az Európai Bizottság kezdeményezésére ősszel induló, internetes konzultáció és általában a jobb kommunikáció, hogy ellensúlyozni tudják a programmal kapcsolatos, főleg tagállami szinten jelentkező „ellenérzéseket”.
Az Európai Bizottság kitart azon meggyőződése mellett, hogy a lisszaboni stratégia önmagában „jó termék”, ezért feltétlenül ki kell dolgozni a B verzióját, s ehhez egy új, nem nagyzoló, hanem megnyerő történetre van szükség – közölte De Graaf. Meglátása szerint ebbe a történetbe sok minden belefér, ha alakításában minél több európai vállal szerepet. Bizonyára sokan teszik le voksukat például az őszi konzultáció során a zöldebb és még inkább tudásalapú gazdaság mellett, amely fokozottan építhetne az oktatás, a kutatás és az innováció fejlődésére. A mostani válság tanulságait levonva megnőtt az emberek szemében a fenntarthatóság értéke is, ennek át kellene hatnia az új lisszaboni stratégia egészét, olvasható a Világgazdaság Online cikkében.
VG, Felvidék Ma
