Az e heti Szabad Újság beszélgetést közölt az MKP parlamenti és besztercebányai megyei képviselőjével munkájáról, tapasztalatairól, a politikai helyzetről és jövendő elképzeliseiről. Az intejút alább teljes terjedelmében olvashatják.
– Miután a Magyar Koalíció Pártjának egy újonnan, de már harmadik alkalommal megválasztott megyei képviselőjével beszélgetünk, aki a Nagyrőcei járásból jutott mandátumhoz Besztercebánya Megyei Önkormányzatában, adódik a kérdés, milyenek az első tapasztalatai a megye önkormányzatának működéséről?
– Bár ismerem a megyei képviselők többségét, hiszen zömében azok kerültek be a megyei önkormányzatba, akik korábban is tagjai voltak a testületnek, el kell mondanom, hogy a megyében, illetve a képviselő-testületen belül az előző időszakhoz viszonyítva átrendeződtek a politikai arányok. A SMER HZDS-szel kötött választási szerződésének köszönhetően többséggel rendelkezik a megyei parlamentben, és a pozícióit tovább fogja erősíteni azáltal, hogy a függetlenek közül többen is ebbe a frakcióba ülnek be. Már most tudom, hogy vannak olyan képviselők, akik ugyan hangoztatták függetlenségüket, s függetlenként is indultak, ám a nagyobb támogatás reményében a legerősebb párthoz fognak csatlakozni. Ez azért baj, mert így olyan többséghez jutnak, aminek köszönhetően nehéz lesz ellenzéki pozícióból a történéseket ellenőrizni. A választási eredményeknek köszönhetően az MKP-nak sikerült megszereznie egy bizottsági elnöki posztot. Örülünk annak, hogy a megyei fenntartású oktatási intézmények iskolatanácsaiban az egyes képviselők a lakhelyükön vagy saját régióikban vannak delegálva – ez az előző időszakban sajnos, nem így volt –, így segíteni tudjuk a magyar oktatási intézmények hatékony működését, fejlődését. Remélem, hogy a jelenleg megválasztott megyei elnökkel jól együtt tudunk működni, bár kérdés, hogy európai parlamenti képviselőként mennyire fog tudni időt szentelni a megye ügyeinek.
-Ön milyen tevékenységet vállal a megyei parlamentben?
– Már harmadik választási időszakban dolgozom az oktatási bizottságban. Jól ismerem a megyei oktatási intézményeket, ugyanis három évig voltam a Besztercebányai Kerületi Tanügyi Hivatal elöljárója. Nemcsak a Nagyrőcei járásban, hanem az összes déli járásban lévő magyar tanítási nyelvű oktatási intézményt hatékonyan tudom segíteni. Fontosnak tartom, hogy Tornalján megmaradjon és jól működjön mindkét középiskola (a gimnázium és a ruházati szakközépiskola). A városnak és a régiónak mindkettőre nagy szüksége van. Már az előző választási ciklusban is kiharcoltam számukra néhány fontos dolgot, pl. a gimnázium épületének teljes felújítását és a ruházati szakközépiskola épülete fűtési rendszerének teljes rekonstrukcióját. Az új választási időszak egyik fő célja számomra a gimnázium sportpályájának kiépítése, a ruházati szakközépiskolában pedig megteremteni annak a lehetőségét, hogy olyan új szakok nyílhassanak, amelyek révén a jövőben sikerül majd csökkenteni a város és a régió nagymértékű munkanélküliségét.
– Milyen eredményekkel lenne elégedett járásában, illetve szűkebb régiójában, Tornalján és környékén?
– Eredményként könyvelném el, ha a régiónkban megyei fenntartás alatt működő intézmények megmaradnának, és tovább fejlődnének. Fontosnak tartom a színvonal emelését az oktatásügyben, az egészségügyben, az idősekről való gondoskodás terén, az úthálózat-építésben.
Szívügyem a városunkban működő nyugdíjas otthon megmaradása. Az elmúlt választási időszakban sikerült megvalósítanunk az épület teljes felújítását és korszerűsítését, ám a jelenleg visszavont szociális szolgáltatásokról szóló törvény veszélybe sodorhatja az otthon fenntartását. Mindent megteszek majd ennek elkerülése érdekében. Fontosnak tartom, hogy Osgyánnál, Fügénél és Tornaljánál megépült a gyorsforgalmi kerülőút egy-egy szakasza, de a régió számára legalább olyan fontos, hogy a községeket öszszekötő II. osztályú utak felújítása is megtörténjen. Az elkövetkező négy évben számomra ez a prioritások közé tartozik.
Az MKP mind a hét megyei képviselője egy összehangolt, céltudatos fejlesztési programot akar megvalósítani a megye déli magyarlakta településeiben. Igazi eredményt az jelentene, ha Tornalja és vidéke óriási munkanélküliségét sikerülne az országos átlag felé közelíteni. Erre mutatkozik is egy lehetőség, pl . a tornaljai ipari park megvalósítása révén.
– A parlament elvetette a becsődölt pénzügyi szolgáltatók ügyfelei kárpótlására beterjesztett törvényjavaslatot. Úgy tudom, a Duray Miklós által benyújtott törvénytervezetet ön terjesztette a plénum elé. Miért éppen ön vállalta ezt a szerepet?
– A nem banki pénzügyi szolgáltatók által megkárosítottak részleges kárpótlásáról szóló törvényjavaslatot a parlamenti klubunk döntése alapján terjesztettem be, amit azért is vállaltam, mert régiónkban is sokan vannak, akik áldozatul estek ennek a piramisjátéknak és megkárosultak. Háromszázezer betétes részleges kárpótlásáról van szó s úgy érzem, ebben az esetben az állami intézmények részleges felelőssége vitathatatlan. Felelősek voltak természetesen a betétesek is, de én nemcsak abban látom a problémát, hogy hiszékenyek és naivak voltak, hanem sokkal kevesebb információ állt a rendelkezésükre, mint amivel az állami intézmények rendelkeztek.
Ebből kiindulva a részleges kárpótlás feltételeit szerettem volna biztosítani a beterjesztett törvényjavaslattal, amely részben tükrözte volna a betétesek felelősségét, részben pedig az állami intézmények felelősségét. Ismerek példákat, mint Csehországban, ahol néhány héttel a piramisjátékok megjelenését követően az ügyészség betiltotta az üzemeltetőik káros tevékenységét. Szlovákiában a pénzügyi és igazságszolgáltatási állami intézmények megengedték az ilyen irányú tevékenységet, s látnunk kell azt, hogy általuk százmilliók folytak be az államkasszába. A bűnüldöző szervek nem törekedtek a betétesek még megmenthető javainak viszszaszolgáltatására. Az általam beterjesztett törvényjavaslat az időpontok aktualizálását és az euróban feltüntetett értékeket leszámítva megegyezik azokkal a törvényjavaslatokkal, amelyeket 2004-ben és 2005-ben terjesztettek be a parlamentben. Ezeknél a társszerző és a társbeterjesztő a jelenlegi kormányfő volt, s a jelenlegi kormánykoalíció kormányprogramja is tartalmazza a megkárosított betétesek részleges kárpótlását. Úgy éreztem, hogy ezek az emberek kétszer voltak becsapva, egyszer a nem banki szolgáltatók által, másodszor pedig a jelenlegi kormánykoalíció által. A beterjesztett törvénytervezetet a parlament a márciusi ülésszakán elvetette, színt vallott hát a jelenlegi kormánykoalíció.
– Most fogadta el a parlament az ún. hazafiassági törvényt, mely többek között a himnusz éneklésére kötelezi az iskolásokat. Ön pedagógus, hogyan értékeli ezt a jogszabályt, elsősorban egy „egészséges” iskola működésének szempontjából?
– Úgy látom, hogy ez a törvény parancsszóval, erőszakkal akarja az államot megszerettetni, kierőszakolni a lojalitást és az állam szeretetét, holott az állam kötelessége, hogy keretet biztosítson a hazaszeretet természetes kialakításának. A szeretet minden formája ugyanis bensőséges érzelmi dolog és a nemes érzelmeket törvényekkel, erőszakkal nem lehet kikényszeríteni.
Jóval fontosabb tennivalóink is akadnak iskoláinkban, hiszen ebben az eldurvult, rohanó világban vissza kellene térnünk eleink kipróbált és jól bevált erkölcsi értékrendjéhez, s erre kellene hangsúlyt fektetni, hogy csökkenjen az erőszak, a gyűlöletkeltés és több legyen az emberek között a szeretet. Mert ez az igazi hazaszeretet lényege: szeretjük szülőföldünket, a szülőföldön élő embereket, a szülőföld tájait és kultúráját. S ehhez nem szükségeltetnek kimerevített szimbólumok.
– Hamarosan véget ér a 2006-2010-es választási ciklus, melybe először képviselte a felvidéki magyarságot a törvényhozásban. Megosztaná velünk legkellemesebb és „legdühítőbb” élményét ebből a négy évből?
– Nehéz volt hozzászokni a nyers és durva szóváltásokhoz a parlamentben, ezek mindmáig szorongást váltanak ki bennem, én ugyanis kimondottan az okos, tárgyilagos, de az ügy érdekében kompromisszumokra törekvő párbeszéd híve vagyok. Meglepődve tapasztaltam azt is, hogy egy ilyen komoly fórumon, mint az ország parlamentje, egyáltalán előfordulhat, hogy a mindenki számára fontos javító szándékú törvényjavaslatok sorra megbuknak, csak azért, mert az ellenzék terjeszti be. Én ezt nagyon szomorúnak tartom.
Konkrétan az én egyik beterjesztésemnél is megtörtént ez, amikor az Ipoly-hidak érdekében törvénymódosítást kértem a bekötő utak ügyében, ugyanis ennek az elfogadása nagyban megkönnyítette volna a hidak építését.
Jól eső érzés, szinte kikapcsolódás számomra, amikor odahaza, a képviselői irodámban ügyes-bajos, de számukra lényeges elintéznivalókkal keresnek fel a választóim. Ezeket mindig igyekszem is teljesíteni. Olykor tréfás esetek is megtörténnek, a múltkoriban egy nyugdíjas nénike azzal ösztökélt ügyének elintézésére, hogy „nekünk kedveske, maga Bratislava”.
– Az MKP listáján a 11. helyen vág neki a választásoknak. Elégedett ezzel, illetve azzal az eredménnyel, amelyet pár hónapja a megyei választásokon elért?
Egyértelműen igen, elégedett vagyok mindkét esetben. A megyei választásokon elért sikeremért ezúton is szeretnék köszönetet nyilvánítani a választóimnak. A parlamenti választásokig pedig minden megteszek annak érdekében, hogy a Magyar Koalíció Pártja minél jobban szerepeljen.
– 1998-ban a három szlovákiai magyar párt egyesülésével megalakult az MKP, azonban az idei választásokra megbomlott a magyar egység. A választópolgárok között járva, milyen véleményekkel találkozik?
– Minden, ami megbontja az egységünket, az egyértelműen káros elsősorban a kisebbségi létünk szempontjából. Persze a közösséget elhagyni szándékozókat nem lehet visszatartani, és nincs is értelme. De én biztos vagyok abban, hogy ez a szerencsétlen helyzet az MKP jövőjét nem pecsételi meg. Az emberek, a választóink is bizakodnak, azt remélik, hogy megismétlődik a megyei választások története. Ugyanis az MKP a megyei választások eredményével is elégedett lehet.
Terjeszthetnek rólunk hazugságokat, de az MKP-nak megvan az elkötelezett szavazóbázisa. Ha összehasonlítjuk a MOST-HÍD választási listájával a miénket, rögtön kiderül, hogy a másik párt listáján a mi régiónkban is olyanok kaptak lehetőséget a megmérettetésre, akik befolyásolhatják az őket körülvevő embereket (vállalkozók, gyógyszerészek, orvosok). Ez a lista nem az emberek érdekeit szolgálja, és meg vagyok róla győződve, hogy működésüknek semmilyen hozadéka nem lesz az itt élő magyar kisebbség számára.
– Nem ijed meg tehát a kihívásoktól. Ha jól emlékszem, ön egy évvel ezelőtt egy fenyegető levelet is kapott, hogy nagy baj érheti, ha nem hagyja el lakóhelyét, Tornalját…
A kihívásoktól sosem ijedtem meg, hiszen a parlamenti megbízatásomig minden utat becsülettel végigjártam, és ahonnan elmentem (az iskolától mint igazgató, a járástól mint elöljáró, a kerülettől mint oktatásügyi elöljáró) még a mai napig is köszönettel és tisztelettel halmoznak el volt kollégáim és beosztottjaim. Ezért tényleg nagyon fáj, ha olyanok, akik nem ismernek, vagy teljesen félreismernek, aljas eszközökkel és praktikákkal támadnak meg. Az a fent említett eset éppen ezért valóban máig fáj nekem, mert én soha senkinek nem akartam rosszat, főleg nem a városomnak s ezért is esik rosszul, hogy ezt az ügyet a mai napig nem zárták le eredményesen. Nem szeretem, ha egy ember becsületébe csak azért gázolnak bele, mert saját boldogulásukat, önző céljaikat másképp nem tudják elérni.
Oriskó Norbert
