„A területi egység sérthetetlensége a nemzetközi jog alapja – fogalmazott a SITA hírügynökségnek Mikuláš Dzurinda külügyminiszter. – Ezért gondolom úgy, hogy egy etnikum egyoldalú elszakadása az országától nem lehet Európa érdeke. Nem lehet a területi viták megoldási módja sem. A területi egység sérthetetlensége nem csupán a nemzetközi jog alappillére, hanem a nemzetek és államok együttélésének is alapja.”
„Én soha nem mondtam azt, hogy Szlovákia soha nem fogja elismerni Koszovót. Mi mindig csak azt mondtuk, hogy nagyon komolyan fogjuk venni a szerbek érdekeit, Belgrád hangját is. Erről szól a mi magatartásunk – magyarázta Dzurinda, hozzátéve: – Úgy kellene fellépnünk, hogy Belgrád elhiggye, komolyan gondoljuk tagságát az Európai Unióban, párhuzamosan elő kellene segítenünk a szükséges párbeszédet Belgrád és Pristina között.” Szlovákia egyike annak az öt EU-tagállamnak, amely nem ismerte el Koszovót. Rajta kívül Ciprus, Spanyolország, Görögország és Románia nem hajlandó Koszovó függetlenségét elismerni, bár erre diplomatikusan több felszólítást is kaptak az EU-tól.
Szlovákiának két külpolitikai prioritása van: a keleti partnerség és Nyugat-Balkán, mondta el a SITA hírügynökségnek Dzurinda. „Kis ország vagyunk, ezért nem lehet annyi kiemelt külpolitikai célunk, mint az USÁ-nak vagy Németországnak, két nagyon erős és elsőrendű azonban van. A keleti partnerség mellett, avagy a keletre megrajzolt erővonalak mellett – itt Ukrajnán kívül persze Fehéroroszország, Moldávia, a Kaukázus és természetesen Oroszország fontos -, a második fő cél a Balkán. A volt Jugoszlávia utódállamai. Ahogyan sikeresek voltunk Horvátország esetében, ugyanúgy hasznára akarunk válni a többi országnak, Mecedóniának, Montenegrónak és Szerbiának is, tehát az összes volt jugoszláv utódállamnak.” Dzurindának meggyőződése, hogy a balkáni stabilitás két lábon áll: az uniós Horvátország és az uniós Szerbia lehet a garanciája. Dzurinda büszke rá, hogy nemrég a szlovák parlament európai ügyi bizottságában fejthette ki a stabilizációs-társulási egyezmény jelentőségét, s büszke rá, hogy Szlovákia a sorban ötödikként fogja ezt ratifikálni. A szlovák külügyminiszter az európai tárgyalóasztalnál is fel akarja vetni Szerbia ügyét. „Fontos, hogy Szerbia világos, európai távlatokat kapjon. December benyújtotta felvételi kérelmét az EU-ba, máig nem kapott rá választ az Európai Bizottságtól. Erőteljesen fogok megszólalni annak érdekében, hogy Szerbia világos menetrendet kapjon” – nyilatkozta a szlovák külügyminiszter.
Felvidék Ma
